adatszolgáltatás

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 2018. július 1-től hatályon kívül helyezte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 112. § (2) bekezdését, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény pedig 2018. július 26-ától hatályon kívül helyezte a Ctv. 1. számú mellékletének V.1. pont e) alpontját.

A módosítás alapján, 2018. július 25-ét követően a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem cégbíróság részére történő benyújtása során nem kell a végelszámolással érintett cég biztosítottjai adatainak átadásáról szóló, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által kiállított igazolást benyújtania.

Mivel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügyfél kérelmére csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat ki adat igazolására hatósági bizonyítványt, a Ctv.  2018. július 26-ától hatályos módosítására tekintettel a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem állíthatnak ki a végelszámolással érintett gazdasági társaság, illetve civil szervezet adtaszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről szóló hatósági bizonyítványt, azokban az esetekben, amikor a végelszámolás kezdő időpontja 2018. június 25-ét követő nap.

Azokban az esetekben azonban, amikor a végelszámolási eljárás eredményeként a cég törlését elrendelő határozat 2018. július 26. napjáig nem került közzétételre, és a cégbíróság a végelszámolótól a cég biztosítottjai adatainak átadásáról szóló, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által kiállított igazolás csatolását kéri, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek továbbra is kiállítják az adatszolgáltatás teljesítéséről szóló igazolást a végelszámolók részére.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény 27. § a) pontja alapján, civil szervezet végelszámolása esetén a végelszámolónak továbbra is be kell nyújtania a bíróság részére az adatszolgáltatás teljesítéséről szóló igazolást.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása iránti kérelem alaki és formai kötöttség nélkül is benyújtható, azonban célszerű az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölteni, amely a Magyar Államkincstár > Társadalombiztosítás és Családtámogatás > Nyugdíjbiztosítás > Nyomtatványok > További nyomtatványok menüpontból letölthető, illetve a végelszámolással érintett gazdasági társaság, civil szervezet székhelye szerinti kormányhivatal ügyfélszolgálatán elérhető.  A kérelem személyesen, postai úton, illetve e-papír alkalmazásával is előterjeszthető, amelyhez az eljárási illeték előzetes megfizetése esetén az erről szóló bizonylatot csatolni kell.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által az adatszolgáltatás teljesítéséről kiadott igazolás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95. § (1) bekezdése alapján hatósági bizonyítványnak minősül.

Az igazolás kiadásáért az eljárási illeték összege 3.000.- forint, melyet:

  1. az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
  2. ha a kormányhivatalban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
  • elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
  • bankkártyával vagy
  • házipénztárba készpénzzel, vagy
  1. az eljárás megindítását megelőzően átutalással kell megfizetni.

Az illeték az eljárás megindítását megelőzően történő megfizetésénél az átutalásban a következő adatokat kell szerepeltetni:

  • a kérelemben szereplő ügyfél neve, függetlenül attól, hogy ki a befizető személy,
  • az időpontfoglaláshoz kapott regisztrációs szám, amennyiben rendelkezésre áll,
  • regisztrációs szám hiányában az ügyfél által választott 8 számjegyű, eltérő számjegyekből álló, a beadványon is feltüntetett azonosítószám.

A végelszámolási eljárás cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a végelszámolás alatt álló gazdasági társaságnak, civil szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a végelszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri.

Amennyiben tehát a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság, civil szervezet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatását, illetve a korábban benyújtott adatszolgáltatás módosítását a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem teljesítette, a végelszámoló a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakegységének felhívására köteles átadni biztosítottak jogviszonyára vonatkozó, a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatokat.

A kormányhivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatóak meg.

Az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni abban az esetben is, ha a bevallási kötelezettség teljesítése az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott elévülési időn túli időszakra vonatkozik.

Arra vonatkozóan, hogy a konkrét adatszolgáltatás érintett-e elévüléssel, a NAV nyújt tájékoztatást.

A nyilvántartó lap adattartalmát a központi nyugdíjbiztosítási szerv által rendszeresített számítógépes programmal kell előállítani, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni. A 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében az adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, az e - NYENYI felületen is teljesíthető. Az elektronikus feltöltéssel kapcsolatos részletes információk a Felhasználói Útmutatóban találhatók.

Az e - NYENYI használatával történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítését megelőzően a korábban kitöltött és leadott „Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező végelszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően kell gondoskodni.

A végelszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a végelszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni. A részleges, vagy a teljes adatvesztés ténye a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzítésre kerül.

Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről ­– a „nemlegesség" okának megjelölése mellett – írásban kell tájékoztatni.

A tájékoztatást személyesen, postai úton vagy e-papír alkalmazásával az erre a célra rendszeresített nyomtatványon ajánlott teljesíteni, az értesítés azonban formai kötöttség nélkül is megtehető.

A megszűnt gazdasági társaságok, civil szervezetek biztosítási jogviszonyokkal kapcsolatos iratanyagának a végelszámolási eljárás lezárását követő elhelyezésére vonatkozó információkat célszerű a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára bejelenteni.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (15) bekezdése 2015. január 1-jétől visszalépési lehetőséget biztosít a jelenlegi magánnyugdíj-pénztári tagoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

A szabály értelmében az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő természetes személy pénztártag, aki teljes összegű nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti a tagsági jogviszonyának megszüntetését és az egyéni számláján lévő követelése (az ún. hozamgarantált tőke) összegének átutalását a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, egyidejűleg rendelkezhet a hozamgarantált tőke feletti összegről (az ún. visszalépő tagi kifizetésről).

A visszalépés során az illetékes magánnyugdíj-pénztárnak meg kell állapítania a hozamgarantált tőke és a visszalépő tagi kifizetés összegét. A visszalépéshez szükséges elszámolást elsődlegesen a magánnyugdíj-pénztárnál található nyilvántartás alapján kell elvégezni.

Amennyiben – magánnyugdíj-pénztári átlépés kapcsán – a korábbi magánnyugdíj-pénztár az átlépéskor nem teljesítette teljes körűen a tag egyéni számláján található követelés összegére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét az új magánnyugdíj-pénztár részére, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépni kívánó tagot megillető visszalépő tagi kifizetés összegének kiszámításához szükséges adat – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (2) bekezdés i) pontja alapján – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által őrzött nyilvántartásból kérhető meg.

Az Mpt. 119. §-ának 2012. november 29-ig hatályban volt (3) bekezdése értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a pénztárak központi nyilvántartása, a magánnyugdíj-pénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körű kialakítása céljából – kezelte és nyilvántartotta többek között a tagok azonosító adatait, tagdíj adatokat, egyéni számlaköveteléseit, járulékfizetési kötelezettségeket.

A PSZÁF az általa 2012. december 31-ig vezetett nyilvántartást az Mpt. 131/A. § alapján 2013. január 15-én az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (amely 2017. november 1. napján beolvadt a Kincstár szervezetébe) részére adta át. A nyilvántartás adatai az átadás óta változatlanok, tekintettel arra, hogy sem az Mpt., sem más jogszabály nem írt elő adatszolgáltatási kötelezettséget a magánnyugdíjpénztárak, illetve az állami adóhatóság részére, illetőleg nem adott felhatalmazást a Kincstár részére ilyen jellegű adatszolgáltatási kötelezettség előírására/befogadására.

A nyilvántartásból adatkérésre – a Tny. 96. § (6) és (8) bekezdése értelmében – a saját adatai vonatkozásában az érintett magánszemély vagy képviselője, valamint – írásbeli hozzájárulása esetén – más természetes személy vagy jogi személy jogosult.

Erre figyelemmel az igazolás kiadását kezdeményezheti:

- a magánszemély pénztártag közvetlenül, és

- a jelenlegi magánnyugdíjpénztáron keresztül is, amennyiben a tag – az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány megfelelő pontjának bejelölésével – hozzájárulását adja az igazolás kiadásához a pénztár részére.

Az igazolás kiadását a Kérelem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatokra vonatkozóanelnevezésű nyomtatvány benyújtásával lehet kezdeményezni. A kérelmet a Kincstár részére kell eljuttatni (postacím: Magyar Államkincstár, Budapest, 1916).

Az igazolás kiadása a Tny. 81. § (1) bekezdése alapján illeték- és költségmentes.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét arra, hogy a Kincstár jogszabályi felhatalmazás hiányában az adatok módosítására, felülvizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel, az igazolás kiadására kizárólag az adatok nyilvántartójaként jogosult. Erre figyelemmel a nyilvántartásban szereplő adatok tekintetében jogorvoslat iránti kérelem benyújtására nincs lehetőség.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 53. § (2) bekezdése értelmében a felszámoló adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó, a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatokról, az adatszolgáltatás teljesítéséről kiállított igazolást pedig meg kell küldenie a cégbíróságnak.

A biztosítottak 2010. január 1-jét megelőzően fennállt jogviszonyáról szóló adatszolgáltatást a felszámolónak a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, azaz a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal részére, a 2009. december 31 –ét követő időszakra pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére kell teljesítenie.

A felszámolónak a jogelőd foglalkoztató elmulasztott adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell. Az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos teendőket „A felszámolók visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése” című tájékoztató tartalmazza.

 

A fentiekre figyelemmel a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal abban az esetben jogosult az igazolás kiállítására, ha a gazdasági társaság 2010. január 1-jét megelőzően kezdte meg működését. A kormányhivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatóak meg.

A 2009. december 31-ét követően alakult gazdasági társaság, illetve civil szervezet esetében a szükséges igazolást a NAV állítja ki.

Amennyiben a gazdasági társaság 2010. január 1-jét megelőzően kezdte meg működését, az igazolás kiadása érdekében mind a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalt, mind a NAV-ot meg kell keresni, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a két szervezet által kiállított igazolás együttesen bizonyítja.

A NAV által kiállított igazolás kiadásával kapcsolatos tudnivalókról a www.nav.gov.hu honlapon tájékozódhat.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása iránti kérelem alaki és formai kötöttség nélkül is benyújtható, azonban célszerű az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölteni, amely a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető. A kérelem személyesen, postai úton, illetve e-papír alkalmazásával is előterjeszthető, amelyhez az eljárási illeték előzetes megfizetése esetén az erről szóló bizonylatot csatolni kell.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által az adatszolgáltatás teljesítéséről kiadott igazolás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95. § (1) bekezdése alapján hatósági bizonyítványnak minősül.

Az igazolás kiadásáért az eljárási illeték összege 3.000.- forint, melyet:

  1. az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
  2. ha a kormányhivatalban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
  • elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
  • bankkártyával vagy
  • házipénztárba készpénzzel, vagy
  1. az eljárás megindítását megelőzően átutalással kell megfizetni.

Az illeték az eljárás megindítását megelőzően történő megfizetésénél az átutalásban a következő adatokat kell szerepeltetni:

  • a kérelemben szereplő ügyfél neve, függetlenül attól, hogy ki a befizető személy,
  • az időpontfoglaláshoz kapott regisztrációs szám, amennyiben rendelkezésre áll,
  • regisztrációs szám hiányában az ügyfél által választott 8 számjegyű, eltérő számjegyekből álló, a beadványon is feltüntetett azonosítószám.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást a felszámolás befejezésekor készített dokumentáció, bíróság részére történő benyújtását megelőzően célszerű az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől igényelni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 150. § (3) bekezdése értelmében, ha a kamarai tag adószámát véglegesen törölték, a kamarai tagság azt követően szüntethető meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy a kamarai tag adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, véglegessé vált határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez.

Az ügyvédi iroda azt követően szüntethető meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvédi iroda fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy az ügyvédi iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, végleges határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez.

A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat a foglalkoztató székelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni.

A fentiekre figyelemmel az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kizárólag abban az esetben jogosult a fenti igazolás kiállítására, amennyiben a tevékenység megkezdésére 2010. január 1-jét megelőzően került sor. A 2009. december 31-ét követően megkezdett tevékenység esetében a szükséges igazolást kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) állítja ki.

Azon ügyvédek, ügyvédi irodák esetében, amelyek működésüket 2010. január 1-jét megelőzően kezdték meg, az igazolás kiadása érdekében mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, mind a NAV-ot meg kell keresni, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a két szervezet által kiállított igazolás együttesen bizonyítja.

A hivatkozott jogszabályok alapján kiadott igazolás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.törvény V. fejezete szerinti hatósági bizonyítványnak minősül.

A hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása illetékköteles eljárás. Az illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bekezdése alapján 3.000 forint.

Amennyiben az ügyvéd, ügyvédi iroda a megállapított adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hiányzó adatszolgáltatások beszerzéséről hatósági eljárás keretében intézkedik. Az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos teendőket az A visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítése című tájékoztató tartalmazza.

A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) felé kell teljesíteni.

A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap adattartalmát a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban: Központ) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani. Az adatszolgáltatási kötelezettséget ezen számítógépes program felhasználásával vagy a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy a nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kellett zárnia, több évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lapot évenként kell előállítani.

Jelenleg minden adatszolgáltatási időszak vonatkozásában biztosított a lehetőség, hogy az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében – Ügyfélkapun keresztül – történjen.

Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott biztosított, a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója, továbbá az öt főnél kevesebb biztosítottról adatot szolgáltató foglalkoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettséget az előírt nyomtatványon (NYENYI lapon), papíralapon teljesítheti.

Az adatszolgáltatás postai úton történő teljesítése kizárólag a Központ által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával történhet.

Az 1988-2005. évekre vonatkozó adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez elérhető a honlapon (az Ügyintézés/Letölthető programok menüpontban) az ún. NYENYI Keretrendszer, amely magában foglalja a 8892, a TBJAR96, valamint a NYENYI97 - NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat.

A NYENYI Keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy olyan adatszolgáltatást is az elektronikus ügyintézés keretében teljesítsen, amelyre korábban - a hagyományos - regisztrációs floppy lemezt igényelt.

A Keretrendszer a csoportos floppys regisztrációból származó adatbázis-példányokat automatikusan szét tudja bontani úgy, hogy az adatszolgáltatáshoz foglalkoztatóként külön-külön munkaterületeket hoz létre. (Olyan, mintha eredetileg is külön-külön regisztrációs lemezeken kerültek volna kiadásra.) Így megvalósítható, hogy a csoportból csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozóan készüljön el és kerüljön feltöltésre a módosító adatszolgáltatás.

A NYENYI Keretrendszer DOS-os programjával létrehozott és "borítékolt" állományt (.kr)  az Ügyfélkapun keresztül kell feltölteni.

A floppyról történő áttérésre akkor is lehetőség van, ha az adott időszakra már adott le floppy lemezen adatszolgáltatást és azt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyilvántartási rendszerébe befogadta.

A 2006. 2007. és 2008. évi adatszolgáltatáshoz elkészített NYENYI programok is alkalmasak - a Keretrendszerhez hasonlóan - arra, hogy a hagyományos floppy lemezen történő adatszolgáltatásról biztosítsák az áttérést az elektronikus ügyintézés keretében történő adatszolgáltatásra. (A részletes ismertetőt a programok felhasználói kézikönyve tartalmazza.) Ezen időszakokra floppy lemez kiadására már nem került sor.

A számítástechnikai adathordozón történő visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítésére jelenleg is van lehetőség az 1988-2008. évekre vonatkozóan, azonban javasoljuk a jelentősen egyszerűbb, elektronikus ügyintézés használatát.

Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón történő teljesítésére nincs lehetőség.

Nem elektronikus úton teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás

A visszamenőleges adatszolgáltatás papíralapon, vagy számítástechnikai adathordozón történő teljesítése érdekében az adatszolgáltatásra kötelezettnek ki kell töltenie, cégszerű aláírásával el kell látnia és a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részre el kell juttatnia az „Adatlap ….. évre a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez” elnevezésű nyomtatványt. Ezt követően az eljáró szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet nyilvántartásba veszi és az erről szóló Igazoló lapot megküldi a részére.

Ezt követően az adatszolgáltatásra kötelezett köteles a rendelkezésére bocsátott programmal a jogszabály által előírt adattartalmat előállítani számítástechnikai adathordozóra rögzíteni, illetve nyomtatványon történő adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lapot kitölteni, majd a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére megküldeni.

Az adatszolgáltatásra kötelezettnek 

- a számítástechnikai adathordozón elkészített, 2009. évet megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatást tartalmazó adathordozót, a programból két példányban kinyomtatott konszignációs listát és az Igazolólapot (amely az Adatlap benyújtását követő regisztrációt igazolja);

- a nyomtatványon történő adatközlés esetén a lezárt nyilvántartó lapot, a nyilvántartó lapokról két példányban, a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben kiállított jegyzéket (a jegyzéknek az előírt rendezettségben a sorszám, a biztosított neve, az anyja neve, a születési dátum és a TAJ-szám adatokat kell tartalmaznia), továbbá az Igazolólapot

meg kell küldenie a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

Elektronikus ügyintézés keretében teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás

A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek esetében lehetőség van a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő visszamenőleges teljesítésére.

Az Ügyfélkapu használatához létre kell hozni a személyes ügyfélkaput, ennek érdekében személyesen meg kell jelenni bármely okmányirodában, vagy kormányablaknál, ahol a személyazonosság igazolását követően alá kell írni egy Adatszolgáltatási nyilatkozatot, majd ezt követően a személyes ügyfélkaput aktiválni kell az egyszer használatos kóddal (első belépés).

A nyilvántartásra kötelezettnek (a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak stb.) – az adózás rendjéről szóló2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez – az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező meghatalmazott, illetve képviselő természetes személyazonosító adatait a Központ által erre a célra rendszeresített nyomtatványon [Bejelentő lap a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében, papír alapon vagy számítástechnikai adathordozón történő teljesítéséhez az Art. 7. § (1) – (2) és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásával]

kell bejelentenie a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

A kitöltött Bejelentő lapot és a meghatalmazás eredeti példányát az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését 15 nappal megelőzően meg kell küldeni! A kitöltött nyomtatvány és a meghatalmazás eredeti példányának hiányában, illetve késedelmes megküldése esetén a visszamenőleges adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében nem fogadható.

A meghatalmazotti formanyomtatvány az ügyintézés megkönnyítése érdekében a központi nyugdíjbiztosítási szerv internetes honlapjáról letölthető, használata azonban nem kötelező. Az igazgatási szervek az ügyintézés során a honlapon található nyomtatványmintával azonos tartalmú meghatalmazást is elfogadnak.

A teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (NYENYI programot) a központi nyugdíjbiztosítási szerv internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt a központi nyugdíjbiztosítási szerv elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le. A 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése. A NYENYI program által előállított export állomány feltöltése a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül történik.

Az adatszolgáltatás beérkezéséről, annak a központi nyugdíjbiztosítási szerv nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy is elektronikus úton – a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre – értesítést kap.

Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett e-mail címmel nem rendelkezik, vagy a Bejelentő lapon a nyilvántartásra kötelezett e-mail címe nem, vagy olvashatatlanul kerül feltüntetésre, a nyilvántartásra kötelezett részére az értesítést megküldeni nem áll módunkban!

A nyilvántartásra kötelezettnek a meghatalmazás – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet soron kívül kell tájékoztatnia.

Felhívjuk a felszámolók és a végelszámolók szíves figyelmét arra, hogy a korábban kitöltött és beküldött nyomtatványon a meghatalmazás érvényességének lezárásáról a felszámolás kezdő időpontjától feltétlenül, a végelszámolás kezdő időpontjától pedig – amennyiben szükséges – gondoskodni szíveskedjenek.

A hatályos jogszabályi rendelkezések  értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell ún. NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

A 2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kell teljesíteni.

A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

A személyes eljárás keretében, illetve postai úton visszamenőleg teljesített nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás menete megegyezik az általános eljárással (lásd, A visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése című tájékoztatót), azzal a különbséggel, hogy a nyilvántartásra kötelezett helyett meghatalmazottja, képviselője jogosult hitelesíteni az előírt bizonylatokat.

A nyilvántartásra kötelezett a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül elektronikus ügyintézés keretében elektronikus úton, valamint az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének. A megfelelő „Bejelentő lap"-ot és a meghatalmazás eredeti példányát a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését legalább 15 nappal megelőzően kell megküldeni a fenti szerv részére.

A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás hagyományos, tehát nyomtatványon vagy elektronikus adathordozón történő teljesítése esetén a meghatalmazott

  • az állandó jellegű meghatalmazás fent leírt előzetes bejelentését követően (ennek előnye, hogy ezt követően nem kell minden alkalommal bemutatni az eljárás jogosságát igazoló bizonylatot),
  • vagy az érvényes eseti meghatalmazás bemutatását követően

jogosult eljárni.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozóan a visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazás - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő - visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni az illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületét.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást megbízása alapján - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 47. § (1) bekezdése értelmében a nyilvántartásra kötelezett a biztosítottakról vezetett nyilvántartását köteles archiválni. A NYENYI program adatbázis-példányának helyreállítása akkor válik szükségessé, ha a nyilvántartásra kötelezettnél az adatszolgáltatáshoz használt eredeti adatbázis-példány nem lelhető fel, és az eredeti adatszolgáltatás módosítása (törlése) szükségessé válik.

Az adatbázis-példány helyreállítását a nyilvántartásra kötelezett írásban (személyesen vagy postai úton) köteles kérelmezni a székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületénél. A kérelemben a nyilvántartásra kötelezett adatain (név, adószám), valamint az adatszolgáltatási időszakon (amelyhez az adatbázis-példányt tartozik) túl fel kell tüntetni a helyreállítandó adatbázis-példány telephely-kódját, valamint az adatbázis-helyreállítás indokát is. A telephely-kód a konszignációs listán található 6 jegyű azonosítószám. Amennyiben a konszignációs lista másodpéldánya sem áll a nyilvántartásra kötelezettnek rendelkezésre, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre betekintést biztosít a kötelezett számára a nála tárolt konszignációs listákba.

A kérelem a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján – eseti meghatalmazott vagy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alkalmazásával – meghatalmazott, illetve képviselő útján is benyújtható. Az Art. szerinti meghatalmazott esetén a kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adatbázis-példány helyreállítása időpontjában az illetékes igazgatási szervnél a meghatalmazottra vonatkozóan érvényes „3. számú Bejelentő lap” legyen.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben az eljáró szerv ellenőrzése alapján a helyreállítás nem indokolt vagy a kérelemben feltüntetett telephely-kód nem létezik, illetve meghatalmazott esetén érvényes meghatalmazás nem került megküldésre (rögzítésre), a kérelem (írásban) elutasításra kerül.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében a honlapról letölthető az adatbázis-helyreállítási kérelem formanyomtatvány. A nyomtatvány használata nem kötelező, az ügyintézés során a nyomtatványmintával azonos tartalmú kérelem is elfogadásra kerül.

Elektronikus ügyintézés keretében 2009. évre teljesített adatszolgáltatás esetén az ügyfeleknek az e-NYENYI rendszerben lehetőségük van a sikeresen feltöltött adatszolgáltatások „eredőjeként” előállt adatokat tartalmazó állomány, valamint a hozzá tartozó összesített névjegyzék (konszignációs lista) letöltésére.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat a megkeresett szerv vagy személy 15 napon belül köteles közölni.
Amennyiben a foglalkoztató a 2009. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezen kötelezettségét – az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének felhívására – az előírt határidőben köteles teljesíteni.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján - az adózás rendjéről szóló2017. évi CL. törvény rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A nyugellátásban, vagy egyéb, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: NYUFIG) által folyósított ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles a NYUFIG-nak bejelenteni minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti. Az ellátásban részesülő személy halála esetén a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér, vagy az örökös az elhalálozás tényét és annak időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni.

Az a kötelezett, aki a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200.000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100.000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

  • a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,
  • hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
  • nyilatkozattétel elmulasztásával, illetve tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával vagy

más módon az ellenőrzést akadályozzák.

A mulasztási bírságot az  elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (az érintett szerv székhelye, természetes személy esetén annak lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete, vagy a nyugdíjbiztosítási szervként eljáró járási hivatal, vagy a NYUFIG szabja ki.

A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató; egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A mulasztási bírságot kiszabó határozat ellen az általános szabályok szerint nyújtható be fellebbezés, melyre vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről szóló tájékoztató tartalmaz bővebb információt.

A mulasztási bírságot az azt kiszabó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.

Aki  a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg - késedelmi pótlék helyett – a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély kérelme alapján a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha

  • a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy
  • azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

A tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése iránti kérelmet, amennyiben a tartozást

  • az illetékes kormányhivatal, vagy járási hivatala írta elő, akkor az illetékes kormányhivatalhoz,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága vagy a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ) írta elő, akkor a Központhoz  kell benyújtani.

A méltányossági kérelem benyújtása illetékköteles, a kérelmező a kérelem benyújtásakor általános tételű eljárási illetéket (3.000 forint) köteles fizetni.

Az illetéket

  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága és a Központ által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg formájában kell leróni.
  • a Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben
    • az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
    • amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel, vagy
    • az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével

kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.

A vonatkozó jogszabályok értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje – néhány kivételtől eltekintve – 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

A 2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kell teljesíteni.

A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott 2010. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában köteles a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére megküldeni.

Az eljáró szerv felhívására a fenti adatokat 15 napon belül kell közölni.

A Tbj. 5. § (3) bekezdése szerint a természetes személyt a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetékességű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetékességű más személytől szerez. A hivatkozott jogszabályi előírás értelmében biztosított természetes személy, továbbá a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval összefüggésben nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét utoljára 2009. évre vonatkozóan 2010. augusztus 31-éig  volt köteles teljesíteni.

Ha az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató jogutód nélkül szűnt meg, az adatszolgáltatást a megszűnés időpontjáig kellett teljesíteni. Amennyiben a foglalkoztató 2010. január 1-jét követően szűnik meg, nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást csak 2009. december 31-ig terjedő időszakra köteles teljesíteni.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége évközben szűnt meg, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól köteles volt a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő 30 napon belül teljesíteni. (Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatainak beszerzése iránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakegysége intézkedett, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi jogon más személy - a vállalkozó halálát követő naptól - tovább folytatta.)

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása a nyilvántartásra kötelezettet terheli, akkor is, ha a visszamenőleges adatszolgáltatást a megbízása alapján – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket, valamint a mágneses adathordozón teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a konszignációs listát és a kiállított igazoló lapot a nyilvántartásra kötelezettnek (a meghatalmazottnak, illetve a képviselőnek) (cégszerű) aláírásával kell ellátnia.

Ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett időszakban, vagy azt követően jogutódlással megszűnik, a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítési kötelezettsége a jogutódot terheli. 

A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási  kötelezettségét a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti. A felszámoló és a végelszámoló a rendelkezésre álló adatok alapján a biztosítottak 2010. január 1-jét megelőző időszakra, illetve az Art.-ban meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatait köteles a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének átadni. A felszámoló és a végelszámoló – a rendelkezésre álló adatok alapján - az elmaradt adatszolgáltatásokat is köteles teljesíteni.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 53. § (2) bekezdése értelmében ha a felszámolás alatt álló gazdasági társaság, civil szervezet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatását a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem teljesítette, a felszámoló köteles átadni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó, a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatait.

A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége az eljárás alá vont gazdasági társaság, civil szervezet jogelődjének elmaradt kötelezettségeire is vonatkozik.

A felszámolási eljárás során, a 2010. január 1 - je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, azaz a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal a felszámoló kérésére igazolást állít ki, melyet a cégbíróságnak meg kell küldenie. A kormányhivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatóak meg.

A 2009. december 31-e után létrejött gazdasági társaságok, civil szervezetek részére, illetve a tevékenységüket korábban megkezdett gazdasági társaságok 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogosult igazolást kiadni.

A NAV által kiállított igazolás kiadásával kapcsolatos tudnivalókról a www.nav.gov.hu honlapon tájékozódhat.

Az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni abban az esetben is, ha a bevallási kötelezettség teljesítése az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott elévülési időn túli időszakra vonatkozik.

Arra vonatkozóan, hogy a konkrét adatszolgáltatás érintett-e elévüléssel, a NAV nyújt tájékoztatást.

Fentiekre tekintettel, ha a gazdasági társaságnak, vagy a civil szervezetnek 2009. december 31-ét követő, az Art. szerinti elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn, az általános szabálytól eltérően, a felszámoló a Csődtv. szerinti adatszolgáltatást nem a NAV, hanem a kormányhivatal felé teljesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást azonban ebben az esetben is a NAV állítja ki.

A nyilvántartó lap adattartalmát a központi nyugdíjbiztosítási szerv által rendszeresített számítógépes programmal kell előállítani, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni. A 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében az adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, az e - NYENYI felületen is teljesíthető. Az elektronikus feltöltéssel kapcsolatos részletes információk a Felhasználói Útmutatóban találhatók.

Az e - NYENYI használatával történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítését megelőzően a korábban kitöltött és leadott „Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező felszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően kell gondoskodni.

A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a felszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni. A részleges, vagy a teljes adatvesztés ténye a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzítésre kerül.

Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben 2010. január 1 – jét megelőző időszakra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről - a „nemlegesség" okának megjelölése mellett – írásban kell tájékoztatni.

A tájékoztatást személyesen, postai vagy e – papír alkalmazásával az erre a célra rendszeresített nyomtatványon célszerű teljesíteni, az értesítés azonban alaki és formai kötöttség nélkül is megtehető.

A felszámolási eljárás cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a felszámolás alatt álló gazdasági társaságnak, civil szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri.

Mivel a megszűnt gazdasági társaságok, civil szervezetek biztosítási jogviszonyokra vonatkozó iratanyagok helyének ismerete a nyugdíjjogosultságok elbírálása során kiemelten fontos, ezért az ilyen iratanyagok felszámolási eljárás lezárását követő elhelyezésére vonatkozó információkat célszerű a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára bejelenteni.