szolgálati járandóság

Szolgálati járandóságra az a személy jogosult,

  • akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a , illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult, vagy
  • aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
  • aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet,

feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. A szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a mindenkori vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek is megfelelően kell emelni. A szolgálati járandóságot a hatályos személyi jövedelemadó kulcs mértékének (15 %) megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani.

Amennyiben az érintett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem, vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) az ellátás csökkentésével szemben érvényesíthető. A családi kedvezmény érvényesítésére az érintett kérelmére az adóévet követő év június 30-át követően van lehetőség.

Mikor nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege?

Nem csökkenthető a járandóság összege, ha

  • a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagyis 117.000 forintot, vagy
  • a jogosult önkéntes tartalékos szerződést – ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést – kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig, vagy
  • a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították.

Az első esetkörről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak mint folyósító szervnek hivatalos tudomása van, így ezekben az esetekben az ellátás teljes összegben történő folyósítása hivatalból történik.

A második esetben az önkéntes tartalékos szerződés megkötéséről, megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve hivatalból értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetőleg a szerződés megkötésének tényét – a szerződés egy másolati példányának megküldésével – a járadékban részesülő is bejelentheti. (A szolgálati járandóság teljes összegben történő folyósítására a szerződés megkötését követő hónap első napjától kerül sor. Amennyiben a bejelentés később történik meg, úgy a szerződés megkötését követő hónap első napjától járó különbözet összegét egy összegben ki kell utalni.)

A szerződés megkötése vagy megszűnése miatt történő módosításról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fenti értesítés vagy bejelentés alapján hivatalból határozatot ad ki.

A harmadik esetben az ellátás teljes összegben történő folyósítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egészségügyi alkalmatlanság szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították. Nem elégséges tehát a teljes összegű folyósításhoz a FÜV bizottság határozata az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmatlanságról.

Azokban az esetekben tehát, ahol a szolgálati járandóságban részesülő a harmadik mentesülési okra hivatkozással kéri a járandósága teljes összegben történő folyósítását, a kérelemhez csatolni szükséges a szolgálati jogviszonya megszűnésekor a részére kiadott minősítő határozat másolati példányát, amely tartalmazza a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét. A kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság haladéktalanul intézkedik az ellátás teljes összegben történő  folyósítása iránt.

Amennyiben a minősítő határozat a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét nem tartalmazza, úgy a járandóságban részesülőnek ennek bizonyítása érdekében az 57/2009. (X. 30.) Korm. rendelet 38/A. §-a szerint kell az igényét benyújtania a nyugállományba helyezése előtti utolsó szolgálati helye vezetőjének, és csak ennek döntését követően, a határozat másolatának megküldése esetén lehet intézkedni az ellátás teljes összegben történő folyósítása iránt.

A minősítő határozat kiadásával összefüggésben az 57/2009. (X. 30.) ÖRM-ÖTM-PTNM együttes rendelet – 2012. január 1-jétől hatályos – 38/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki a jogviszonya megszűnésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérheti az alkalmatlanságát megalapozó baleset vagy betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

A kérelmet – amelynek tartalmaznia kell a baleset, betegség rövid leírását és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot – a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője 8 munkanapon belül köteles intézkedni a kérelemnek és mellékleteinek, valamint a kérelmező teljes egészségügyi dokumentációjának a FÜV bizottsághoz történő továbbítása iránt.

A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a kérelemről. Amennyiben a határozat nem állapítja meg a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét, a kérelmező a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a II. fokú FÜV bizottsághoz, amely a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz döntést. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Ha a kérelmező balesetének, betegségének a szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét jogerős bírósági határozat mondja ki, az ítélet pótolja a minősítő határozatot, azaz az ellátás teljes összegben történő folyósítása érdekében az ítéletet kell a folyósító szervhez eljuttatni.

Melyek a szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

A szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C.§ (1), (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell (azaz öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt a szolgálati járandóságot kell érteni).

Ha az érintett személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, 2018-ben 138.000 forint x 18 = 2.484.000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

Az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36.§ (1) bek. h) pontja vagy (2) bek. a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett, a kifizető szerv által a nyugdíjfolyósító szerv számára bejelentett összegű juttatásait.

 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § alapján a szolgálati járandóság folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha az ellátásban részesülő közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szólótörvény szerinti hivatásos jogviszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

Mikor kell a szolgálati járandóság folyósítását – a fentieken túlmenően - szüneteltetni?

A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell,

  • ha a jogosult olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása érdekében kéri, amelynek feltételeként törvény azt előírja, illetve arra tekintettel kéri a szüneteltetést, hogy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja (a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését),
  • azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

A szolgálati járandóság folyósítását a szüneteltetési ok nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni. A szüneteltetési ok esetleges fennállását a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból vizsgálja.

Ha törvény valamely juttatás és a szolgálati járandóság egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult a szolgálati járandóság szüneteltetését nem kérelmezi, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a szolgálati járandóság folyósítását hivatalból szünetelteti.

Mikor szűnik meg a szolgálati járandóság?

Megszűnik a szolgálati járandóság, ha

  • a jogosult meghal,
  • a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
  • a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
  • a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti,
  • ha a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka).

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. A szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a mindenkori vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek is megfelelően kell emelni.

Az eljárási, folyósítási, jogorvoslati, végrehajtási, megtérítési stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.