megállapodások

 A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Akik nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rájuk a biztosítás nem terjed ki, illetve akiknek a biztosítása szünetel, megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerezhetnek szolgálati időt.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. § rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataloknál:

  1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
  2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében,
  3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése céljából,
  4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére

megállapodás köthető.

A megállapodás a Tbj. 51. §-a alapján hatósági szerződésnek minősül.

Az egyes megállapodásokra vonatkozó részletes információ nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A megállapodás megkötését a megállapodást kötő személy lakóhelye, kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni. A Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személyek esetében a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötése kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatalánál kezdeményezhető.

A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok

A jogszerző:

  • személyazonosságát igazoló okmányok, (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány);
  • TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány.

Amennyiben a megállapodást kötő nem azonos a jogszerzővel, a jogszerzőre vonatkozó, fentiekben felsorolt okmányokon túlmenően, a megállapodást kötő magánszemélyre vonatkozó okmányok is szükségesek.

Ha a megállapodást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó köti meg a jogszerző javára, a szerv, szervezet nevét, székhelyét, adószámát igazoló okmányok (cégjegyzék, társasági szerződés, alapító okirat, a NAV által kiállított, adószámot igazoló okmány stb.) bemutatása is szükséges.

A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz az alábbi okmányok csatolása, illetve - személyes megjelenés esetén - bemutatása szükséges.

Amennyiben fizetés nélküli szabadság idejére kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély. Ha mezőgazdasági őstermelőként 2009. január 1-jétől arra az időtartamra kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, amelyre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, a korábbiakban felsorolt okmányokon túlmenően a mezőgazdasági őstermelői igazolvány bemutatása, illetve annak hitelesített másolati példánya is szükséges. 

Az 1. pont alatti megállapodás nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony idejére történő megkötéséhez a jogviszony időtartamát, illetve annak kezdetét igazoló szerződés, a gazdaságátadási jövedelempótló típusú támogatásban részesülő személy esetében pedig a támogatást megállapító jogerős határozat egy hitelesített másolati példánya szükséges. Személyes megjelenés esetén az eredeti okmányok bemutatását követően a hitelesítést az igazgatási szerv végzi el. 

A 2. pont alatti megállapodás-típus esetén - amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése - a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás, amennyiben a hallgatói jogviszony megszűnését követően történik a megállapodás megkötése, a leckekönyv (index) bemutatása szükséges.

A 3. pont alatti megállapodás megkötésének kezdeményezéséhez a nyugdíjigény tárgyában hozott határozat szükséges.

A 4. pont alatti megállapodás megkötéséhez a gyermek születési anyakönyvi kivonata (gyermek tartós betegsége esetén az erről szóló igazolás) szükséges. 

A nyugdíjjárulék megfizetése történhet készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy banki átutalással. A fizetendő járulékot magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

A megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatához lehet fordulni, ahol a munkatársak készséggel állnak rendelkezésre.

A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve, ha a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.

A megállapodásra vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. §-a tartalmazza.

Megállapodást belföldi, nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék megfizetését havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

Az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2020. január 1-jétől havi 161.000 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 2020. július 1-jétől 22 %.

Példák a fizetendő összeg kiszámítására:

Minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 161.000 * 22% =  35.420  forint.

170.000 forint választott összeg esetén 170.000 * 22% = 37.400  forint.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

  • biztosítással járó jogviszonyban áll, és biztosítása nem szünetel,
  • olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek a koordinációs rendeleteit alkalmazza, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati időt.

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

 

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A Tbj. 6. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

  • a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő munkaviszonyban,  közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • az egyéni vállalkozó,
  • a társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy, a mezőgazdasági őstermelő, ha a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyalapján - biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
  • az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy,
  • a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

Ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek, biztosítottnak kell tekinteni azt is, aki:

  • gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
  • alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja;
  • helyi önkormányzati választáson választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj.  hatálya alá tartozik (kiküldött munkavállaló).

A fenti rendelkezéseket

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni, ezért a megállapodás kötése, fenntartása esetén az Európai Gazdasági Térség országai, az Egyesült Királyság, Svájc és valamely egyezményes államban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat is figyelembe kell venni.

Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:

  1. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.

Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem tartózkodási idő is lehet. Ilyen országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország.

  1. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján;
  2. Oroszországi Föderáció és Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján;
  3. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján;
  4. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján;
  5. India a magyar-indiai egyezmény alapján;
  6. Japán a magyar-japán egyezmény alapján;
  7. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a magyar-québeci megállapodás alapján;
  8. Koszovó a magyar-jugoszláv egyezmény alapján;
  9. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján;
  10. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján;
  11. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján;
  12. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján.
  13. Macedónia a magyar-macedón egyezmény alapján.
  14. Albánia a magyar-albán egyezmény alapján.
  15. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alapján.
  16. Törökország a magyar-török egyezmény alapján.

Az egyezmények kizárják a kettős biztosítást, és részletesen szabályozzák azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet.  (pl.: Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése  akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag a munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése, illetve annak magyar nyelvre történő fordíttatása az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata. Az adott idegen nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, a fordításból eredő felelősség azonban őt terheli.

Lényeges, hogy továbbra is lehetőség van megállapodást kötni azon személyeknek, akik egy olyan országban dolgoznak, amellyel Magyarországnak nincs nyugdíjbiztosítási tárgyú egyezménye. Tájékoztatjuk, hogy az egyezménnyel érintett országok köre folyamatosan bővül, ezért szíveskedjen a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu honlapon az érintett országokról tájékozódni.

Ha kérdése merül fel a külföldi biztosítási jogviszony jellegével vagy a megállapodás megkötésének szükségességével kapcsolatban, akkor javasoljuk, hogy forduljon Budapest Főváros Kormányhivatala Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálatához, amelynek elérhetőségei a kormányhivatal honlapján találhatóak.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre (Tbj. 17. §):

  • A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
  • A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. E rendelkezéstől eltérően 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  • Az európai parlamenti képviselőre.
  • A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
  • A külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ának hatálya alá tartozik, azaz a külföldi illetőségű, ideiglenesen Magyarországon tartózkodó, belföldinek nem minősülő előadóművészre, külföldi stábtagra, aki a nem kifizetőhelytől származó belföldön adóztatható jövedelme után választása szerint Magyarországon teljesíti az adókötelezettségét.

A Tbj. 16. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás, ezért köthető megállapodás az alábbi időszakokra vonatkozóan:

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére csecsemőgondozási díj – 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segély -, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe),
  • igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
  •  a letartóztatás időtartama alatt,kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából - a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék-fizetéssel - megállapodást köthet az az öregségi nyugdíjra életkora szerint jogosult személy, akinek részére az öregségi nyugdíjat kizárólag amiatt nem lehet megállapítani, mert a szolgálati ideje nem éri el a törvényben meghatározott húsz évet, öregségi résznyugdíjra való jogosultság esetén a 15 évet.

Vonatkozó jogszabályok

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. § (4) bekezdés b) pontja. Megállapodás megkötésére abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legfeljebb öt naptári év hiányzik, azaz az igénylő legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezik.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.

A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza. Ettől eltérő szolgálati időre megállapodást kötni nem lehet.

A megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő, azaz a határozat kézhezvételétől számított 30 nap lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjjárulékot egy összegben - a megállapodás megkötését követő 15 napon belül - kell megfizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2020. évben 161.000 forint) harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 2020. július 1-jétől 22%.

Példa a fizetendő összeg megállapítására:

A megvásárolható napok száma 79.

A minimálbér összege 161.000 forint.

A minimálbér harmincad része:161.000/30  = 5.367 forint.

A megvásárolható napok száma 79, tehát a fizetendő járulék alapja: 5.367*79 = 423.993 forint.

A fizetendő összeg: 423.993* 22% = 93.278 forint.

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a  nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése céljából köthető megállapodás

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

Vonatkozó jogszabály:

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. § (7) bekezdés.

Nem járt a gyermekgondozási segély (GYES) 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Ebben az esetben van lehetőség a fenti típusú megállapodás megkötésére.

A megállapodás megkötésénél az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében a járulékfizetés alapja a megállapodás megkötésének napján érvényes GYES összege, 2020. évben 28.500 forint, mértéke pedig 2020. évben a GYES összegének a 10 %-a, 2.850 forint/hó.

A GYES idejével megegyező otthoni gondozás idejére szóló megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás a Tbj. 51. § - a alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

Az 1997. december 31-ét követő időszakban felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatásában résztvevő hallgatójaként eltöltött időt szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából, ha a felsőfokú nappali tanulmányok idejére megállapodás keretében járulékot fizet.

Vonatkozó jogszabályok:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 38. § és 41. §.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. §

A Tbj. 48. § (4) bekezdés a) pontja alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időre (a hosszabb) köthető megállapodás.

A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően.

Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Megállapodás köthető - a Tny. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével - a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejére.

Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.

A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszamenőleges" időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás megkötésénél a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 22 %-a. (A fizetendő járulék összege 2020. évben a 161.000 forint összegű minimálbér figyelembevételével 35.420 forint/hó.)

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.