hozzátartozói nyugellátás

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermekét is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

A jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban a jogszerző elhalálozásának napjától.

Hány éves korig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.  

Nem szűnik meg az árvaellátásra való jogosultság, ha a gyermeket örökbe fogadják.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

  • betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,
  • huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja.

A köznevelési vagy felsőoktatási intézményben, illetve felnőttképzésben folytatott jogviszony az erre a célra rendszeresített iskolai igazolás formanyomtatvány kitöltésével is igazolásra kerülhet.

A külföldön tanuló árva

  • a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül,
  • a tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül

az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja.

A külföldön tanuló árvának a tanulói, hallgatói jogviszony igazoláshoz az erre a célra rendszeresített magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolást célszerű alkalmazni.

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt?

Nem, az árvaellátást ezek a tényezők nem befolyásolják.

Milyen mértékű az árvaellátás?

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Hogyan kell igényelni az árvaellátást?

Az árvaellátás megállapítása iránti igény az erre a célra rendszeresített „Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján árvaellátás elbírálásához” elnevezésű nyomtatványon postai úton, személyesen, vagy elektronikus űrlapon nyújtható be.

Az igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, abban az esetben pedig, ha az elhunyt nyugdíjas volt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni.

Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.

Mit kell csatolni a kérelemhez?

16 év feletti árva esetén a tanulmányok folytatását igazoló iskolalátogatási igazolást mellékelni kell.

Amennyiben az árvaellátásban részesülő személy megváltozott munkaképességű, vagy azzá válik, akkor az árvaellátás továbbfolyósításához csatolni kell az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat:

  • az egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított beutalót,
  • a gyógykezelését és aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt, továbbá
  • kórházi zárójelentéseket,
  • szakorvosi leleteket.

Ha nem állnak rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges orvosi dokumentumok, keresse fel háziorvosát az esetleg szükséges vizsgálatok elvégzése, a háziorvos birtokában lévő korábbi leletek beszerzése, illetve az orvosszakértői szervhez történő beutaló kiállítása érdekében.

Gondnokság, gyámság alá helyezett igénylő esetén a gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk mellékelni a gyámhatóság erről szóló határozatát is.

Mit kell tenni, ha az árva adataiban változás következik be?

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt be kell jelenteni, amely az árvaellátásra való jogosultságot vagy a folyósítást érinti.

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Hol lehet a hozzátartozói nyugdíjigényt előterjeszteni?

A hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek és mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak. Hozzátartozói nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni.

A hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni. Ha a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóaágának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

Amennyiben a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a hozzátartozói nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igényt Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni.


Az igénybejelentéshez rendszeresített nyomtatványok a következők:

  • özvegyi nyugdíj: a K08,
  • árvaellátás: a K11,
  • szülői nyugdíj: a K12,
  • özvegyi nyugdíj feléledése: a K14 számú űrlap.

Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „ A nyugellátási igény érvényesítéséről szóló tájékoztató”.)

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető

Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

Az igénybejelentő laphoz javasoljuk mellékelni:

1.) Özvegyi nyugdíj esetén:

- ha igénylő rendelkezik ilyen okirattal, az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést,

- a házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

- a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonat másolatát,

- az elvált vagy különélő házastárs, illetőleg bejegyzett élettárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzését vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat

- az özvegy legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában az özvegy egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az özvegyi nyugdíjat arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű.

2.) Árvaellátás iránti igény esetén:

- ha igénylő rendelkezik ilyen okirattal, az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést, 

- az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árvaellátást arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,

- 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

3.) Szülői nyugdíj iránti igény esetén:

- ha igénylő rendelkezik ilyen okirattal, az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést, 

- ha az igénylő gondnokság alatt áll, a gondnokkirendelő határozatot,

- a szülő legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában a szülő egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha a szülő a szülői nyugdíjat arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében fentieken túl – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az eljárás egyszerűsítése érdekében az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni lehet.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Hozzátartozói nyugellátásról szóló tájékoztató.)

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. 

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint a házastárs halálától egy évig folyósítható.

Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az, aki a jogszerző halálakor

  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Ki jogosult özvegyi járadékra?

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.

Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint,

a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, illetőleg bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

A házastárs jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg gyermek eltartása címén megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem áll fenn.

Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
  • házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után akkor éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése alapján a külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Amennyiben az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, javasoljuk, hogy a 1020-001 számú, magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével kerüljön a jogviszony leigazolásra.

Megjegyezzük, hogy ezen új nyomtatvány bevezetése nem zárja ki az oktatási intézmények egyedi igazolásainak elfogadását.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az igazolást, illetve a kitöltött nyomtatványt csak abban az esetben áll módunkban elfogadni, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

 

 

Szülői nyugdíjra az jogosult, akinek gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek gyermeke haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Hozzátartozói nyugellátásról szóló tájékoztató.)

Ki lehet jogosult szülői nyugdíjra?

Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén  – a szülő, nagyszülő (a továbbiakban együtt: szülő) jogosult, ha

– a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és

– a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

A nevelőszülő csak akkor lehet jogosult szülői nyugdíjra, ha a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem volt megváltozott munkaképességű, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a hatvanötödik életévét betölti, vagy megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

Nyugdíjas szülő milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak?

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Meddig jár a szülői nyugdíj?

A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halála napjától a megváltozott munkaképesség tartamára jár. (A 65. életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni.)

Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Milyen mértékű a szülői nyugdíj?

Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 százalék.

Több jogosult esetén hogyan alakul a szülői nyugdíj?

Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet