Az öregségi nyugellátásban részesülő személy nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme figyelembevételével növelni kell.

A saját jogú nyugdíjas biztosított részére járó 0,5 százalékos növelés ahhoz a nyugdíjhoz kapcsolódik, amelynek a folyósítása alatt a növelést megalapozó munkavégzés, járulékfizetés megtörtént. 

Felhívjuk a figyelmet a következőkre:

• A nyugdíjnövelést 2017. január 1-étől nem kell igényelni, azt a Magyar Államkincstár Központ hivatalból állapítja meg, a 2018. évben fennállt biztosítási jogviszonyok alapján legkésőbb 2019. október 31-éig.
• A növelés megállapításához a Nemzeti Adó és Vámhivatal által közölt, konszolidált kereseti adatokat kell figyelembe venni.
• A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjának 2019. január 1-től alkalmazandó rendelkezése értelmében nem biztosított az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, így az ebből a jogviszonyból származó jövedelem alapján nyugdíjnövelésre nem szerez jogosultságot.

A hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy akkor kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos mértékű növelését, ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas 2016. december 31-ét követően, azelőtt hunyt el, mielőtt a nyugdíjnövelés hivatalból megállapításra került volna.

A hozzátartozó az elhunyt növelésre szerzett jogát a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesítheti.

Jogszabály:

1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §

Módosítás: 2021. május 27.

A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2021. január 30.

Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

A 2021. évben induló nyugdíj összegének kiszámítása

Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:

• Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ alakulását 1992. március 1-től 2012. december 31-ig (1. számú melléklet)
• A levonandó járulékok százalékos kulcsait (2. számú melléklet)
• Az egyes évekre vonatkozó adótáblákat (3. számú melléklet)
• Az egyes években érvényesítendő adóalap- és adókedvezményeket (4. számú melléklet)
• A valorizációs szorzószámokat (5. számú melléklet,)
• A 2014. január 1-től alkalmazandó ún. degressziós táblát (6. számú melléklet)
• A kötelező legkisebb munkabér havi összegeit (7. számú melléklet)
• Összesítő táblázatok ( 8./A,  8./B,   8./C számú mellékletek)

Budapest. 2021. május

Magyar Államkincstár

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a jogosultsági időből legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett.

A súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban részesülő nő esetében legalább 30 évet keresőtevékenységgel szerzett.

A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?

A jogosultság meghatározása során lényeges, hogy a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel.

Jogosultsági időnek csak a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást elősegítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül.

A szolgálati idő a jogosultsági időnél bővebb, mivel szolgálati időnek minősül például az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama, a hozzátartozó jogán megállapított ápolási díj időtartama, a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt, a munkanélküliség esetére járó ellátások időtartama és a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő is, ezek az időtartamok azonban jogosultsági időként nem vehetők figyelembe.

Azt az időszakot, amely az általános szabályok szerint nem minősül szolgálati időnek, jogosultsági időként sem lehet figyelembe venni. 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsági időként figyelembe vehetők. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.

A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

• a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
• gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
• a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
• a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
• a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
• a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
• a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
• a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
• a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?

A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tnyr. 12. § () bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.

Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. A szakközépiskolai tanulók esetében, mivel ezen tanulói jogviszony nyugdíjjárulék fizetése hiányában nem eredményez nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt, az egyéb hitelt érdemlő bizonyítás során nem pusztán a munkavégzés tényét kell igazolni, hanem a munkavégzésre irányuló jogviszony - munkaviszony, megbízási jogviszony - létrejöttét, fennállását.

Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.

Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?

Jogosultsági időként nem vehető figyelembe

• a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
• az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
• a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
• az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

• az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
• a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
• az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

Korhatár előtti ellátás:

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell részére továbbfolyósítani.

Azok a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

Mivel a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére az ügyfélnek lehetősége van.

Megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátás:

Az öregségi nyugdíj megállapítását nem zárja ki, ha az igénylő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátásban részesül. Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a megváltozott munkaképességen alapuló ellátást meg kell szüntetni.

Az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellátott az öregségi nyugdíj megállapítását kérje.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az érintetteket az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 2 hónappal tájékoztatja az öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségeiről.

Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.

Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni. Amennyiben az érintett ezen a napon még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, nyugdíjának rögzítését legkorábban annak megszerzését követő naptól kérheti, az általános igényérvényesítési szabályok szerint. 

Meg kell szüntetni a fennálló biztosítási jogviszonyt?

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Miért előnyös az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt – összegének folyósítását. A választás feltétele, hogy az érintett személy a rögzítés időpontját követően, legalább, további 365 nap szolgálati időt szerezzen.

Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Az öregségi nyugdíj típusai:

- öregségi teljes nyugdíj,

- öregségi résznyugdíj,

- nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).

Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

Az öregségi nyugdíjkorhatár 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik.

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatára annak, aki:

- 1952. január 1 – je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952 –ben született, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben született, a betöltött 65. életév.

Ha az öregségi nyugellátás megállapításának kezdő napja 2018. július 26. előtti, az öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésén és a szükséges szolgálati időn kívül az igénylő, azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)–b) és g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem Magyarországon, sem valamely európai gazdasági térséghez csatlakozott országban, vagy Svájcban, sem valamely szociális biztonsági egyezményben részes országban. (Kivétel Ausztrália)

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

Amennyiben az igénylő részére álláskeresési támogatást folyósítanak, az öregségi nyugdíjat legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hogyan kerül meghatározásra az öregségi nyugdíj összege?

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.

A havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. A nyugdíj összegének meghatározásáról „Az öregségi nyugdíj kiszámítása” című tájékoztató részletes információkat tartalmaz.

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?

Ha az igénylő magán-nyugdíjpénztári tag, a tagdíj fizetés időtartamának megfelelően csökkentett összegű nyugdíjra jogosult.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

Az igényt az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon vagy a K02 számú űrlapon lehet előterjeszteni. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a Nyomtatványtár linken érhető el.

.(Lásd: Nyugellátás iránti igény érvényesítéséről szóló tájékoztató.)

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. 

Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához az igénylő mellékelheti az esetleg birtokában lévő, olyan szolgálati idők igazolására szolgáló iratokat, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek. Bizonyítékként a következő eredeti vagy hitelesített* okmányok fogadhatók el:

• a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el,
• a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás,
• a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
• ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
• bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
• mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
• egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
• kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
• munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
• az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
• az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
• a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,
• az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,
• a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik.

*Hitelesítésként elfogadható az eredeti okiratról készült fénymásolat, melyet pl. a munkáltató záradékkal, („A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”), dátumbélyegzővel, lehetőség szerint két aláírással és cégbélyegzővel látott el.

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.

Az öregségi nyugdíj mértéke

A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?

Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá

b) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).

Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

Mi az osztószám?

Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.

Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

Mit jelent a degresszió?

Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

- a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Mit jelent a valorizáció?

A nyugdíj összegének kiszámításasorán az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.

Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?

Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.

Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.