megállapodások

 A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Akik nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rájuk a biztosítás nem terjed ki, illetve akiknek a biztosítása szünetel, megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerezhetnek szolgálati időt.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-ainak rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataloknál:

  1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
  2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében,
  3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése céljából,
  4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére

megállapodás köthető.

A megállapodás a Tbj. 34. § (3) bekezdése alapján hatósági szerződésnek minősül.

Az egyes megállapodásokra vonatkozó részletes információ https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A megállapodás megkötését a megállapodást kötő személy lakóhelye, kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni. A Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személyek esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hozta, a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötése kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatalánál kezdeményezhető.

A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok

A jogszerző:

  • személyazonosságát igazoló okmányok, (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány);
  • TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány.

Amennyiben a megállapodást kötő nem azonos a jogszerzővel, a jogszerzőre vonatkozó, fentiekben felsorolt okmányokon túlmenően, a megállapodást kötő magánszemélyre vonatkozó okmányok is szükségesek.

Ha a megállapodást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó köti meg a jogszerző javára, a szerv, szervezet nevét, székhelyét, adószámát igazoló okmányok (cégjegyzék, társasági szerződés, alapító okirat, a NAV által kiállított, adószámot igazoló okmány stb.) bemutatása is szükséges.

A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz az alábbi okmányok csatolása, illetve - személyes megjelenés esetén - bemutatása szükséges.

Amennyiben fizetés nélküli szabadság idejére kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély.

Ha mezőgazdasági őstermelőként 2009. január 1-jétől arra az időtartamra kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, amelyre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, a korábbiakban felsorolt okmányokon túlmenően a mezőgazdasági őstermelői igazolvány bemutatása, illetve annak hitelesített másolati példánya is szükséges. 

Az 1. pont alatti megállapodás nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony idejére történő megkötéséhez a jogviszony időtartamát, illetve annak kezdetét igazoló szerződés, a gazdaságátadási jövedelempótló típusú támogatásban részesülő személy esetében pedig a támogatást megállapító jogerős határozat egy hitelesített másolati példánya szükséges. Személyes megjelenés esetén az eredeti okmányok bemutatását követően a hitelesítést az igazgatási szerv végzi el. 

A 2. pont alatti megállapodás-típus esetén - amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése - a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás, amennyiben a hallgatói jogviszony megszűnését követően történik a megállapodás megkötése, a leckekönyv (index) bemutatása szükséges.

A 3. pont alatti megállapodás megkötésének kezdeményezéséhez a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat, a 4. pont alatti megállapodás megkötéséhez a gyermek születési anyakönyvi kivonata (gyermek tartós betegsége esetén az erről szóló igazolás) szükséges. 

A nyugdíjjárulék megfizetése történhet készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy banki átutalással. A fizetendő járulékot magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

A megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a területileg (lakóhely) szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatához lehet fordulni, ahol a munkatársak készséggel állnak rendelkezésre.

A nyugdíj összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az 1988. január 1-től a nyugdíjazásig terjedő időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve, ha a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

A megállapodásra vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a tartalmazza.

Megállapodást belföldi nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék megfizetését havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

Az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2018. január 1-jétől havi 138.000 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.

Példák a fizetendő összeg kiszámítására:

Minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 138.000 * 34% =  46.920 forint.

140.000 forint választott összeg esetén 140.000 * 34% = 47.600 forint.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

  • biztosítással járó jogviszonyban áll, és biztosítása nem szünetel,
  • olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely az Európai Uniós koordinációs rendeleteit alkalmazza, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati időt.

A megállapodás a Tbj. 34. § (3) bekezdése alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

  • a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyalapján - biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
  • az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki:

  • gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
  • alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja;
  • helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője),
  • társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj.  hatálya alá tartozik.

A fenti rendelkezéseket

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni

Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:

  1. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.
  2. Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet. Ilyen országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország.
  3. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján;
  4. , Oroszországi Föderáció és Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján;
  5. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján;
  6. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján;
  7. India a magyar-indiai egyezmény alapján;
  8. Japán a magyar-japán egyezmény alapján;
  9. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a magyar-québeci megállapodás alapján;
  10. Koszovó a magyar-jugoszláv egyezmény alapján;
  11. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján;
  12. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján;
  13. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján;
  14. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján.
  15. Macedónia a magyar-macedón egyezmény alapján.
  16. Albánia a magyar-albán egyezmény alapján.
  17. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alapján.

Az egyezmények kizárják a kettős biztosítást, és részletesen szabályozzák azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet.  (pl.: Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése – az elévülési időn belül - akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag a munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata. A külföldi munkáltató vagy külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolásának fordíttatása a kérelmező feladata. Az adott nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, de a fordításból eredő felelősséget ebben az esetben ő maga vállalja.

Szeretnénk kiemelni, hogy továbbra is lehetőség van megállapodást kötni azon személyeknek, akik egy olyan országban dolgoznak, amellyel Magyarországnak nincs semmilyen szociális biztonsági tárgyú egyezménye. Tájékoztatjuk, hogy az egyezménnyel érintett országok köre folyamatosan bővül, ezért szíveskedjen a https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu honlapon az érintett országokról rendszeresen tájékozódni.

Ha kérdése merül fel a külföldi biztosítási jogviszony jellegével vagy a megállapodás megkötésének szükségességével kapcsolatban, akkor javasoljuk, hogy forduljon a Magyar Államkincstár Központ Szakigazgatási Főosztályának munkatársaihoz (tel.: +36-1-412-9755) vagy Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalának Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálatához, amelynek elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/nyugdijbiztositasi-es-adategyeztetesi-foosztaly oldalon találhatóak.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre (Tbj. 11. §):

  • A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
  • A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. E rendelkezéstől eltérően 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  • Az európai parlamenti képviselőre.
  • A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
  • A külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ának hatálya alá tartozik.

A Tbj. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére csecsemőgondozási díj – 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segély -, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe),
  • igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt (kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér /illetmény/, átlagkereset /távolléti díj/, táppénzfizetés történt),
  •  az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából - a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék-fizetéssel - megállapodást köthet az az öregségi nyugdíjra életkora szerint jogosult személy, akinek részére az öregségi nyugdíjat kizárólag amiatt nem lehet megállapítani, mert a szolgálati ideje nem éri el a törvényben meghatározott húsz évet, öregségi résznyugdíjra való jogosultság esetén a 15 évet.

Vonatkozó jogszabályok

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (5) bekezdés b) pontja.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdés.

A hiányzó szolgálati idő elismerésére akkor köthető megállapodás, ha az igénylő öregségi nyugdíj megállapítására irányuló igényét azért utasították el, mert

  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, vagy
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be, de nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel.

Megállapodás megkötésére abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legfeljebb öt naptári év hiányzik, azaz az igénylő legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezik.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető.

A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza. Ettől eltérő szolgálati időre megállapodást kötni nem lehet.

A megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot egy összegben - a megállapodás megkötését követő 15 napon belül - kell megfizetni. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2018. évben 138.000 forint) harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 34%.

Példa a fizetendő összeg megállapítására:

A megvásárolható napok száma 79, minimálbér összege 138.000 forint.

A minimálbér harmincad része:.138.000/30  = 4.600 forint.

A megvásárolható napok száma 79, tehát a fizetendő járulék alapja: 4.600*79 = 363.400 forint.

A fizetendő összeg: 363.400* 34% = 123.556 forint.

A megállapodás a Tbj. 34. § (3) bekezdése alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a  https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/ oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

Vonatkozó jogszabály:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (8) bekezdés a) pontja.

Nem járt a gyermekgondozási segély (GYES) 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Ebben az esetben van lehetőség a fenti típusú megállapodás megkötésére.

A megállapodás megkötésénél az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében a járulékfizetés alapja a megállapodás megkötésének napján érvényes GYES összege, 2018. évben 28.500 forint, mértéke pedig 2018. évben a GYES összegének a 10 %-a, 2.850 forint/hó.

A GYES idejével megegyező otthoni gondozás idejére szóló megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás a Tbj. 34. § (3) bekezdése alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

Az 1997. december 31-ét követő időszakban felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatásában résztvevő hallgatójaként eltöltött időt szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából, ha a felsőfokú nappali tanulmányok idejére megállapodás keretében járulékot fizet.

Vonatkozó jogszabályok:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 38. § és 41. §.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §

A Tbj.) 34. § (5) bekezdés a) pontja alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időre (a hosszabb) köthető megállapodás.

A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően.

Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Megállapodás köthető - a Tny. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével - a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejére.

Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.

A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszamenőleges" időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás megkötésénél a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 34 %-a. (A fizetendő járulék összege 2018. évben a 138.000 forint összegű minimálbér figyelembevételével 46.920 forint/hó.)

A megállapodás a Tbj. 34. § (3) bekezdése alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/ oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.