A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve, ha a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.

A megállapodásra vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. §-a tartalmazza.

Megállapodást belföldi, nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék megfizetését havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

Az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2020. január 1-jétől havi 161.000 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 2020. július 1-jétől 22 %.

Példák a fizetendő összeg kiszámítására:

Minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 161.000 * 22% =  35.420  forint.

170.000 forint választott összeg esetén 170.000 * 22% = 37.400  forint.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

  • biztosítással járó jogviszonyban áll, és biztosítása nem szünetel,
  • olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek a koordinációs rendeleteit alkalmazza, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati időt.

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

 

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A Tbj. 6. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

  • a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő munkaviszonyban,  közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • az egyéni vállalkozó,
  • a társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy, a mezőgazdasági őstermelő, ha a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
    • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
    • az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyalapján - biztosítottat,
    • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
  • az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy,
  • a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

Ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek, biztosítottnak kell tekinteni azt is, aki:

  • gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
  • alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja;
  • helyi önkormányzati választáson választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj.  hatálya alá tartozik (kiküldött munkavállaló).

A fenti rendelkezéseket

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni, ezért a megállapodás kötése, fenntartása esetén az Európai Gazdasági Térség országai, az Egyesült Királyság, Svájc és valamely egyezményes államban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat is figyelembe kell venni.

Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:

  1. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.

Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem tartózkodási idő is lehet. Ilyen országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország.

  1. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján;
  2. Oroszországi Föderáció és Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján;
  3. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján;
  4. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján;
  5. India a magyar-indiai egyezmény alapján;
  6. Japán a magyar-japán egyezmény alapján;
  7. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a magyar-québeci megállapodás alapján;
  8. Koszovó a magyar-jugoszláv egyezmény alapján;
  9. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján;
  10. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján;
  11. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján;
  12. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján.
  13. Macedónia a magyar-macedón egyezmény alapján.
  14. Albánia a magyar-albán egyezmény alapján.
  15. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alapján.
  16. Törökország a magyar-török egyezmény alapján.

Az egyezmények kizárják a kettős biztosítást, és részletesen szabályozzák azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet.  (pl.: Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése  akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag a munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése, illetve annak magyar nyelvre történő fordíttatása az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata. Az adott idegen nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, a fordításból eredő felelősség azonban őt terheli.

Lényeges, hogy továbbra is lehetőség van megállapodást kötni azon személyeknek, akik egy olyan országban dolgoznak, amellyel Magyarországnak nincs nyugdíjbiztosítási tárgyú egyezménye. Tájékoztatjuk, hogy az egyezménnyel érintett országok köre folyamatosan bővül, ezért szíveskedjen a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu honlapon az érintett országokról tájékozódni.

Ha kérdése merül fel a külföldi biztosítási jogviszony jellegével vagy a megállapodás megkötésének szükségességével kapcsolatban, akkor javasoljuk, hogy forduljon Budapest Főváros Kormányhivatala Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálatához, amelynek elérhetőségei a kormányhivatal honlapján találhatóak.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre (Tbj. 17. §):

  • A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
  • A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. E rendelkezéstől eltérően 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  • Az európai parlamenti képviselőre.
  • A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
  • A külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ának hatálya alá tartozik, azaz a külföldi illetőségű, ideiglenesen Magyarországon tartózkodó, belföldinek nem minősülő előadóművészre, külföldi stábtagra, aki a nem kifizetőhelytől származó belföldön adóztatható jövedelme után választása szerint Magyarországon teljesíti az adókötelezettségét.

A Tbj. 16. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás, ezért köthető megállapodás az alábbi időszakokra vonatkozóan:

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére csecsemőgondozási díj – 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segély -, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe),
  • igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
  •  a letartóztatás időtartama alatt,kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.