öregségi nyugdíj
Az öregségi nyugdíj 0,5 százalákos növelése
Az öregségi nyugellátásban részesülő személy nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme figyelembevételével növelni kell.
A saját jogú nyugdíjas biztosított részére járó 0,5 százalékos növelés ahhoz a nyugdíjhoz kapcsolódik, amelynek a folyósítása alatt a növelést megalapozó munkavégzés, járulékfizetés megtörtént.
Ha tehát az igénylő korábban már részesült nyugellátásban (pl. előrehozott öregségi nyugdíjban) és nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységére tekintettel a nyugdíjjogosultság megszűnéséig (a nyugdíj 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként történő folyósításáig) 0,5 százalékos növelést is folyósítottak részére, az újabb saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj) megállapítása esetén a „korábbi” 0,5 százalékos növelés, mint a járulékfizetéshez kapcsolódó többletjuttatás „feléled”. Az igénylő az utóbb megállapításra kerülő nyugellátás folyósításának kezdő időpontjától a növelésre ismét jogosult. A növelés összegére járó időközi esedékes emelés(eke)t a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hajtja végre.
Felhívjuk a figyelmet a következőkre:
- A nyugdíjnövelést 2017. január elsejétől nem kell külön kérni, azt a Magyar Államkincstár Központ hivatalból állapítja meg a jövedelem megszerzését követő év október 31-éig. (2016. évben fennállt biztosítási jogviszonyok alapján legkésőbb 2017. október 31-éig.)
- Annak, aki 2016. december 31-ig nem kérte a 2016. évet megelőző keresetei alapján a növelést, a Magyar Államkincstár Központ 2017. június 30-áig hivatalból gondoskodik a növelés megállapításáról.
- A növelés visszamenőlegesen attól az időponttól kerül megállapításra, amikortól az – kérelem benyújtása esetén – az érintettet a legkorábban megillette volna.
- A növelés megállapításához a Nemzeti Adó és Vámhivatal által közölt, konszolidált kereseti adatokat kell figyelembe venni. Tekintettel a bevallási határidőkre, ezek az adatok jellemzően a tárgyév második felében kerülnek be a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba, ezért az elbírálás a fenti határidőket megelőzően, azaz a tárgyévet követő év első felében, nem hajtható végre.
A növelést és annak visszamenőleges összegét a jogosultság megszerzésének időpontjától járó, időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegben kell folyósítani. Ha a növelés korábban megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján kerül megállapításra, a megállapított nyugdíjnövelést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az öregségi nyugdíj megállapítása esetén fogja folyósítani.
Ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, volt nyugdíjas elhalálozik mielőtt nyugellátása összegének növelése megállapításra került volna, az érintett elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos növelését, mivel az az előzetes nyugdíjjárulék-fizetés alapján az elhunytat megillette volna, és a hozzátartozói nyugellátás összegét is befolyásolja.
Jogszabály:
1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Jogosultsági időnek minősül
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amely időszak nem minősül az általános szabályok szerint szolgálati időnek, az nem minősülhet a kedvezmény igénybevétele során jogosultsági időnek sem.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló (Tny.) 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló (Tbj.) 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.
A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.
A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:
- a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
- gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
- a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
- a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
- a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
- a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
- a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
- a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
- a javító-nevelő munkavégzés időtartama.
Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?
A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.
Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. A szakközépiskolai tanulók esetében, mivel ezen tanulói jogviszony nyugdíjjárulék fizetése hiányában nem eredményez nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt, az egyéb hitelt érdemlő bizonyítás során nem pusztán a munkavégzés tényét kell igazolni, hanem a munkavégzésre irányuló jogviszony - munkaviszony, megbízási jogviszony - létrejöttét, fennállását.
Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.
Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?
Jogosultsági időként nem vehető figyelembe
- a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
- az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
- a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
- az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?
A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.
A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:
- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
- az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát
a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.
További információkat olvashat az öregségi nyugdíj iránti igény előterjesztésének módjáról, a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, összegének 0,5%-os növeléséről és az elektronikus ügyintézés szabályairól.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével kapcsolatos tudnivalók egyéb ellátásban részesülők számára
Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell részére továbbfolyósítani.
Azok a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.
Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.
Mivel a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni. (Amennyiben az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napján biztosítással járó jogviszonyban áll, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása érdekében a jogviszonyát nem kell megszüntetnie.)
Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére az ügyfélnek lehetősége van.
Megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátás:
Az öregségi nyugdíj megállapítását nem zárja ki, ha az igénylő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátásban részesül. Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a megváltozott munkaképességen alapuló ellátást meg kell szüntetni.
Az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellátott az öregségi nyugdíj megállapítását kérje.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az érintetteket az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 2 hónappal tájékoztatja az öregségi nyugdíj igénybevételének
Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása
Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?
Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.
Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni. Amennyiben az érintett ezen a napon még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, nyugdíjának rögzítését legkorábban annak megszerzését követő naptól kérheti, az általános igényérvényesítési szabályok szerint.
Meg kell szüntetni a fennálló biztosítási jogviszonyt?
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.
Miért előnyös az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?
Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt – összegének folyósítását. A választás feltétele, hogy az érintett személy a rögzítés időpontját követően, legalább, további 365 nap szolgálati időt szerezzen.
Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.
Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése
Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Az öregségi nyugdíj szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.
Milyen bejelentési kötelezettsége van a nyugdíjasnak?
A nyugdíjban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít, a jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell a bejelentést a folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé megtennie.
A bejelentési kötelezettség a korhatár előtti ellátásban részesülő személyt is terheli.
Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek kell bejelentenie.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.
Jogszabályok:
Az öregségi nyugellátásról
Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell teljesülniük.
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:
- öregségi teljes nyugdíj,
- öregségi résznyugdíj,
- nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).
Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.
- január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.
Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
- aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
- sem Magyarországon,
- sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
- sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhat.
[A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]
Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.
Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?
Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.
Jogszabályok:
Az öregségi nyugdíjigény előterjesztésének módja
Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?
Az igényt az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon vagy a K02 számú űrlapon lehet előterjeszteni. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a Nyomtatványtár linken érhető el.
.(Lásd: Nyugellátás iránti igény érvényesítéséről szóló tájékoztató.)
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.
Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?
A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához az igénylő mellékelheti az esetleg birtokában lévő, olyan szolgálati idők igazolására szolgáló iratokat, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek. Bizonyítékként a következő eredeti vagy hitelesített* okmányok fogadhatók el:
- a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el,
- a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás,
- a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
- ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
- bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
- mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
- egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
- kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
- munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
- az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
- az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
- a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,
- az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,
- a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik.
*Hitelesítésként elfogadható az eredeti okiratról készült fénymásolat, melyet pl. a munkáltató záradékkal, („A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”), dátumbélyegzővel, lehetőség szerint két aláírással és cégbélyegzővel látott el.
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal
A nyugdíjak összegének kiszámítása
A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.
A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.
A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. Az igénylő születési ideje mindhárom esetben 1954. február 1-je, azaz a Tny. 18. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a nyugdíjkorhatár betöltésének, egyben a nyugdíj megállapításának kezdő időpontja 2017. augusztus 3-a.
Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].
A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].
A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].
1. számú példa
A 41 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2017. augusztus 3-ától szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2017. augusztus 3-ától rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll [Tny. 18. § (2) bekezdése].
A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 3-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.
Béridőszak |
Jövedelem, kereset |
Jutalom (Ft) |
Év végi részesedés |
Kieső idő (táppénz) |
1988.01.01-12.31. |
93 000 |
- |
7 000 |
- |
1989.01.01-12.31. |
120 000 |
12 000 |
6 000 |
- |
1990.01.01-12.31. |
136 000 |
11 000 |
- |
- |
1991.01.01-12.31. |
90 000 |
- |
- |
03.02-09.10. |
1992.01.01-12.31. |
550 000 |
30 000 |
- |
- |
1993.01.01-12.31. |
915 000 |
- |
- |
- |
1994.01.01-12.31. |
912 000 |
- |
- |
- |
1995.01.01-12.31. |
980 000 |
- |
- |
03.05-04.05. |
1996.01.01-12.31. |
895 000 |
- |
- |
- |
1997.01.01-12.31. |
700 000 |
- |
- |
04.11-07.03. |
1998.01.01-12.31. |
1 274 000 |
- |
- |
09.08-09.30. |
1999.01.01-12.31. |
900 000 |
- |
- |
06.01-12.31. |
2000.01.01-12 31. |
1 035 000 |
- |
- |
- |
2001.01.01-12 31. |
1 995 494 |
180 000 |
- |
- |
2002.01.01-12 31. |
2 175 497 |
- |
- |
- |
2003.01.01-12 31. |
2 555 000 |
- |
- |
- |
2004.01.01-12 31. |
3 307 000 |
- |
- |
- |
2005.01.01-12 31. |
3 650 000 |
- |
- |
12.14-12.14. |
2006.01.01-12 31. |
3 395 000 |
- |
- |
03.06-04.12. |
2007.01.01-12 31. |
3 850 000 |
- |
- |
- |
2008.01.01-12 31. |
3 970 000 |
- |
- |
- |
2009.01.01-12 31. |
3 700 000 |
- |
- |
09.01-09.30. |
2010.01.01-12.31. |
3 865 000 |
- |
- |
- |
2011.01.01-12.31. |
3 950 000 |
- |
- |
- |
2012.01.01-12.31. |
4 050 000 |
- |
- |
- |
2013.01.01-12.31. |
4 210 000 |
- |
- |
01.07-01.16. |
2014.01.01-12.31. |
4 210 000 |
350.000 |
- |
- |
2015.01.01-12.31. |
4 500 000 |
- |
- |
- |
2016.01.01-12.31. |
4 500 000 |
- |
- |
- |
2017.01.01-07.31. | 3 100 000 | - | - | - |
Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.
1995. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500x333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
1999. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
Béridőszak |
Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset |
Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) |
Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés |
Kieső idő (táppénz) |
1988.01.01-12.31. |
83 700 |
- |
6 300 |
- |
1989.01.01-12.31. |
108 000 |
10 800 |
5 400 |
- |
1990.01.01-12.31. |
122 400 |
9 900 |
- |
- |
1991.01.01-12.31. |
80 820 |
- |
- |
03.02-09.10. |
1992.01.01-12.31. |
489 500 |
26 700 |
- |
- |
1993.01.01-12.31. |
805 200 |
- |
- |
- |
1994.01.01-12.31. |
807 120 |
- |
- |
- |
1995.01.01-12.31. |
736 763 |
- |
- |
03.05-04.05. |
1996.01.01-12.31. |
792 075 |
- |
- |
- |
1997.01.01-12.31. |
619 500 |
- |
- |
04.11-07.03. |
1998.01.01-12.31. |
1 127 490 |
- |
- |
09.08-09.30. |
1999.01.01-12.31. |
671 195 |
- |
- |
06.01-12.31. |
2000.01.01-12 31. |
905 625 |
- |
- |
- |
2001.01.01-12 31. |
1 746 058 |
157 500 |
- |
- |
2002.01.01-12 31. |
1 903 560 |
- |
- |
- |
2003.01.01-12 31. |
2 235 625 |
- |
- |
- |
2004.01.01-12 31. |
2 860 555 |
- |
- |
- |
2005.01.01-12 31. |
3 157 250 |
- |
- |
12.14-12.14. |
2006.01.01-12 31. |
2 912 910 |
- |
- |
03.06-04.12. |
2007.01.01-12 31. |
3 195 500 |
- |
- |
- |
2008.01.01-12 31. |
3 295 100 |
- |
- |
- |
2009.01.01-12 31. |
3 071 000 |
- |
- |
09.01-09.30. |
2010.01.01-12 31. |
3 207 950 |
- |
- |
- |
2011.01.01-12 31. |
3 258 750 |
- |
- |
- |
2012.01.01-12.31. |
3.300.750 |
- |
- |
- |
2013.01.01-12.31. |
3 431 150 |
- |
- |
01.07-01.16. |
2014.01.01-12.31. |
3 431 150 |
285 250 |
- |
- |
2015.01.01-12.31. |
3 667 500 |
- |
- |
- |
2016.01.01-12.31. |
3 667 500 |
- |
- |
- |
2017.01,01-07.31. | 2 526 500 | - | - | - |
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2014. évek kereseteit 2016-ban a 2015. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.
Az adókiszámítás és a valorizáció menete
Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege |
83.700 Ft |
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény |
- 12.000 Ft |
összesen: |
71.700 Ft |
|
|
az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa |
- 70.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg |
1.700 Ft |
|
|
az adósáv szerinti adó mértéke 25% 1.700x0,25) |
425 Ft |
az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója |
+ 4.400 Ft |
éves képzett adó összege (425+4.400) |
4.825 Ft |
|
|
az 1988. évben kifizetett munkabér - éves adó (83.700-4.825) |
78.875 Ft |
az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt |
+ 6.300 Ft |
az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem |
85.175 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 24.870 |
|
ennek alapján, |
|
1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 23,048) |
2.118.302 Ft |
Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege |
124.200 Ft |
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény |
- 12.000 Ft |
összesen: |
112.200 Ft |
|
|
az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa |
- 100.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg |
12.200 Ft |
az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200x0,29) |
3.538 Ft |
az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója |
+ 9.450 Ft |
éves képzett adó összege (3.538+9.450) |
12.988 Ft |
|
|
az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) |
111.212 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 21,275 |
|
ennek alapján, |
|
1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
2.366.035 Ft |
Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege |
132.300 Ft |
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény |
- 12.000 Ft |
összesen: |
120.300 Ft |
|
|
az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa |
- 90.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg |
30.300 Ft |
az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300x0,3) |
9.090 Ft |
az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója |
+ 5.250 Ft |
éves képzett adó összege (9.900+5.250) |
14.340 Ft |
|
|
az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) |
117.960 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 17,496 |
|
ennek alapján, |
|
1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
2.063.828 Ft |
1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.
Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege |
80.820 Ft |
évesítés [(80.820/172)x365] |
171.508 Ft |
|
|
az 1991. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa |
- 150.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg |
21.508 Ft |
|
|
az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508x0,32) |
6.883 Ft |
az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója |
+18.600 Ft |
éves adó összesen (6.883+18.600) |
25.483 Ft |
levonva az éves adókedvezmény |
- 3.000 Ft |
éves képzett adó |
22.483 Ft |
|
|
a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 : 365)x172] |
10.595 Ft |
|
|
az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem (80.820-10.595) |
70.225 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 13,941 |
|
ennek alapján |
|
1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
979.007 Ft |
Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.
Az 1992. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege |
516.200 Ft |
|
|
az éves képzett adó összege |
|
az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480) |
379.720 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 11,493 |
|
ennek alapján, |
|
1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
4.364.122 Ft |
1993. évben 365 napra kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege |
805.200 Ft |
|
|
az éves adó összege |
|
éves adókedvezmény |
- 2.400 Ft |
1993. évi adó összege (252.080-2.400) |
249.680 Ft |
az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680) |
555.520 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 9,764 |
|
ennek alapján, |
|
1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
5.424.097 Ft |
Az 1994. évben kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege |
807.120 Ft |
az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a |
- 80.712 Ft |
ezáltal az adóalap |
726.408 Ft |
|
|
az éves képzett adó összege |
|
az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem ( 807.120 - 227.120 ) |
580.000 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 7,670 |
|
ennek alapján, |
|
1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
4.448.600 Ft |
1995. évben, 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!) jövedelem járulékkal csökkentett összege |
736.763 Ft |
évesítés [( 736.763/333) x 365] |
807.563 Ft |
ennek az éves adója |
|
az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a |
|
a képzett adó összege a teljes évre |
242.639 Ft |
ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 : 365)x333] |
221.367 Ft |
|
|
az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem (736.763 - 221.367) |
515.396 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 6,812 |
|
ennek megfelelően, |
|
1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
3.510.878 Ft |
Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem járulékkal csökkentett összege |
792.075 Ft |
|
|
éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény) |
|
az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem: |
514.062 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 5,802 |
|
ennek megfelelően, |
|
1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: |
2.982.588 Ft |
Az 1997. évben 281 napra szóló kereset járulékkal csökkentett összege |
619.500 Ft |
évesítés [(619.500/281) x 365] |
804.689 Ft |
|
|
ennek éves adója |
|
éves adójóváírás |
- 43.200 Ft |
a teljes évre képzett adó |
190.629 Ft |
ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281] |
146.758 Ft |
|
|
az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem ( 619-500 – 146.758) |
472.742 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 4,676 |
|
ennek megfelelően, |
|
1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: |
2.210.542 Ft |
1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem járulékkal csökkentett összege |
1.127.490 Ft |
évesítés [(1.127.490/342) x 365] |
1.203.315 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 50.400 Ft |
az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a] |
- 21.058 Ft |
a teljes évre képzett adó [392.392 - (50.400+21.058)] |
320.934 Ft |
ebből a 342 napra eső adó összege [(320.934/365) x 342] |
300.711 Ft |
|
|
az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem (1.127.490 - 300.711) |
826.779 Ft |
valorizációs szorzószám: 3,949 |
|
ennek megfelelően, |
|
az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: |
3.264.950 Ft |
1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető jövedelem járulékkal csökkentett összege |
671.195 Ft |
évesítés [( 671.195 / 151) x 365] |
1.622.425 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 36.000 Ft |
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] |
- 32.449 Ft |
a teljes évre képzett adó [ 508.970 - ( 36.000 + 32.449)] |
440.521 Ft |
ebből a 151 napra eső adó összege [( 440.521 / 365) x 151] |
182.243 Ft |
|
|
az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 – 182.243) |
488.952 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 3,504 |
|
ennek megfelelően, |
|
az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: |
1.713.288 Ft |
2000. évben kapott munkabér járulékkal csökkentett összege |
905.625 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] |
-18.113 Ft |
éves adójóváírás |
-36.000 Ft |
a teljes évre képzett adó [ 231.688 - (18.113 + 36.000)] |
177.575 Ft |
|
|
a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (905.625 – 177.575) |
728.050 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 3,145 |
|
ennek megfelelően, |
|
2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
2.289.717 Ft |
2001. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege |
1.903.558 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] |
- 38.071 Ft |
éves adójóváírás |
- 36.000 Ft |
a teljes évre képzett adó [ 608.423 - (38.071 + 36.000)] |
534.352 Ft |
|
|
a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 – 534.352) |
1.369.206 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 2,707 |
|
ennek megfelelően, |
|
2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
3.706.441 Ft |
2002. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
1.903.560 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] |
- 38.071 Ft |
éves adójóváírás |
-60.000 Ft |
a teljes évre képzett adó [581.424 - (38.071 + 60.000)] |
483.353 Ft |
|
|
a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.560 – 483.353) |
1.420.207 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 2,263 |
|
ennek megfelelően, |
|
2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
3.213.928 Ft |
2003. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
2.235.625 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] |
- 47.507 Ft |
éves adójóváírás |
- 108.000 Ft |
a teljes évre képzett adó [694.250 - (47.507 + 108.000)] |
538.743 Ft |
|
|
a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625–538.743) |
1.696.882 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,980 |
|
ennek megfelelően, |
|
2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
3.359.826 Ft |
2004. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
2.860.555 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 108.000 Ft |
a teljes évre képzett adó (843.011 - 108.000) |
735.011 Ft |
|
|
a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 – 735.011) |
2.125.544 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,873 |
|
ennek megfelelően, |
|
2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető: |
3.981.144 Ft |
2005. évi 364 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.157.250 Ft |
évesítés [(3.157.250 / 364) x 365] |
3.165.924 Ft |
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 108.000 Ft |
a teljes évre képzett adó (903.051 - 108.000) |
795.051 Ft |
ebből a 364 napra eső adó összege [(795.051 / 365) x 364] |
792.873 Ft |
|
|
a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 – 792.873) |
2.364.377 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,702 |
|
ennek megfelelően |
|
2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
4.024.170 Ft |
2006. évben 327 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
2.912.910 Ft |
évesítés [(2.912.910 / 327) x 365] |
3.251.413 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 108.000 Ft |
a teljes évre képzett adó (891.509 - 108.000) |
783.509 Ft |
ebből a 327 napra eső adó összege [(783.509 / 365) x 327] |
701.938 Ft |
|
|
a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938) |
2.210.972 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,581 |
|
ennek megfelelően |
|
2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.495.547 Ft |
2007. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.195.500 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 108.000 Ft |
a teljes évre képzett adó (844.380 - 108.000) |
736.380 Ft |
|
|
a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380) |
2.459.120 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,535 |
|
ennek megfelelően |
|
2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.774.749 Ft |
2008. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.295.100 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 136.080 Ft |
a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080) |
744.156 Ft |
|
|
a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156) |
2.550.944 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,435 |
|
ennek megfelelően |
|
2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.660.605 Ft |
2009. évben 335 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.071.000 Ft |
évesítés [(3.071.000 / 335) x 365] |
3.346.015 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 136.080 Ft |
a teljes évre képzett adó (862.565 - 136.080) |
726.485 Ft |
ebből az 335 napra eső adó összege [(726.485 / 365) x 335] |
666.774 Ft |
|
|
a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774) |
2.404.226 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,409 |
|
ennek megfelelően |
|
2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.387.554 Ft |
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.
2010. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.207.950 Ft |
adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27) |
866.147 Ft |
|
4.074.097 Ft |
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 181.200 Ft |
a teljes évre képzett adó (692.596 - 181.200) |
511.396 Ft |
|
|
a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 – 511.396) |
2.696.554 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,320 |
|
ennek megfelelően |
|
2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.559.451 Ft |
2011. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.258.750 Ft |
adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27) |
879.863 Ft |
|
4.138.613 Ft |
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 145.200 Ft |
a teljes évre képzett adó (662.178 - 145.200) |
516.978 Ft |
|
|
a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 – 516.978) |
2.741.772 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,240 |
|
2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.399.797 Ft |
2012. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.300.750 Ft |
adóalap-kiegészítés (3.300.750-2.424.000) x 0,27 |
236.723 Ft |
|
3.537.473 Ft |
ennek adója |
|
|
|
a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (3.300.750-565.996) |
2.734.754 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,215 |
|
2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.322.726 Ft |
2013. évben 355 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.431.150 Ft |
évesítés [(3.431.150 / 355) x 365] 3.527.802 Ft |
|
|
|
a teljes évre képzett adó |
|
ebből a 355 napra eső adó összege [(564.448/ 365) x 355] |
548.984 Ft |
|
|
a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.431.150 – 548.984) |
2.882.166 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,158 |
|
2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.337.548 Ft |
2014. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege |
3.716.400 Ft |
|
|
ennek adója |
|
|
|
a 2014. évi adóval csökkentett jövedelem (3.716.400-594.624) |
3.121.776 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,124 |
|
|
|
2014. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.508.876 Ft |
2015. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3 667 500 Ft |
|
|
ennek adója (3 667 500 Ft-nak a 16 %-a) |
|
|
|
a 2015. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500 - 586.800) |
3 080 700 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,078 | |
2015. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.320.995 Ft |
|
|
A 2016. december 31-ét követő folyóítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2016. és az azt követő év keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.
2016. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.667.500 Ft |
ennek adója (3.667.500 Ft-nak a 15 %-a) |
|
a 2016. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500-550.125) |
3.117.375 Ft |
|
|
2016. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.117.375 Ft |
2017. évben július 31-ig 212 napra kapott munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege | 2.526.500 Ft |
évesítés (2.526.500/212)x365 | 4.349.870. Ft |
a teljes évre képzett adó
(4.349.870 Ft-nak a 15%-a)
|
625.481 Ft
|
ebből a 212 napra eső adó összege F(625.481 / 365) x 212] |
378.975 Ft
|
a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (2.526.500-378.975) | 2.147.525 Ft |
2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 2.147.525 Ft |
Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.
Béridőszak |
Ellátási alap (Ft) |
Osztószám |
1988 |
2 118 302 |
366 |
1989 |
2 366 035 |
365 |
1990 |
2 063 828 |
365 |
1991 |
979 007 |
172 |
1992 |
4 364 122 |
366 |
1993 |
5 424 097 |
365 |
1994 |
4 448 600 |
365 |
1995 |
3 510 878 |
333 |
1996 |
2 982 588 |
366 |
1997 |
2 210 542 |
281 |
1998 |
3 264 950 |
342 |
1999 |
1 713 288 |
151 |
2000 |
2 289 717 |
366 |
2001 |
3 706 441 |
365 |
2002 |
3.213.928 |
365 |
2003 |
3 359 826 |
365 |
2004 |
3 981 144 |
366 |
2005 |
4 024 170 |
364 |
2006 |
3 495 547 |
327 |
2007 |
3 774 749 |
365 |
2008 |
3 660 605 |
366 |
2009 |
3 387 554 |
335 |
2010 |
3 559 451 |
365 |
2011 |
3 399 797 |
365 |
2012 |
3 322 726 |
366 |
2013 |
3 337 548 |
355 |
2014 |
3 508 876 |
365 |
2015 |
3 320 995 |
365 |
2016 |
3 117 375 |
366 |
2017 | 2 147 525 | 212 |
Összesen |
96 054 211 |
10 180 |
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 96.054.211 / 10.180 = 9.435,58 x 365 = 3.443.986,93 / 12 = 286.998,91 Ft.
2017. augusztus 3-tól tehát az öregségi teljes nyugdíj összege - a 41 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 82 százaléka, vagyis havi 234.339 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 235.340 forint.
Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell. A degressziós sávokat az 6. számú melléklet tartalmazza. Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) a 421.000 forint feletti átlagkereset-résznek pedig 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./A számú melléklet tartalmazza.
2. számú példa
A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2017. augusztus 3-tól kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen a napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 33 év.
Alapvetően – az előző példában ismertetettekhez hasonlóan - a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megállapításhoz az igénylőnek ezen időtartam (átlagszámítási időszak) naptári napjainak (10.808 nap) felére, vagyis 5.404 napra kell jövedelemmel bírnia. Azonban ebben az esetben ez a kitétel nem teljesül, hiszen a fiktív kérelmező 1988. január 1-től 2002. december 31-ig nem dolgozott, vagyis ezen időszakra keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik.
Mivel az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időszakból az igénylő csak 5.247 napra vonatkozóan rendelkezik keresettel, jövedelemmel, azt az 1988. év előtti legközelebbi időszak keresetével, jövedelmével kell kiegészíteni. Az 1987. évben az igénylő dolgozott, így az ebből az időszakból származó kereseteiből 157 napi keresettel (1987. július 28-tól december 31-ig terjedő időre) 5.4045 napra ki kell egészíteni a 2003. január 1-től 2017. augusztus 2-ig szerzett jövedelmét.
1987. július 28-tól 1987. december 31-éig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 35.000 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (10.000 Ft – 10% = 31.500 Ft) csak a 31.500 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 27,307 ezért a ténylegesen elért 35.000 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 31.500 x 27,307 azaz 860.171 forint vehető figyelembe.
A további – 2003. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.
Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:
Béridőszak |
Ellátási alap (Ft) |
Osztószám |
1987 |
860 171 |
32 |
2003 |
3 359 826 |
365 |
2004 |
3 981 144 |
366 |
2005 |
4 024 170 |
364 |
2006 |
3 495 547 |
327 |
2007 |
3 774 749 |
365 |
2008 |
3 660 605 |
366 |
2009 |
3 387 554 |
335 |
2010 |
3 559 451 |
365 |
2011 |
3 399 797 |
365 |
2012 |
3 322 726 |
366 |
2013 |
3 337 548 |
355 |
2014 |
3 508 876 |
365 |
2015 |
3 320 995 |
365 |
2016 |
3 117 375 |
366 |
2017 | 2 147 525 | 212 |
Összesen: |
52 258 059 |
5 404 |
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 52.258.059 / 5.404 = 9.670,25 x 365 = 3.259.643,14 / 12 = 294.137 Ft.
Tehát a 2017. augusztus 2-től induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 294.137 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 208.837 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 208.840 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza.
3. számú példa
A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2017. augusztus 3-tól kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.
A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2017. augusztus 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli nyugdíjat igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2002. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. A megállapításhoz - az előző példához hasonlóan itt is -, az 1988. január 1-től 2017. augusztus 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (10.808 nap) felére, vagyis 5.404 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.
Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.247 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (157 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme. A példában ez a 2017., 2013., 2009., 2006., 2005.és 2002. évekre esik.
A 2017. évben az igénylő 212 napi keresettel rendelkezik. Mivel igénylő 2017. augusztus 3-tól igényelte az öregségi nyugdíjat, 2 napot szükséges és lehet az évből pótolni. A 2017-es évben a minimálbér összege 127.500 forint, ennek egy napi összege 127.500 / 30 = 4.250 forint; 2 napi összege pedig 8.500 forint. Ezt az összeget a "járuléktalanítást" követően (8.500 - 18,5% = 6.928 forint) hozzá kell adni a 2017. évben elért és figyelembe vehető 2.526.500 forint tényleges keresetéhez (2.526.500 + 6.928), ami 2.533.428 forint jövedelmet jelent, és 214 napra vonatkozik.
2017. évben 214 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
2.533.428 Ft |
évesítés (2.533.428 / 214) x 365 | 4.321.034 Ft |
ennek adója |
|
ebből a 214 napra eső adó összege [(648.155 / 365) x 214] | 380.014 Ft |
a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (2.533.424 - 380.014)) |
2.153.414 Ft |
ennek megfelelően |
|
2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
2.153.141 Ft |
2013. évben az igénylő 355 napi keresettel rendelkezett, itt a minimálbérből 10 napra lehet a bért pótolni. 2013. évben a minimálbér összege 98.000 forint volt, ennek egy napi összege 98.000 / 30 = 3.266,7 forint, 10 napi összege pedig 32.667 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (32.667 Ft – 18,5 % = 26.624 Ft) hozzá kell adni a 2013. évben elért és figyelembe vehető 3.431.150 forint tényleges keresethez (3.431.150 + 26.624), ami 3.457.774 forint jövedelmet jelent, és 365 (355+10) napra vonatkozik.
2013. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3 457 774 Ft |
|
|
ennek adója |
|
|
|
a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.457.774 – 553.244) |
2 904 530 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,158 |
|
ennek megfelelően |
|
2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.363.446 Ft |
A 2009. évben az igénylő 335 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 30 napra lehet a bért pótolni. A 2009-es évben a minimálbér összege 71.500 forint volt. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (71.500 - 17% = 59.345 forint) hozzá kell adni a 2009. évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000 + 59.345), ami 3.130.345 forint jövedelmet jelent, és 365 napra vonatkozik.
2009. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.130.345 Ft |
|
|
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 136 080 Ft |
a teljes évre képzett adó (784.924 - 136.080) |
648.844 Ft |
|
|
a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345 - 648.844) |
2.481.501 Ft |
|
|
valorizációs szorzószám: 1,409 |
|
ennek megfelelően |
|
2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.496.435 Ft |
2006. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
2.980.836 Ft |
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 108.000 Ft |
a teljes évre képzett adó (794.101 - 108.000) |
686.101 Ft |
a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.980.836 - 686.101) |
2.294.735 Ft |
valorizációs szorzószám: 1,581 |
|
ennek megfelelően |
|
2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
3.627.976 Ft |
A 2005. évben az igénylő 364 napi keresettel redelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 1 napra lehet a bért pótolni. A 2005-ös évben a minimálbér összege 57.000 forint volt, ennek egy napi összege 57.000 / 30 = 1.900 forint. Ezt az összeget a "járuléktalanítást" követően (1.900 - 13,5% = 1.644 forint) hozzá kell adni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint tényleges keresetéhez (3.157.250 + 1.643,5), ami 3.158.894 forint jövedelmet jelent, és 365 napra vonatkozik.
2005. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege |
3.158.894 Ft |
ennek adója |
|
éves adójóváírás |
- 108 000 Ft |
a teljes évre képzett adó (900.380 - 108.000) |
792.380 Ft |
a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 - 792.380) |
2.366.514 Ft |
valorizációs szorzószám: 1,702 |
|
ennek megfelelően |
|
2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
4.027.807 Ft |
A 2002. évben az igénylő már nem dolgozott, és a pótolni szükséges 157 napból az eddig pótolt napok száma még csak 81 nap, vagyis a maradék 76 napot a legközelebbi, már nem bérezett időszak minimálbére szerint kell meghatározni, úgy, hogy a kiadja a szükséges 5.404napot. Ez a legközelebbi a 2002-es év.
A 2002-es évben a minimálbér összege 50.000 forint volt, melynek egy napi összege 50.000 / 30 = 1.667 forint; 76 napi összege pedig 126.667 forint. A "járuléktalanítást" követően (126.667 - 12,5%), ez az összeg 110.834 forint 76 napra vonatkoztatva.
2002. évben 76 napra a jövedelem járulékkal csökkentett összege |
110.834 Ft |
évesítés [(110.834 / 76) x 365] | 532.295 Ft |
ennek adója |
106.459 Ft |
éves adójóváírás |
- 60.000 Ft |
éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8%) 25%-a] | - 10.646 Ft |
a teljes évre képzett adó [106.459 - (60.000 + 10.646)] |
35.813 Ft |
ebből a 76 napra eső adó össege [(35.813 / 365) x 76] | 7.457 Ft |
a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (110.834 - 7.457) |
103.377 Ft |
valorizációs szorzószám: 2,263 |
|
ennek megfelelően |
|
2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető |
233.942 Ft |
A 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig, 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig, valamint a 2014. január 1-től 2016. december 31-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal.
Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.
Béridőszak |
Ellátási alap (Ft) |
Osztószám |
2002 |
233 943 |
365 |
2003 |
3 359 826 |
365 |
2004 |
3 981 144 |
366 |
2005 |
4 027 807 |
365 |
2006 |
3 627 976 |
365 |
2007 |
3 774 749 |
365 |
2008 |
3 660 605 |
366 |
2009 |
3 496 435 |
365 |
2010 |
3 559 451 |
365 |
2011 |
3 399 797 |
365 |
2012 |
3 322 726 |
366 |
2013 |
3 363 446 |
365 |
2014 |
3 508 876 |
365 |
2015 |
3 320 995 |
365 |
2016 |
3 117 375 |
366 |
2017 | 2.153.414 | 214 |
Összesen: |
51.908.564 |
5 404 |
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 51.908.564 / 5.404 = 9.605,58 x 365 = 3.506.037 / 12 = 292.170 Ft.
Tehát a 2017. augusztus 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 33 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 207.441 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 207.445 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./C számú melléklet tartalmazza.
Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:
- Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ alakulását 1992. március 1-től 2012. december 31-ig (1. számú melléklet)
- A levonandó járulékok százalékos kulcsait (2. számú melléklet)
- Az egyes évekre vonatkozó adótáblákat (3. számú melléklet)
- Az egyes években érvényesítendő adóalap- és adókedvezményeket (4. számú melléklet)
- A valorizációs szorzószámokat (5. számú melléklet)
- A 2014. január 1-től alkalmazandó ún. degressziós táblát (6. számú melléklet)
- A kötelező legkisebb munkabér havi összegeit (7. számú melléklet)
- Összesítő táblázatok (8./A, B, C számú mellékletek)
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.
Az öregségi nyugdíj mértéke
A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.
Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?
Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.
Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell
a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá
b) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.
A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).
Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.
A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).
Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.
Mi az osztószám?
Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.
Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.
Mit jelent a degresszió?
Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor
- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
Mit jelent a valorizáció?
A nyugdíj összegének kiszámításasorán az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.
Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?
Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.
Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.
Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.
-
Nyugdíj-kalkulátor
Az Online Nyugdíj-kalkulátor, az öregségi nyugdíj várható összegének kiszámítására szolgál.
-
Online Időpontfoglaló
Online időpontfoglaló rendszer
-
Elektronikus ügyintézés
A nyugellátás, egyéb ellátás iránti igény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézési rendszer az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget elektronikus űrlapok kitöltésére és beküldésére.
-
Társadalombiztosítási egyéni számla
Az elektronikus ügyintézés keretében a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek részére lehetőséget biztosítunk a társadalombiztosítási egyéni számlájuk megtekintésére.
-
e-NYENYI
Az e-NYENYI rendszer a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítését teszi lehetővé az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek (a foglalkoztató képviselője, meghatalmazottja) részére.
-
Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés
A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás célja, hogy az ügyfél a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban található valamennyi bejelentési adatáról tájékoztatást kapjon, továbbá, hogy az esetlegesen hiányos, téves adatok javítására, törlésére, beszerzésére is sor kerüljön. Az eljárás kérelemre kizárólag elektronikus úton indítható. A kérelmet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével nyújthatják be.