nyugdíjbiztosítási ellenőrzés

Az ellenőrzött személyt vagy szervet az ellenőrzés során az ügyfél jogai és kötelezettségei illetik meg.

Az ellenőrzött jogosult meggyőződni az ellenőrzést végző személyazonosságáról, megbízásáról. Az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinthet, kivéve a védett adatot tartalmazó iratot és a hatóság döntésének a tervezetét. Jogosult az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet, illetve a hivatalos feljegyzést megismerni, és azt átvenni. Amennyiben a hatóság az iratbetekintési jog kizárásáról, korlátozásáról dönt, úgy ezen tényről végzést hoz, amely ellen az iratbetekintést kérő személy keresettel élhet.

Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, az ellenőrzéshez kért nyilvántartásokat, könyvelési okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre bocsátani. Köteles az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni.

Az ellenőr jogosult helyszíni ellenőrzést végezni, és hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni. Jogosult az ellenőrzöttől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérni, az ellenőrzöttet nyilatkozattételre felhívni. Eljárása során az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, kép- és hangfelvételt készíthet, illetve egyéb bizonyítási eljárást folytathat le.

Az ellenőr köteles az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről – öt nappal korábban – előzetesen értesíteni – kivéve, ha az az ellenőrzés sikerét meghiúsítaná –, illetve az ügyfelet személyes meghallgatása céljából idézni. Köteles az ellenőrzési jogosultságát igazolni, munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, továbbá az ellenőrzött foglalkoztatónál a biztonsági előírásokat betartani. Köteles a tárgyszerű vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, az általa felülvizsgált bizonylatokat, nyilvántartásokat kézjegyével ellátni. Köteles az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati és magántitkot megőrizni, jogszabályban rögzített adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni. Köteles az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzöttel (megbízottjával, képviselőjével) megállapításait közölni, és azt jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben tényszerűen írásba foglalni, valamint az átvett (lefoglalt) dokumentumokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

A szakellenőrzés hivatalból, valamint más hatóság kezdeményezésére indulhat, továbbá az ellenőrzési szakterület a hatósági eljárás résztvevőjeként folytathat eljárást.

Az ellenőrzést az ellenőrzött személy lakhelye, illetve az ellenőrzött foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete folytatja le az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) VI., VII. fejezetében foglaltak alapján.

Az ellenőrzés tárgyáról, annak tervezett időpontjáról az ellenőrzött személyt illetve foglalkoztatót előzetesen értesítik.

Az értesítést az ügyféllel úgy kell közölni, hogy az ellenőrzés megkezdése előtt arról legalább 5 nappal korábban értesüljön, kivéve, ha az előzetes értesítés az eljárás sikerét meghiúsítaná. Az ellenőrzésről szóló értesítés történhet telefonon, faxon, e-mail útján, illetve írásban postai küldeménnyel. Ha az ügyfél az értesítés ellenére nem teszi lehetővé az ellenőrzés lefolytatását, akkor az eljárásra, illetve a személyes megjelenésre való felhívás idézéssel történik. Az idézett az idézésnek köteles eleget tenni. Ha az ellenőrzött a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy az eljárás helyéről engedély nélkül távozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, eljárási bírsággal sújtható.

Az ellenőrzés történhet a foglalkoztató, illetve a magánszemély székhelyén, lakcímén, de az eljáró kormányhivatal hivatalos helyiségében is.

Az ellenőrzés a vizsgálat megállapításait tartalmazó összegző jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés készítésével fejeződik be, amelynek egy példányát az ellenőrzött részére át kell adni.

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés célja és feladata

A fővárosi és megyei kormányhivatalok a nyugdíjbiztosítási szakellenőrzési feladatokat a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint látják el. A szakellenőrzés feladatait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-a, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény VI., VII. fejezete, illetőleg a  a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 29. és 30. §-a szabályozza. Az ellenőrzés kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugellátások elbírálásával kapcsolatos adatszolgáltatásra.

Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítsék a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, egyeztetési eljárás lefolytatását, vagy a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelynek megállapítását, folyósítását jogszabály a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíjbiztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó, adatszolgáltatásra, az adatok nyilvántartására kötelezettek körében hozzájárul a jogszabályi előírások betartásához, a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához.

A szakellenőrzés kiemelt feladatai az alábbiak:

  • A nyugellátások elbírálásához, adategyeztetési eljárások lefolytatásához szükséges szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti adatok vizsgálata, a jogosultság elbírálásához hiányzó adatok beszerzése.
  • A társadalombiztosítási egyéni számlán nyilvántartott, a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok vizsgálata.
  • A felszámolás, végelszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszűnt foglalkoztatók esetében a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási adatok beszerzéséhez szükséges intézkedések megtétele.
  • A szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti és egyéb adatok utólagos ellenőrzése.
  • Bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle lefolytatása.
  • A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, valamint társas vállalkozások társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.
  • A korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázása.