nyugdíjfolyósítás

Az „Ellátottak utazási utalványa" elnevezésű közokiratra vonatkozó szabályokat a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4 §-a tartalmazza.

Az „Ellátottak utazási utalványá"-t a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a tárgyév március 31-éig azon jogosultak részére juttatja el, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be. Az utazási utalványt minden jogosult azonos módon, vonalkóddal ellátott, átvételi elismervényes küldemény formában kapja meg.

Az „Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosultak

  • a saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személyek (öregségi nyugdíj; a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi és rokkantsági nyugdíjsegély; Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj; növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadék; a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával megállapított öregségi nyugdíj; nemzetközi egyezmény alkalmazásával megállapított saját jogú öregségi nyugdíj),
  • a hozzátartozói nyugellátásban részesülők (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, özvegyi járadék),
  • a 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltött és 2011. december 31-én előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjában, polgármestereknek a 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, országgyűlési képviselőknek a 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, az EP magyarországi képviselőinek a 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban részesülő személyek,
  • azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik  2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak,
  • azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,
  • a rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülők,
  • a külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről részesülnek nyugellátásban (a hazatelepülés és a jogosultság hitelt érdemlő igazolása alapján),
  • a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek,
  • a gyám és a gyámolt személyek, a gondnok és a gondnokolt személyek.

Az utazási kedvezményt megosztva veheti igénybe:

  • a gyám és gyámolt, illetve a gondnok és a gondnokolt,
  • az utazási kedvezményre jogosult a házastársával/élettársával, feltéve, hogy a házastárs/élettárs az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

Az „Ellátottak utazási utalványa" minden év január 1-jétől a követő év március 31-éig érvényes. Felhasználható vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre.

Az utazási kedvezmény hatálya a Magyarország területén belföldi forgalomban a helyi és helyközi menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki.

A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető.

Kivételt képeznek:

  • a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermekek,
  • a hadirokkantak (igazolt esetben kísérője), és a hadiözvegyek.

Az utalvány

  • 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,
  • 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.

A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető.

A kedvezmény egy jogcímen vehető igénybe.

Az érvényesítés módja

  • az utazási utalványra feljegyzésre kerül az utazás megkezdésének helye és ideje a jegy váltásakor,
  • egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú, de több közlekedési eszköz használata is, mely esetben az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.

Az utalvány pótlására, cseréjére abban az esetben van lehetőség, ha

  • a jogosult az utalvány eltulajdonításának tényét rendőrségi jegyzőkönyv, bejelentés vagy feljelentés útján igazolja, vagy
  • az utalvány elháríthatatlan ok miatt megsemmisül: árvíz, földrengés, egyéb természeti katasztrófa.

Az egyéb ok miatt megrongálódott utalvány a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő visszajuttatása esetén kicserélhető.

1.) A 2019. január 1-jét megelőzően megállapított ellátások emelése

A nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről szóló 240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében 2019. január 1-től 2,7 százalékkal emelkedik az öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján a nyugdíjakra vonatkozó rendelkezések szerint emelendő rendszeres pénzbeli ellátás, a házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések (amelyeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – a továbbiakban: Tny. – 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli) összege.

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2019. január 1-jétől 93.540 forintra emelkedik.

2.) A 2018. december 31-ét követően megállapított, más ellátást felváltó ellátások emelése

 Az 1.) pontban ismertetett emelés megilleti

  • a 2019. évi időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább vagy az emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg,
  • a 2019. évi időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását a rokkantsági járadékának vagy az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

3.) A 2018. december 31-ét követően megállapításra kerülő ellátások összege

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján a 2019. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege 2019. január 1-étől nem emelkedik.

Ennek megfelelően a 2019. január 1-étől megállapításra kerülő

  • öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
  • árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

A rokkantsági járadék havi összege 2019. január 1-jétől 37.350 forint, a korábbi időpontban megállapított rokkantsági járadék januártól 985 Ft-tal emelkedik.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 2019. január 1-től 198.610 forint, hozzátartozói jogon járó pótlék pedig  99.305 forint.  

A már folyósított nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék önállóan emelkedik.

4.) A 2019. januári emelés végrehajtása

 A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2019. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint ellátás-típusonként a 2019. január havi emelésről, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

Az ellátások emelésére hivatalból kerül sor – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2019. január hónapban esedékes ellátások már a fentieknek megfelelő összegben kerülnek folyósításra, utalásra.

A nyugdíjprémium

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) értelmében a gazdaság teljesítményének ez évben várható növekedésére tekintettel, nyugdíjprémiumban kell részesíteni azokat a nyugdíjasokat, akik 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében is

  • öregségi nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban részesülnek, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt már 2018. előtt betöltötték,
  • özvegyi nyugdíjban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat), árvaellátásban vagy szülői nyugdíjban

részesülnek.

A kifizetésre kerülő nyugdíjprémium összegét a 2018-as évre várható GDP növekedés 4,4 százalékos mértékének 3,5-del csökkentett összege (0,9) és a jogosult személy november hónapra folyósított nyugellátása 25 százalékának, de legfeljebb 20.000 forintnak a szorzata adja. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium kiszámításához nem lehet a törvényben meghatározott 20.000 forintnál nagyobb összeget alapul venni abban az esetben sem, ha a nyugdíj ténylegesen kiszámítható egynegyed része ennél magasabb összeg.

Például a nyugdíjprémium összege 0,9 x 20.000 = 18.000 forint abban az esetben is, ha az öregségi nyugdíj összege 116.000 forint, aminek a 25 százaléka 29 ezer forint, mivel legfeljebb 20.000 forintot lehet a számításhoz figyelembe venni. Egyszerűbben fogalmazva, ha a folyósított nyugellátás összege eléri, vagy meghaladja a havi 80.000 forintot, akkor nyugdíjprémiumként a maximálisan kiszámítható 18.000 forintot kell kiutalni.

Ha azonban a nyugdíj összege nem éri el a 80.000 forintot, akkor nyugdíjprémiumként a nyugdíj egynegyede 0,9-del szorozva utalható ki. Például havi 32.000 forint összegű árvaellátás esetén az ellátás 25 százalékát, azaz 8.000 forintot 0,9-del megszorozva 7.200 forint nyugdíjprémium illeti meg a jogosultat.

Amennyiben a jogosult több, nyugdíjprémiumra jogosító ellátásban is részesül, a nyugdíjprémium összegét ezen ellátások együttes összege után kell kiszámolni, azonban ebben az esetben is a november havi nyugellátások együttes összegének 25 százalékát, de legfeljebb 20.000 forintot lehet alapul venni a nyugdíjprémium számításához.

Például havi 58.000 forint összegű öregségi nyugdíj és havi 46.000 forint összegű özvegyi nyugdíj együttfolyósítása, azaz együttesen 104.000 forint összegű nyugdíj esetén a folyósított ellátások 25 százaléka 26.000 forint, de mivel a nyugdíjprémiumot legfeljebb 20.000 forint figyelembe vételével kell kiszámítani, a nyugdíjprémiumként járó összeg 0,9 x 20.000 forint, azaz 18.000 forint.

Más ellátásokban részesülők egyszeri juttatása

A Kormány 183/2018. (X. 8.) Korm. rendeletében foglaltak szerint szintén november hónapban, a nyugdíjprémiummal megegyező összegű egyszeri juttatást kapnak azok a személyek, akik olyan nyugdíjban vagy ellátásban részesülnek, amely nyugdíjprémiumra nem jogosít.

Erre való tekintettel, a nyugdíjprémiummal megegyező összegű egyszeri juttatásban részesülnek az öregségi nyugdíjkorhatárukat megelőzően nyugdíjazottak, az ideiglenes özvegyi nyugdíjasok, valamint azok a személyek, akik nem nyugdíjasok ugyan, de havonként folyósított rendszeres pénzellátásukat a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni.

2018 novemberében, egyszeri juttatásban fognak részesülni mindazok, akik 2017. év legalább egy napján, és 2018 novemberében is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban, ideiglenes özvegyi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben kárpótlás címén folyósított kiegészítésben, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, házastársi pótlékban vagy házastárs után járó jövedelempótlékban részesülnek.

Az egyszeri juttatás megilleti

  • a 2018 novemberében az előzőekben felsorolt saját jogú ellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan, az előző felsorolásban szereplő ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy olyan, az előző felsorolás szerinti ellátásának megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg, amelyben a 2017. év legalább egy napján részesült,
  • a 2018 novemberében rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan rokkantsági járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg, amelyben a 2017. év legalább egy napján részesült.

Az egyszeri juttatásra a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén az egyszeri juttatást a 2018 novemberében folyósított, 2018. október havi ellátás után kell kiszámítani. A juttatás összege a november havi ellátás 25%-ának (de legfeljebb 20.000.- Ft-nak) a 0,9-szerese, maximum 18.000.- Ft.

Az a személy, akit nyugdíjprémium és egyszeri juttatás is megillet, vagy azokra több jogcímen is jogosult, maximum 18.000.- Ft-ot kaphat.

A kifizetéssel összefüggő tudnivalók

A nyugdíjprémium, illetve egyszeri juttatás utalása iránt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik.

A nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás a 2018. november havi ellátással együtt, a szokásos nyugdíj-utalási napon kerül kifizetésre. Postai kifizetés esetén a november havi ellátás, a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás az ún. postai kifizetési naptárban meghatározott napon, egy utalványon kerül kifizetésre, azonban az összege az utalványon a rendszeres havi ellátástól elkülönült sorban külön feltüntetésre kerül.

1.) A 2017. novemberi egyösszegű kifizetéshez kapcsolódó, 2018. január 1-jére végrehajtott emelés

A nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről szóló 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a értelmében 2018. január 1-jétől 0,8 százalékkal emelkedik az öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések (amelyeknek a 1997. évi LXXXI. törvény. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli) összege, ha a felsorolt ellátásokra tekintettel a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet alapján egyösszegű kifizetés járt.

Az emelés megillette

  • a 2017. évi időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább vagy az emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg,
  • a 2017. évi időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását a rokkantsági járadékának vagy az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

2.) Az 1997. évi LXXXI. törvény. (Tny.) 62. §(1) bekezdése szerinti, 2018. január 1-jei emelés 

A Rendelet 2. §-ában foglaltak szerint 2018. január 1-jétől, az 1.) pontban ismertetett emelés végrehajtását követően

  • a 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapított, az 1.) pontban felsorolt ellátások,
  • a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-a szerint emelendő rendszeres pénzbeli ellátások és
  • a házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék

összege 3 százalékkal emelkedik.

Az emelés megillette

  • a 2018. évi időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az 1.) pontban felsorolt, emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább vagy az emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg,
  • a 2018. évi időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását a rokkantsági járadékának vagy az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2018. január 1-jétől 91.080 forintra emelkedik.

3.) A 2018. január 1.-jétől megállapításra kerülő ellátások összege

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján a 2018. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2018. január 1-étől nem emelkedik.

Ennek megfelelően a 2018. január 1-étől megállapításra kerülő

  • öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
  • árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

A 2018. évben megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 36.365 forint, a korábbi időpontban megállapított rokkantsági járadék 1.340 Ft-al emelkedett.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 186.250 forintról 193.380 forintra, hozzátartozói jogon járó pótlék esetén pedig 93.125 forintról 96.690 forintra emelkedett. 

4.) Hadigondozotti pénzbeli ellátások emelése 

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításának rendelkezései alapján megtörtént a rendszeres pénzbeli ellátások emelése, mely biztosítja az ellátások értékállóságát és funkcióik maradéktalan betöltését.

A törvénymódosítás alapján a 2.) pontban szereplő emelés végrehajtása előtt a hadigondozotti-járadék és a hadiözvegyi járadék 25 százalékkal, az ápolási pótlék, illetve azon hadiárvák ellátása, akiknek a munkaképesség-csökkenése a 67%-ot, vagy egészségkárosodása az 50%-ot elérte, 100 százalékkal emelkedett.

A törvény módosítása garantálja továbbá azt is, hogy 2018. január 1-től az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés mértékével megegyező emelésben részesüljenek a hadigondozotti pénzbeli ellátásban részesülő személyek.

5.) Kárpótlás címén járó nyugdíjkiegészítés emelése

A XX. századi diktatúrák áldozatainak járó, politikai rehabilitációs célú nyugdíj-kiegészítésekkel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 28/2017. (II. 13.) Korm. rendelettel módosított 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet és 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a saját jogú és hozzátartozói jogon járó politikai rehabilitációs kiegészítés (kárpótlás) összege - a 2.) pontban szereplő emelés végrehajtása előtt - 2018. január 1-jétől a 2016 novemberében folyósított összeg 40%-ával emelkedett.

2.) A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2018. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2018. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2018. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.

A saját jogú és hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73.) - a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül -

  • pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján (postai kézbesítés) vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára,
  • a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára

történő utalással teljesíti. 

A külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.   

Hogyan és mikor vehetik fel/kaphatják kézhez a nyugdíjasok az őket megillető ellátást?

a) Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban – amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőzően az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).

b) Ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor: 

Hónap

 Banki jóváírás időpontja

2018. január

12.

péntek

2018. február

12.

hétfő

2018. március

12.

hétfő

2018. április

12.

csütörtök

2018. május

11.

péntek

2018. június

12.

kedd

2018. július

12.

csütörtök

2018. augusztus

10.

péntek

2018. szeptember

12.

szerda

2018. október

12.

péntek

2018. november

12.

hétfő

2018. december

 3.

hétfő

A folyósító szerv törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja az ellátásokat.

 A nyugellátás kifizetése havonta a tárgyhónapra történik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig. 

 A nyugdíj folyósításának megkezdésekor mit kell kézhez kapnia a nyugdíjasnak?

  • A folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).
  • Ellátottak utazási utalványát.
  • A folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.
  • A bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról” szóló tájékoztatót. 

Hogyan folyósítják a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását?   

A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a belföldön vagy EGT tagállamban, illetve szerződő államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy belföldi meghatalmazottja részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése (postai kézbesítés) útján teljesíti.

 Külföldi tartózkodás idejére az ellátás a jogosult kérelmére az általa megjelölt, valamely EGT tagállamban, vagy szerződő államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is folyósítható. Az erre irányuló kérelmet a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is. 

Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

 Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őt terheli. 

 A nyugdíjas elhalálozása esetén a fel nem vett ellátás kit illet meg és meddig érvényesíthető az erre irányuló igény?

A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti – ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül –, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

 Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

 Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás. 

Hol kaphat a nyugdíjas részletes tájékoztatást a nyugdíj folyósításával kapcsolatban?

Folyósítással kapcsolatban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (telefon: 350-0155, 350-2755, 350-8580, 270-8999, 06-80-204-884; Címe: 1139 Budapest, Váci út 73.) lehet érdeklődni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 79. § (2) bekezdése, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. §-a alapján - 2013. január 1-jétől - a külföldön élő jogosultak (nyug)ellátásuk folyósítását az alábbiak szerint kérhetik: 

1.) belföldi meghatalmazott részére

a.) postai kézbesítés útján (utalási költségtől mentesen),

b.) belföldi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), 

2.) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy 

3.) EGT állam területén élők valamely EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy 

4.) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam (a továbbiakban: egyezményes állam) területén élők a szerződő (egyezményes) államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, utalási költségviselés ellenében. 

5.) Amennyiben a külföldön élő jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára szeretné kérni az ellátása összegét, azonban azzal nem rendelkezik és a számlanyitás miatt nem áll módjában Magyarországra utazni, a fentieken túlmenően lehetősége van arra, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel postai úton számlanyitásra irányuló szerződést kössön. 

Külföldön élő jogosultak részére közvetlen postai úton történő kifizetésre nincs lehetőség. 

A fentiek alkalmazásában EGT államnak minősül: 

  • a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Litván Köztársaság, a Luxembourgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság 

A fentiek alkalmazásában egyezményes államnak minősül

  • az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, az Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (Québec), a Koreai Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, a Szerbia Köztársaság. 

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - 1139 Budapest, Váci út 73., Postacím: 1820 Budapest), mint folyósító szerv, a magyarországi pénzintézeti számlára történő utalást, valamint a postai kézbesítést kizárólag forintban (HUF) tudja teljesíteni. 

EGT állam területén, valamint egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára történő utalást a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben, azaz az alábbi devizanemek valamelyikében lehet teljesíteni:amerikai dollár (USD), angol font (GBP), ausztrál dollár (AUD), cseh korona (CZK), dán korona (DKK), euró (EUR), japán jen (JPY), kanadai dollár (CAD), magyar forint (HUF), lengyel zloty (PLN), norvég korona (NOK), svájci frank (CHF), svéd korona (SEK). 

Az ellátásra jogosult személynek lehetősége van arra, hogy kiválassza, hogy a fenti devizanemek közül melyikben kéri az ellátását, azonban az utalás teljesítésére csak akkor van lehetőség, ha a külföldi pénzintézetnél vezetett fizetési számla fogadni tudja az adott devizanemet. 

I.         A folyósításhoz szükséges dokumentumok, nyilatkozatok 

A folyósítás módjáról rendelkező nyilatkozatnak az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia, melyet javasoljuk, szíveskedjen a 3970-003. számú nyomtatványon megadni. 

1)   A belföldi meghatalmazott részére 

a) postai kézbesítés útján történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét. 

b)   magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét, valamint meg kell adni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot. 

2) A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén szükséges megadni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot. 

3) Az ellátás EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását, az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni. 

  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató megnevezése,
  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató címe (ország, város, utca, házszám),
  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató SWIFT (BIC) kódja,
  • a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazott számlaszám (IBAN).

Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében. 

4) Az ellátás egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni: 

  • a kedvezményezett bank megnevezése,
  • a kedvezményezett bank címe (ország, város, utca, házszám),
  • a kedvezményezett bank SWIFT (BIC) kódja és/vagy a kedvezményezett bank azonosító kódja,
  • a kedvezményezett számlaszáma.

Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália /BSB/ és Kanada esetén a bankazonosító kód rovatot kötelező kitölteni Az Amerikai Egyesült Államokban a bankazonosító kód 9 számjegyű, Ausztráliában 6 számjegyű, Kanadában 9 számjegyű. 

Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal, vagy a kedvezményezett számlavezető bankjának bankazonosítójával kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében. 

5)  Az Erste Bank Hungary Zrt-hez történő utalásához a jogosult erre irányuló nyilatkozata szükséges. 

Az ellátás pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalására csak akkor van lehetőség, ha a jogosult (vagy belföldi meghatalmazott részére történő folyósítás esetén meghatalmazottja) tulajdonosként vagy társtulajdonosként rendelkezési joggal bír a számla felett.

Amennyiben az ellátás folyósítását pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri, a számlaszám feltüntetésekor a „nulla karaktert” kérjük, szíveskedjen a Ø karakterrel jelölni. Az utalás biztonsága érdekében javasoljuk a banki értesítő számlaszámot tartalmazó fejlécét mellékelni. 

II.        Az utalás költségei 

Az EGT tagállamba történő közvetlen utalás költségmentes. Tájékoztatjuk azonban, hogy az ellátás magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára történő utalása esetén az ellátás más számlára való továbbutalásának költségét már a jogosultnak kell fizetnie az adott pénzintézet üzletszabályzatában meghatározottak szerint. 

Az egyezményes államba történő közvetlen utalás költségét az ellátásra jogosultnak kell viselnie. Az utalás költségének mindenkori aktuális összege (Elektronikusan/SWIFT-en benyújtott egyéb megbízások díja) az MNB honlapján található meg a www.mnb.hu/penzforgalom/az-mnb-mint-bank-bankszamla-vezetesi-szolgaltatasok/altalanos-uzleti-feltetelek  elérhetőségen. Ezen költségen felül előfordulhatnak más költségek is, amennyiben közvetítő bank(ok)ra van szükség az átutalás teljesítéséhez, valamint a jogosultaknak esetlegesen számolniuk kell a külföldi pénzintézetek üzletszabályzatában meghatározott fogadási költséggel is. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy függetlenül attól, hogy a folyósításra az utalási költségek viselése mellett, vagy az utalási költségtől mentesen kerül sor, a hibásan megadott adatokból eredő téves vagy eredménytelen utalások költsége a jogosult magyar ellátásából levonásra kerül.

A fentiek arra az esetre is alkalmazandóak, ha az utalás teljesítése azért hiúsul meg, mert a jogosult által kiválasztott devizanemet a külföldi pénzintézet nem tudja fogadni. 

III.      A nyugdíjminimumot meg nem haladó ellátások külföldre történő folyósítása 

2013. július 1. napjától az EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy bármely más külföldi országban élő jogosultak kérhetik, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét (2018. évben: 28.500 Ft) meg nem haladó ellátásukat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa az alábbiak szerint. 

Negyedévente történő utalás esetén a január 1-től március 31-ig járó ellátás márciusban, az április 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től szeptember 30-ig járó ellátás szeptemberben, az október 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Félévente történő utalás esetén a január 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Évente történő utalás esetén a január 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Az ütemezett utalásra vonatkozó kérelmet javasoljuk a 3970-003. számú formanyomtatványon előterjeszteni. 

IV.       Példák a (nyug)ellátások előzőekben ismertetett módokon történő utalására 

1) Belföldi meghatalmazott részére

a) postai kézbesítés útján történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Románia), egyezményes államban (pl. Ausztrália) vagy bármely más külföldi országban (pl. Dél-afrikai Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott részére, postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra. 

b) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Írországban), egyezményes államban (pl. Kanada) vagy bármely más külföldi országban (pl. Paraguayi Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő, mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit. 

2) Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Szlovák Köztársaság), egyezményes államban (pl. Montenegró) vagy bármely más külföldi országban (pl. Kínai Népköztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit. 

3) EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Osztrák Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott valamely EGT tagállamban (tehát akár az Osztrák Köztársaságban, akár egy másik EGT tagállamban) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban a fogadó bank esetleges költségeivel számolni kell. 

4) Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az egyezményes államban (pl. Ausztráliában) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott az adott államban (tehát Ausztrália) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa, az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége (melynek mindenkori aktuális összege az MNB honlapján található meg, illetőleg esetlegesen  a közvetítő bank költsége) a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is. 

5) Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Megegyezik a 2.) pontban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi bankszámla megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.  

1. számú melléklet: Tájékoztatás az EGT tagállamban (például Írországban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

2. számú melléklet: Tájékoztatás az egyezményes államban (például Ausztrália) élő jogosult által választható folyósítási módokról

3. számú melléklet: Tájékoztatás a nem EGT tagállamban vagy egyezményes országban, de külföldön (pl. az Argentin Köztársaságban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

Az ellátásban részesülő minden olyan tényt, illetve adatot köteles a Magyar  Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) felé 15 napon belül írásban bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát, vagy annak folyósítását érinti, így különösen a külföldi tartózkodást, szabadságvesztést (előzetes letartóztatást), névváltozást, keresőtevékenység folytatását. A gondnokság vagy gyámság alatt álló személy adataiban bekövetkezett változásokat a gondnok, vagy gyám köteles bejelenteni.

Külföldi tartózkodás bejelentése

Amennyiben a külföldi utazás várható időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

A folyósításnak az alábbiakban felsorolt ellátások kivételével nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

  • A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.
  • 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján megállapított juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosult Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik.
  • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. §-a alapján megállapított tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő külföldre költözik.

A külföldön tartózkodás időtartama alatt a nyugellátás folyósítását az alábbiak szerint lehet teljesíteni:

  • meghatalmazott részére postai kézbesítés útján,
  • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • EGT-tagállam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással.

A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik. A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli. 

Szabadságvesztés (előzetes letartóztatás) bejelentése

Amennyiben a nyugdíjas - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,  köteles bejelenteni.

Ilyen esetben kérelmére az ellátását 

  • az általa visszavonásig érvényes szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy
  • az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy
  • a büntetés-végrehajtási intézethez részére

kell utalni.

Amennyiben a jogosult a folyósítás szüneteltetését kérte, a szabadságvesztés letöltése alatt vagy után előterjesztett kérelemre az ellátást a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni. 

Hogyan kell bejelenteni, ha megváltozott a nyugdíjas neve? 

A névváltozást a folyósítási törzsszámra hivatkozással az előző név közlése mellett, a változást bizonyító okirat csatolásával kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. 

Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott? 

A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őt terheli.

A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve naptári évenként adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult sajátkezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesíttetve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) hitelesítése is elfogadható.

Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap egy hónapon belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül!

A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.

A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék általános jellemzői

A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, továbbá a kitüntetésben részesült személy 1996. január 1-jét, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelőzően történt elhalálozása esetén az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy a Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismeréséről szóló tájékoztató a) és c) pontjaiban ismertetett feltételekkel rendelkezik.

A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás időpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthető özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta.

Özvegyi címen járó pótlék összege

A pótlék a 193.380 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 96.690 Ft.

A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

Folyósítás

A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülő elhalálozását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék speciális esete.

Ha a pótlékban részesült személy halálakor az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy nem megváltozott munkaképességű (munkaképességét legalább 67%-ban nem vesztette el, vagy egészségkárosodása az 50%-ot nem éri el, vagy akinek egészségi állapota az 50%-ot meghaladja), úgy az elhunyt halálát követő egy évig jogosult a pótlékra, feltéve, hogy magyar állampolgár.

 Az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel.

Az özvegy ismételt jogosultsága az egy éves időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap első napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától ismerhető el.

A pótlék összege, összegszerűsége a jelzett speciális esetben

Az özvegyet megillető pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerző részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetőleg folyósítani kell, ha az özvegynek 193.380 Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetőleg keresőtevékenységből származó jövedelme van.

Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves időtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel.

A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) intézkedik.

Kitüntetés posztumusz adományozása

A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történő megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerűség meghatározása is az általános szabályok szerinti.

Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése

Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónap első napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélő szülő részére

Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélő szülő(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra előírt feltételek fennállása esetén.

Összegszerűség

A szülő részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel.

Abban az esetben, ha mindkét szülő rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegű ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre előírt általános szabályok szerint.

Az így megállapított pótlék összegét a szülők részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani.

A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni. 

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG: 

A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha ismételten házasságot köt, stb.). 

Jogszabály: 173/1995. (XII.27) Korm. rendelet

A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosít juttatást. 

A juttatásra való jogosultsággal, a juttatás igénylésével, folyósításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

1) A juttatásra jogosultság feltételei

A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant), ha

  1. elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
  2. Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
  3. 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

2) Rokkantság vizsgálata

Amennyiben a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. [A felülvizsgálat kezdeményezése iránt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból intézkedik.]

3) A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok

Az 1) pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

  • az 1) pont a)-c) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
  • az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

Jelen pontban meghatározott szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

4) Figyelembe nem vehető időtartamok

Nem lehet figyelembe venni az 1) és 3) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

  • háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
  • azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
  • egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták.

Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

5) A juttatás összege

A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

  1. az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
  2. a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
  3. az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
  4. a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

6) Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás

Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

7) A túlélő házastárs részére járó juttatás

A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

  • a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
  • a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.

A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.

Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el.

A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.

A túlélő házastársat megillető juttatás összege

Amennyiben a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás havi összege

  • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 20.000.- Ft, 30.000.- Ft, 40.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 50.000.- Ft,
  • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 30.000.- Ft.

8) Juttatásra jogosultságot kizáró tényezők

Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha

  • az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
  • karhatalmista volt,
  • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
  • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

9) Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok

A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített - saját jogon a 760-002, hozzátartozói jogon a 760-011. számú - nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)

A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:

  1. Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
  1. magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
  1. A szabadságelvonást igazoló okiratok:
    • a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
    • a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
    • az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.

A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges. Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatás korábban már megállapításra került.

Amennyiben az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.

  1. Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

10) A juttatás folyósítása

A juttatás az arra jogosultat a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.

A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

11) Bejelentési kötelezettség

A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.

Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, illetve ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

12) Jogszabály

267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról