A nyugdíjak összegének kiszámítása

A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2020. július 2.

Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

 


1. számú példa

 

A 43 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2020. július 2-től szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2020. július 2-től rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].

A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2020. július 1-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.

 

Béridőszak

Jövedelem, kereset
(Ft)

Jutalom (Ft)

Év végi részesedés
(Ft)

Kieső idő (táppénz)

1988.01.01-12.31.

93 000

-

7 000

-

1989.01.01-12.31.

120 000

12 000

6 000

-

1990.01.01-12.31.

136 000

11 000

-

-

1991.01.01-12.31.

90 000

-

-

03.02-09.10.

1992.01.01-12.31.

550 000

30 000

-

-

1993.01.01-12.31.

915 000

-

-

-

1994.01.01-12.31.

912 000

-

-

-

1995.01.01-12.31.

980 000

-

-

03.05-04.05.

1996.01.01-12.31.

895 000

-

-

-

1997.01.01-12.31.

700 000

-

-

04.11-07.03.

1998.01.01-12.31.

1 274 000

-

-

09.08-09.30.

1999.01.01-12.31.

900 000

-

-

06.01-12.31.

2000.01.01-12 31.

1 035 000

-

-

-

2001.01.01-12 31.

1 995 494

180 000

-

-

2002.01.01-12 31.

2 175 497

-

-

-

2003.01.01-12 31.

2 555 000

-

-

-

2004.01.01-12 31.

3 307 000

-

-

-

2005.01.01-12 31.

3 650 000

-

-

12.14-12.14.

2006.01.01-12 31.

3 395 000

-

-

03.06-04.12.

2007.01.01-12 31.

3 850 000

-

-

-

2008.01.01-12 31.

3 970 000

-

-

-

2009.01.01-12 31.

3 700 000

-

-

09.01-09.30.

2010.01.01-12.31.

3 865 000

-

-

-

2011.01.01-12.31.

3 950 000

-

-

-

2012.01.01-12.31.

4 050 000

   

-

2013.01.01-12.31.

4 210 000

-

-

01.07-01.16.

2014.01.01-12.31.

4 210 000

350.000

-

-

2015.01.01-12.31.

4 500 000

-

-

-

2016.01.01-12.31.

4 500 000

-

-

-

2017.01.01-12.31.

4 800 000

-

-

-

2018.01.01-12.31.

4 800 000

-

-

-

2019.01.01-12.31.

4 800 000

 

-

-

 2020.01.01-07.01.  4.950.000  350.000  -  -

 

Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.

1995. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500x333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.

1999. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.

Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)

A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)

A nyugdíjkiszámítás során azonban a bruttó jövedelmekből speciális szabályok alapján képzett éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni az alábbiak szerint. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.

Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].

 

A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.

A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.

 

Béridőszak

Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset
(Ft)

Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft)

Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés
(Ft)

Kieső idő (táppénz)

1988.01.01-12.31.

83 700

-

6 300

-

1989.01.01-12.31.

108 000

10 800

5 400

-

1990.01.01-12.31.

122 400

9 900

-

-

1991.01.01-12.31.

80 820

-

-

03.02-09.10.

1992.01.01-12.31.

489 500

26 700

-

-

1993.01.01-12.31.

805 200

-

-

-

1994.01.01-12.31.

807 120

-

-

-

1995.01.01-12.31.

736 763

-

-

03.05-04.05.

1996.01.01-12.31.

792 075

-

-

-

1997.01.01-12.31.

619 500

-

-

04.11-07.03.

1998.01.01-12.31.

1 127 490

-

-

09.08-09.30.

1999.01.01-12.31.

671 195

-

-

06.01-12.31.

2000.01.01-12 31.

905 625

-

-

-

2001.01.01-12 31.

1 746 058

157 500

-

-

2002.01.01-12 31.

1 903 560

-

-

-

2003.01.01-12 31.

2 235 625

-

-

-

2004.01.01-12 31.

2 860 555

-

-

-

2005.01.01-12 31.

3 157 250

-

-

12.14-12.14.

2006.01.01-12 31.

2 912 910

-

-

03.06-04.12.

2007.01.01-12 31.

3 195 500

-

-

-

2008.01.01-12 31.

3 295 100

-

-

-

2009.01.01-12 31.

3 071 000

-

-

09.01-09.30.

2010.01.01-12 31.

3 207 950

-

-

-

2011.01.01-12 31.

3 258 750

-

-

-

2012.01.01-12.31.

3 300 750

   

-

2013.01.01-12.31.

3 431 150

-

-

01.07-01.16.

2014.01.01-12.31.

3 431 150

285 250

-

-

2015.01.01-12.31.

3 667 500

-

-

-

2016.01.01-12.31.         

3 667 500

-

-

-

2017.01.01-12.31.

3 912 000

-

-

-

2018.01.12-04.31.

3 912 000

-

-

-

2019.01.01-07.02.

3 912 000

 

-

-

 2020.01.01-07.01.  4 034 250  285 250    

A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].

A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).

A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].

Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.

A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].

Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2018. évek kereseteit 2020-ban a 2019. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.

 

Az adókiszámítás és a valorizáció menete

1988. év

Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege

83.700 Ft

ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

- 12.000 Ft

összesen:

71.700 Ft

 

 

az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

- 70.000 Ft

az adott sávban adózó összeg

1.700 Ft

 

 

az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700x0,25)

425 Ft

az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója

+4.400 Ft

éves képzett adó összege (425+4.400)

4.825 Ft

 

 

az 1988. évben kifizetett munkabér - éves adó (83.700-4.825)

78.875 Ft

az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt

+ 6.300 Ft

az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem

85.175 Ft

valorizációs szorzószám: 34,814

 

ennek alapján,

 

1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 34,814)

2.965.282 Ft

 

1989. év

Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege

124.200 Ft

ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

- 12.000 Ft

összesen:

112.200 Ft

 

 

az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

- 100.000 Ft


az adott sávban adózó összeg

12.200 Ft

 

 

az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200x0,29)

3.538 Ft

az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója

+ 9.450 Ft

éves képzett adó összege (3.538+9.450)

12.988 Ft

 

az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988)

111.212 Ft

valorizációs szorzószám: 29,781

 

ennek alapján,

 

1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

3.312.005 Ft

 

1990. év

Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

132.300 Ft

ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

- 12.000 Ft

összesen:

120.300 Ft

 

 

az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

- 90.000 Ft

az adott sávban adózó összeg

30.300 Ft

az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300x0,3)

9.090 Ft

az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója

+ 5.250 Ft

éves képzett adó összege (9.900+5.250)

14.340 Ft

 

 

az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340)

117.960 Ft

valorizációs szorzószám: 24,491

 

ennek alapján,

 

1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

2.888.958 Ft

Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.

 

1991. év

Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege

80.820 Ft

évesítés [(80.820/172) x 365]

171.508 Ft

 

 

az 1991. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa

- 150.000 Ft

az adott sávban adózó összeg

21.508 Ft

 

 

az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508x0,32)

6.883 Ft

az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója

+18.600 Ft

éves adó összesen (6.883+18.600)

25.483 Ft

levonva az éves adókedvezmény

- 3.000 Ft

éves képzett adó

22.483 Ft

 

 

a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 / 365)x172]

10.595 Ft

 

 

az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem  (80.820-10.595)

70.225 Ft

valorizációs szorzószám: 19,515

 

ennek alapján

 

1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető

1.370.441 Ft

Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.

 

1992. év

Az 1992. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

516.200 Ft

 

 

az éves képzett adó összege
[500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)]


- 136.480 Ft

az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480)

379.720 Ft

valorizációs szorzószám: 16,087

 

ennek alapján,

 

1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

6.108.556 Ft

 

1993. év

1993. évi munkabér járulékkal csökkentett összege

805.200 Ft

 

 

az éves adó összege
[500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)]


252.080 Ft

éves adókedvezmény

- 2.400 Ft

1993. évi adó összege (252.080-2.400)

249.680 Ft

az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680)

555.520 Ft

valorizációs szorzószám: 13,669

 

ennek alapján,

 

1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

7.593.403 Ft

 

1994. év

Az 1994. évben kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege

807.120 Ft

az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a

- 80.712 Ft

ezáltal az adóalap

726.408 Ft

 

 

az éves képzett adó összege
[550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)]


- 227.120 Ft

az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem (807.120 - 227.120 )

580.000 Ft

valorizációs szorzószám: 10,738

 

ennek alapján,

 

1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

6.228.040 Ft

 

1995. év

1995. évben 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!) jövedelem járulékkal csökkentett összege

736.763 Ft

évesítés [(736.763/333) x 365]

807.563 Ft

ennek az éves adója
[550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)]


262.828 Ft

az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a


- 20.189 Ft

a képzett adó összege a teljes évre

242.639 Ft

ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 / 365)x333]

221.367 Ft

 

 

az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem (736.763 - 221.367)

515.396 Ft

valorizációs szorzószám: 9,536

 

ennek megfelelően,

 

1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

4.914.816 Ft

 

1996. év

Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem járulékkal csökkentett összege

792.075 Ft

 

 

éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény)
[550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)]


- 278.013 Ft

az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem:

514.062 Ft

valorizációs szorzószám: 8,122

 

ennek megfelelően,

 

1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

4.175.212 Ft

 

1997. év

Az 1997. évben 281 napra szóló kereset járulékkal csökkentett összege

619.500 Ft

évesítés [(619.500/281) x 365]

804.689 Ft

 

 

ennek éves adója
[700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)]


233.829 Ft

éves adójóváírás

- 43.200 Ft

a teljes évre képzett adó

190.629 Ft

ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 / 365)x281]

146.758 Ft

 

 

az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem (619.500 – 146.758)

472.742 Ft

valorizációs szorzószám: 6,546

 

ennek megfelelően,

 

1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

3.094.569 Ft

 

1998. év

1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem járulékkal csökkentett összege

1.127.490 Ft

évesítés [(1.127.490/342) x 365]

1.203.315 Ft

 

 

ennek adója
[1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)]


392.392 Ft

éves adójóváírás

- 50.400 Ft

az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a]

- 21.058 Ft

a teljes évre képzett adó [392.392 - (50.400+21.058)]

320.934 Ft

ebből a 342 napra eső adó összege [(320.934/365) x 342]

300.711 Ft

 

 

az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem (1.127.490 - 300.711)

826.779 Ft

valorizációs szorzószám: 5,528

 

ennek megfelelően,

 

az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

4.570.434 Ft

 

1999. év

1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető jövedelem járulékkal csökkentett összege

671.195 Ft

évesítés [(671.195 / 151) x 365]

1.622.425 Ft

 

 

ennek adója
[1.000.000 Ft-nak 260.000 Ft+(622.425 Ft-nak a 40 %-a=248.970 Ft)]


508.970 Ft

éves adójóváírás

- 36.000 Ft

éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

- 32.449 Ft

a teljes évre képzett adó [508.970 - (36.000 + 32.449)]

440.521 Ft

ebből a 151 napra eső adó összege [(440.521 / 365) x 151]

182.243 Ft

 

 

az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 – 182.243)

488.952 Ft

valorizációs szorzószám: 4,905

 

ennek megfelelően,

 

az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

2.398.310 Ft

 

2000. év

2000. évben kapott munkabér járulékkal csökkentett összege

905.625 Ft

 

 

ennek adója
[400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)]


231.688 Ft

éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

-18.113 Ft

éves adójóváírás

-36.000 Ft

a teljes évre képzett adó [231.688 - (18.113 + 36.000)]

177.575 Ft

 

 

a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (905.625 – 177.575)

728.050 Ft

valorizációs szorzószám: 4,403

 

ennek megfelelően,

 

2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

3.205.604 Ft

 

2001. év

2001. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

1.903.558 Ft

 

 

ennek adója
[1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)]


608.423 Ft

éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

- 38.071 Ft

éves adójóváírás

- 36.000 Ft

a teljes évre képzett adó [ 608.423 - (38.071 + 36.000)]

534.352 Ft

 

 

a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 – 534.352)

1.369.206 Ft

valorizációs szorzószám: 3,789

 

ennek megfelelően,

 

2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

5.187.922 Ft

 

2002. év

2002. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

1.903.560 Ft

 

 

ennek adója
[1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)]


581.424 Ft

éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

- 38.071 Ft

éves adójóváírás

-60.000 Ft

a teljes évre képzett adó [581.424 - (38.071 + 60.000)]

483.353 Ft

 

 

a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.560 – 483.353)

1.420.207 Ft

valorizációs szorzószám: 3,168

 

ennek megfelelően,

 

2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

4.499.216 Ft

 

2003. év

2003. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

2.235.625 Ft

 

 

ennek adója
[1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)]


694.250 Ft

éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a]

- 47.507 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó [694.250 - (47.507 + 108.000)]

538.743 Ft

 

 

a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625–538.743)

1.696.882 Ft

valorizációs szorzószám: 2,773

 

ennek megfelelően,

 

2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

4.705.454 Ft

2004. év

2004. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

2.860.555 Ft

 

 

ennek adója
[1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)]


843.011 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó (843.011 - 108.000)

735.011 Ft

   

a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 – 735.011)

2.125.544 Ft 

valorizációs szorzószám: 2,622

 

ennek megfelelően,

 

2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

5.573.176 Ft

 

2005. év

2005. évi 364 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.157.250 Ft

évesítés [(3.157.250 / 364) x 365]

3.165.924 Ft

ennek adója
[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)]


903.051 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó (903.051 - 108.000)

795.051 Ft

ebből a 364 napra eső adó összege [(795.051 / 365) x 364]

792.873 Ft

 

 

a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 – 792.873)

2.364.377 Ft

valorizációs szorzószám: 2,382

 

ennek megfelelően,

 

2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

5.631.946 Ft

 

2006. év


2006. évben 327 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

2.912.910 Ft

évesítés  [(2.912.910 / 327) x 365]

3.251.413 Ft

 

 

ennek adója
[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)]


891.509 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó (891.509 - 108.000)

783.509 Ft

ebből a 327 napra eső adó összege [(783.509 / 365) x 327]

701.938 Ft

 

 

a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938)

2.210.972 Ft

valorizációs szorzószám: 2,214

 

ennek megfelelően,

 

2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.895.092 Ft

 

2007. év

2007. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.195.500 Ft

 

 

ennek adója
[1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)]


844.380 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó (844.380 - 108.000)

736.380 Ft

   

a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380)

2.459.120 Ft 

valorizációs szorzószám: 2,149

 

ennek megfelelően,

 

2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető

5.284.649 Ft

 

2008. év

2008. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.295.100 Ft

 

 

ennek adója
[1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1.595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)]


880.236 Ft

éves adójóváírás

- 136.080 Ft

a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080)

744.156 Ft

 

 

a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156)

2.550.944 Ft

valorizációs szorzószám: 2,009

 

ennek megfelelően,

 

2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető

5.124.846 Ft

 

2009. év

2009. évben 335 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.071.000 Ft

évesítés [(3.071.000 / 335) x 365]

3.346.015 Ft

 

 

ennek adója
[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)]


862.565 Ft

éves adójóváírás

- 136.080 Ft

a teljes évre képzett adó (862.565 - 136.080)

726.485 Ft

ebből az 335 napra eső adó összege [(726.485 / 365) x 335]

666.774 Ft

 

 

a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774)

2.404.226 Ft

valorizációs szorzószám: 1,973

 

ennek megfelelően,

 

2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.743.538 Ft

A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.

 

2010. év

2010. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.207.950 Ft

adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27)

866.147 Ft

 

4.074.097 Ft

ennek adója
(4.074.097 Ft-nak a 17 %-a)


692.596 Ft

éves adójóváírás

- 181.200 Ft

a teljes évre képzett adó (692.596 - 181.200)

511.396 Ft

   

a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 – 511.396)

2.696.554 Ft

valorizációs szorzószám: 1,847

 

ennek megfelelően,

 

2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.980.535 Ft

 

2011. év

2011. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.258.750 Ft

adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27)

879.863 Ft

 

4.138.613 Ft

ennek adója
(4.138.613 Ft-nak a 16 %-a)


662.178 Ft

éves adójóváírás

- 145.200 Ft

a teljes évre képzett adó (662.178 - 145.200)

516.978 Ft

   

a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 – 516.978)

2.741.772 Ft

valorizációs szorzószám: 1,736

 

ennek megfelelően,

 

2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.759.716 Ft

 

2012. év


2012. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.300.750 Ft

adóalap-kiegészítés (3.300.750-2.424.000) x 0,27

236.723 Ft

 

3.537.473 Ft

ennek adója
(3.537.473 Ft-nak a 16 %-a)


565.996 Ft

 

 

a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (3.300.750-565.996)

2.734.754 Ft

valorizációs szorzószám: 1,701

 

ennek megfelelően,

 

2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.651.817 Ft

 

2013. év

2013. évben 355 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.431.150 Ft

évesítés [(3.431.150 / 355) x 365]   

3.527.802

   

a teljes évre képzett adó
(3.527.802 Ft-nak a 16 %-a)


564.448 Ft

ebből a 355 napra eső adó összege [(564.448/ 365) x 355]

548.984 Ft

   

a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.431.150 – 548.984)

2.882.166 Ft

valorizációs szorzószám: 1,621

 

ennek megfelelően,

 

2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.671.991 Ft

 

2014. év

2014. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege

3.716.400 Ft

 

ennek adója
(3.716.400 Ft-nak a 16 %-a)


594.624 Ft

 

 

a 2014. évi adóval csökkentett jövedelem (3.716.400-594.624)

3.121.776 Ft

valorizációs szorzószám: 1,573

 

ennek megfelelően,

 

2014. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.910.554 Ft

 

2015. év

2015. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.667.500 Ft

 

ennek adója

(3.667.500 Ft-nak a 16 %-a)


586.800 Ft

 

 

a 2015. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500 - 586.800)

3.080.700 Ft

valorizációs szorzószám: 1,509

 

ennek megfelelően,

 

2015. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.648.776 Ft

 

2016. év

2016. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.667.500 Ft

 

ennek adója

(3.667.500 Ft-nak a 15 %-a)


550.125 Ft

 

 

a 2016. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500-550.125)

3.117.375 Ft

valorizációs szorzószám: 1,400

 

ennek megfelelően,

 

2016. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.364.325 Ft

 

2017. év

2017. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.912.000 Ft

 

ennek adója

(3.912.000 Ft-nak a 15 %-a)


586.800 Ft

 

 

a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (3.912.000-586.800)

3.325.200 Ft

valorizációs szorzószám: 1,240

 

ennek megfelelően,

 

2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.123.248 Ft

 

2018. év

2018. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.912.000 Ft

 

ennek adója

(3.912.000 Ft-nak a 15 %-a)


586.800 Ft

 

 

a 2018. évi adóval csökkentett jövedelem (3.912.000-586.800)

3.325.200 Ft

 valorizációs szorzószám: 1,114  

ennek megfelelően,

 

2018. évben ellátási alapként figyelembe vehető

3.704.273 Ft

 
A 2019. december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2019. és az azt követő év keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.

 

2019. év

2019. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.912.000Ft

   
ennek adója

(3.912.000 Ft-nak a 15 %-a)
586.800 Ft
 

a 2019. évi adóval csökkentett jövedelem

[(3.912.000-586.800)

3.325.200 Ft

   

ennek megfelelően,

 

2019. évben ellátási alapként figyelembe vehető

3.325.200 Ft

   
2020. év
2020. évben július 2-ig 183 napra kapott munkabér járulékkal csökkentett összege 4.034.250 Ft
évesítés (4.034.250 / 183) x 366 8.068.500 Ft
   

az évesített, járulékkal csökkentett jövedelem összegéhez hozzá kell adni a járulékokkal csökkentett jutalom összegét

(8.068.500 + 285.250)

8.353.750 Ft
   
a teljes évre képzett adó

(8.353.750 Ft-nak a 15%-a)
1.253.063 Ft
ebből a 183 napra eső adó összege [(1.253.063 / 366) x 183] 626.531 Ft
   
a 2020. évi adóval csökkentett jövedelem

[(4.034.250 + 285.250) - 626.531]
3.692.969 Ft
   
ennek megfelelően,  
2020. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.692.969 Ft

 

Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

 

Összegző tábla

Béridőszak

Ellátási alap (Ft)

Osztószám

1988

2 965 282

366

1989

3 312 005

365

1990

2 888 958

365

1991

1 370 441

172

1992

6 108 556

366

1993

7 593 403

365

1994

6 228 040

365

1995

4 914 816

333

1996

4 175 212

366

1997

3 094 569

281

1998

4 570 434

342

1999

2 398 310

151

2000

3 205 604

366

2001

5 187 922

365

2002

4 499 216

365

2003

4 705 454

365

2004

5 573 176

366

2005

5 631 946

364

2006

4 895 092

327

2007

5 284 649

365

2008

5 124 846

366

2009

4 743 538

335

2010

4 980 535

365

2011

4 759 716

365

2012

4 651 817

366

2013

4 671 991

355

2014

4 910 554

365

2015

4 648 776

365

2016

4 364 325

366

2017

4 123 248

365

2018

3 704 273

365

2019

3 325 200

365

2020

3 692 969

183

Összesen:

146 304 873

11 246

 

Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd el kell osztani 12-vel, és ekkor kapjuk meg a havi átlagkereset összegét. Eszerint: 146.304.873 / 11.246 = 13.009,5 x 365 = 4.748.469 / 12 = 395.706 Ft.

Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell.

A degressziós sávokat az 6. számú melléklet tartalmazza.

Jelen esetben az eredményül kapott 395.706 forint átlagkereset a 372.000 és 421.000 forint közötti degressziós sávba esik. Ennek megfelelően a 372.001 és 395.706 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át kell kiszámítani: 395.706 – 372.000 = 23.706 forint, aminek 90 %-a 21.335 forint. A figyelembe vehető átlagkereset degresszió alapján csökkentett összege tehát 372.000 + 21.335 = 393.335 forint.

  1. július 2-ától az öregségi teljes nyugdíj összege - a 43 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 86 százaléka, vagyis havi 338.268 forint.

 

A folyósítandó összeg a kerekítés után 338.270 forint.

 

A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./A számú melléklet tartalmazza.

 

2. számú példa

 

A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2020. július 2-ától kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen a napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak  33 év.

Alapvetően – az előző példában ismertetettekhez hasonlóan – a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2020. július 1-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megállapításhoz az igénylőnek ezen időtartam (átlagszámítási időszak) naptári napjainak (11.871 nap) felére, vagyis 5.936 napra kell jövedelemmel bírnia. Azonban ebben az esetben ez a kitétel nem teljesül, hiszen a fiktív kérelmező 1988. január 1-től 2004. december 31-ig nem dolgozott, vagyis ezen időszakra keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik.

Mivel az 1988. január 1-jétől 2020. július 1-ig terjedő időszakból az igénylő csak 5.582 napra vonatkozóan rendelkezik keresettel, jövedelemmel, azt az 1988. év előtti legközelebbi időszak keresetével, jövedelmével kell kiegészíteni.

Az 1987. évben az igénylő dolgozott, így az ebből az időszakból származó kereseteiből 354 napi keresettel (1987. január 12-től december 31-ig terjedő időre) 5.936 napra ki kell egészíteni a 2005. január 1-től 2020. július 1-ig szerzett jövedelmét.

Az 1987. január 12. és 1987. december 31-éig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 42.000 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (42.000 Ft – 10% = 37.800 Ft) csak a 37.800 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 38,226 ezért a ténylegesen elért 37.800 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 37.800 x 38,226 azaz 1.444.943 forint vehető figyelembe.

A további – 2005. január 1-jétől 2020. július 1-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.

 

Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:

Összegző tábla

Béridőszak

Ellátási alap (Ft)

Osztószám

1987

1 444 943

354

2005

5 631 946

364

2006

4 895 092

327

2007

5 284 649

365

2008

5 124 846

366

2009

4 743 538

335

2010

4 980 535

365

2011

4 759 716

365

2012

4 651 817

366

2013

4 671 991

355

2014

4 910 554

365

2015

4 648 776

365

2016

4 364 325

366

2017

4 123 248

365

2018

3 704 273

365

2019

3 325 200

365

2020

3 692 969

183

Összesen:

74 958 418

5 936

 

Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.

Eszerint: 74.958.418 / 5.936 = 12.627,765 x 365 = 4.609.135 / 12 = 384.095 Ft.

Tekintettel arra, hogy az 1. példában foglaltakhoz hasonlóan jelen esetben is magasabb a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál, ezért ismét a degressziós szabályok szerinti csökkentésnek van helye.

Az eredményül kapott 384.095 forint átlagkereset a 372.000 és 421.000 forint közötti degressziós sávba esik. Ennek megfelelően a 372.001 és 384.095 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át kell kiszámítani: 384.095 – 372.000 = 12.095 forint, aminek 90 %-a 10.886 forint. A figyelembe vehető átlagkereset degresszió alapján csökkentett összege tehát 372.000 + 10.886 = 382.886 forint.

Tehát a 2020. július 2-től induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 382.886 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 271.849,06 forint.

A folyósítandó összeg a kerekítés után 271.850 forint.

 

A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza. 

 

3. számú példa

 

A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2020. július 2-től kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.

A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2020. július 1-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2004. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakra. A megállapításhoz – az előző példához hasonlóan itt is – az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (11.871 nap) felére, vagyis 5.936 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.

Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.582 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (354 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.  A példában ez a 2013., 2009., 2006., 2005. és a 2004. évekre esik.

2013. évben az igénylő 355 napi keresettel rendelkezett, itt a minimálbérből 10 napra lehet a bért pótolni. 2013. évben a minimálbér összege 98.000 forint volt, ennek egy napi összege 98.000 / 30 = 3.266,7 forint, 10 napi összege pedig 32.667 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (32.667 Ft – 18,5 % = 26.624 Ft) hozzá kell adni a 2013. évben elért és figyelembe vehető 3.431.150 forint tényleges keresethez (3.431.150 + 26.624), ami 3.457.774 forint jövedelmet jelent, és 365 (355+10) napra vonatkozik.

 

2013. év

2013. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.457.774 Ft

 

ennek adója
(3.457.774 Ft-nak a 16 %-a)


553.244 Ft

 

 

a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.457.774 – 553.244)

2.904.530 Ft

   

valorizációs szorzószám: 1,621

 

ennek megfelelően,

 

2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.708.243 Ft

A 2009. évben az igénylő 335 napi keresettel rendelkezett, vagyis jelen esetben a minimálbérből 30 napra lehet bért pótolni. A 2009-es évben a minimálbér egy havi összege 71.500 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (71.500 – 17% = 59.345 forint) hozzá kell adni a 2009-es évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000 + 59.345). Ez tehát 3.130.345 forint jövedelmet jelent 365 napra vonatkozóan.

2009. év

2009. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.130.345Ft

 

 

ennek adója
[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (3.130.345-1.900.000 =1.230.345Ft-nak a 36 %-a = 442.924Ft)]


784.924 Ft

éves adójóváírás

- 136.080 Ft

a teljes évre képzett adó (784.924 - 136.080)

648.844 Ft

   

a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345-648.844)

2.481.501 Ft

   

valorizációs szorzószám: 1,973

 

ennek megfelelően,

 

2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

4.896.001 Ft

A 2006. évben az igénylő 327 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 38 napra lehet bért pótolni. A 2006-os évben a minimálbér egy havi összege 62.500 forint volt, ennek egy napi összege 62.500 / 30 = 2083,33 forint, 38 napi összege pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (79.167 – 14,2 % = 67.926 Ft) hozzá kell adni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresethez (2.912.910 + 67.926), ami 2.980.836 forint jövedelmet jelent, és 365 (327 + 38) napra vonatkozik.

2006. év


2006. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

2.980.836 Ft

 

 

ennek adója
[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.430.835 Ft-nak a 36 %-a= 515.101)]


794.101 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó (794.101 - 108.000)

686.101 Ft

 

 

a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.980.836-686.101)

2.294.735 Ft

   

valorizációs szorzószám: 2,214

 

ennek megfelelően,

 

2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

5.080.543 Ft

A 2005. évben az igénylő 364 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a 1 napra lehet bért pótolni a minimálbérből. A 2006-os évben a minimálbér egy havi összege 62.500 forint volt, ennek egy napi összege 57.000 / 30 = 1900 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (1.900 – 13,5 % = 1.644 Ft) hozzá kell adni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint tényleges keresethez (3.157.250 + 1.644), ami 3.158.894 forint jövedelmet jelent, és 365 (364 + 1) napra vonatkozik.

2005. év

2005. évi 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege

3.158.894 Ft

ennek adója
[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.658.894 Ft-nak a 38 %-a= 630.380)]


900.380 Ft

éves adójóváírás

- 108.000 Ft

a teljes évre képzett adó (900.380 - 108.000)

792.380 Ft

 

 

a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 – 792.380)

2.366.514 Ft

   

valorizációs szorzószám: 2,382

 

ennek megfelelően,

 

2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

5.637.036 Ft

A 2004. évben az igénylő már nem dolgozott, és a pótolni szükséges 354 napból az eddig pótolt napok száma még csak 79 nap, vagyis a maradék 275 napot a legközelebbi, már nem bérezett időszak minimálbére szerint kell meghatározni, úgy, hogy kiadja a szükséges 5.936 napot. Ez a legközelebbi időszak a 2004-es év.

A 2004. évben a minimálbér összege 53.000 forint volt, amelynek egy napi összege 53.000 / 30 = 1.766,66 forint; míg 275 napra számított összege pedig 485.833 forint. A „járuléktalanítást” követően (485.833 – 13,5%), ez az összeg 420.246 forint a 275 napra vonatkoztatva.

 

2004. év

2004. évi 275 napra a jövedelem járulékkal csökkentett összege

420.246 Ft

évesítés: [(420.246 / 275) x 366]

559.309 Ft 

   

ennek adója
(559.309 forint 18%-a)


100.676 Ft

 

éves adójóváírás

-100.676 Ft

 

tekintettel arra, hogy az elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből (100.676 Ft) levonandó adójóváírás (- 100.676 Ft) különbsége 0 Ft, így a 2004. évi pótolt napokra figyelembe vehető összeg nem visel adóterhet

 

a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (420.246–0)

420.246 Ft

 

 

valorizációs szorzószám: 2,622

 

ennek megfelelően,

 

2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

1.101.885 Ft

A 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig, 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig, valamint a 2014. január 1-től 2019. július 2-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése, illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal. Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

Összegző tábla

Béridőszak

Ellátási alap (Ft)

Osztószám

2004

1 101 885

275

2005

5 637 036

365

2006

5 080 543

365

2007

5 284 649

365

2008

5 124 846

366

2009

4 896 001

365

2010

4 980 535

365

2011

4 759 716

365

2012

4 651 817

366

2013

4 708 243

365

2014

4 910 554

365

2015

4 648 776

365

2016

4 364 325

366

2017

4 123 248

365

2018

3 704 273

365

2019

3 325 200

365

2020

3 692 969

183

Összesen:

74 994 616

5 936

Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

Eszerint: 74.994.616 / 5.936 = 12.633,86 x 365 = 4.611.360,32 / 12 = 384.280 Ft.

Tekintettel arra, hogy az 1. és 2. példában foglaltakhoz hasonlóan jelen esetben is magasabb a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál, ezért ismét a degressziós szabályok szerinti csökkentésnek van helye.

Jelen esetben az eredményül kapott 384.280 forint átlagkereset a 372.000 és 421.000 forint közötti degressziós sávba esik. Ennek megfelelően a 372.001 és 384.280 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át kell kiszámítani: 384.280 – 372.000 = 12.280 forint, aminek 90 %-a 11.052 forint. A figyelembe vehető átlagkereset degresszió alapján csökkentett összege tehát 372.000 + 11.052 = 383.052 forint.

Tehát a 2020. július 2-től induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 33 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 271.966,92 forint.

A folyósítandó összeg a kerekítés után 271.970 forint.

 

A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./C számú melléklet tartalmazza. 

Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:

Budapest. 2020. április

Magyar Államkincstár