nyugdíjfolyósítás

Az „Ellátottak utazási utalványa" elnevezésű közokiratra vonatkozó szabályokat a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. §-a tartalmazza.

Az „Ellátottak utazási utalványá"-t a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a tárgyév március 31-éig azon jogosultak részére juttatja el, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be. Az utazási utalványt minden jogosult azonos módon, vonalkóddal ellátott, átvételi elismervényes küldemény formában kapja meg.

Az „Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosultak

 a saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személyek (öregségi nyugdíj; a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi és rokkantsági nyugdíjsegély; Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj; növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadék; a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával megállapított öregségi nyugdíj; nemzetközi egyezmény alkalmazásával megállapított saját jogú öregségi nyugdíj),

  • a hozzátartozói nyugellátásban részesülők (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások),
  • azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, vagy akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,
  • a rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülők,
  • a külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről részesülnek nyugellátásban (a hazatelepülés és a nyugdíjra való jogosultság hitelt érdemlő igazolása alapján),
  • a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek,
  • a gyám és a gyámolt személyek, a gondnok és a gondnokolt személyek
  • a gyermekvédelmi nevelőszülő és a gondozásában lévő ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek.

Az utazási kedvezményt megosztva veheti igénybe:

  • a gyám és gyámolt, illetve a gondnok és a gondnokolt,
  • az utazási kedvezményre jogosult a házastársával,élettársával, feltéve, hogy a házastárs/élettárs az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (a házastárs, élettárs az igényjogosulttal együtt történő vagy önálló utazása esetén is igénybe veheti a kedvezményt)

Az „Ellátottak utazási utalványa" a kiállítás évében  január 1-jétől a kiállítást követő év március 31-éig érvényes. Felhasználható vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre.

Az utazási kedvezmény hatálya a Magyarország területén belföldi forgalomban a helyi és helyközi menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki.

A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető.

Kivételt képeznek:

  • a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermekek,
  • a hadirokkantak (igazolt esetben kísérője), és a hadiözvegyek.

Az utalvány

  • 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,
  • 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.

A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető.

A kedvezmény egy jogcímen vehető igénybe.

Az érvényesítés módja

  • jegyváltáskor az utazási utalványra feljegyzésre kerül az utazás megkezdésének helye és ideje,
  • egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú, de több közlekedési eszköz használata is, mely esetben az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.

Az utalvány pótlására, cseréjére abban az esetben van lehetőség, ha

  • a jogosult az utalvány eltulajdonításának tényét rendőrségi jegyzőkönyv, bejelentés vagy feljelentés útján igazolja, vagy
  • az utalvány elháríthatatlan ok miatt megsemmisül: árvíz, földrengés, egyéb természeti katasztrófa.

Az egyéb ok miatt megrongálódott utalvány cseréje a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő visszajuttatása esetén kérhető.

 

A nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről szóló 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet értelmében a januári emeléssel érintett ellátások a következők:

öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések.

2020. január 1-jétől

  • 0,7 százalékkal emelkednek azok a nyugellátások és egyes más ellátások, amelyek alapján novemberében egyösszegű kifizetés járt;
  • a 0,7 százalékkal megemelt összeget további 2,8 százalékkal kell megemelni, ha az ellátást január 1-jét megelőző időponttól állapították meg.

A 2,8 százalékos emelés megilleti

  • a 2020. évi időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását a felsorolt, emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy az emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg;
  • a 2020. évi időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását a rokkantsági járadékának vagy az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2020. január 1-jétől 96.835 forintra emelkedik.

Az emelés végrehajtása

Az ellátások emelésére hivatalból kerül sor – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania – a 2020. január hónapban esedékes ellátások már az emelésekkel növelt összegben kerülnek folyósításra, utalásra.

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2020. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint ellátás-típusonként a 2020. január havi emelésről. A tájékoztatóban külön kerül feltüntetésre a 0,7 százalékos és a 2,8 százalékos emelés összege. A folyósított ellátásokról szóló tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a folyósított ellátásból milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

A 2019. december 31-ét követően megállapításra kerülő ellátások összege

A 2020-ban megállapítható

  • öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
  • árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint,
  • rokkantsági járadék havi összege 38.670 forint,
  • nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 2020. január 1-jétől 205.600 forint, hozzátartozói jogon járó pótlék esetén pedig  102.800 forint.  

A hadigondozotti ellátások 2019. évre járó emelési különbözetének kifizetése és 2020. januári emelése

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtására kiadott 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2020. január 1-jétől hatályos 16/A. §-a alapján 0,7 százalékkal emelni kell a 2019-ben megállapított hadigondozotti pénzellátásokat is, függetlenül attól, hogy ezen ellátások után 2019. novemberében nem járt egyösszegű kifizetés.

A 2,8 százalékos emelés ezt követően, az általános szabályok szerint kerül végrehajtásra.

A 2019-ben megállapított, emelésre jogosító hadigondozotti ellátások esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utólagosan, 2020. január hónapban kifizeti azt az összeget, amely a 2019. novemberi egyösszegű kifizetés elszámolási szabályai alapján az ellátottat megilleti.

A 0,7 százalékos különbözet annyi hónapra jár, ahány hónapra 2019-ben a hadigondozotti ellátásra az ellátásban részesülő jogosult volt. Az egy hónapra járó különbözet összege a 2019. decemberben folyósított hadigondozotti ellátás 0,7 százaléka.

A Magyar Közlöny 2019. április 12-i számában megjelent a Kormány 78/2019. (IV. 12.) Korm. rendelete, mely az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtására kiadott 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendeletet módosítja.

A fenti jogszabály szerint az életjáradék alapösszege 2019. január 1-jei hatállyal 99.100 Ft-ra emelkedett.

Az emelt összegű életjáradék első ízben 2019. május hónapban kerül folyósításra a jogosultak részére, míg a 2019. január 1-től április 30-ig terjedő időszakra esedékessé vált különbözet utalására április 17-én került sor.

2019 novemberében nyugdíjprémium, egyszeri juttatás, és egyszeri kiegészítés elszámolása és utalása történik. Az alábbiakban ezek részletes jogosultsági feltételeiről, összegéről, illetve kifizetéséről nyújtunk részletes tájékoztatást.

 

I. A nyugdíjprémium

I.1. A nyugdíjprémiumra jogosultak köre

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (5) bekezdése alapján (továbbiakban: Tny.) a gazdaság teljesítményének ez évben várható növekedésére tekintettel nyugdíjprémiumban kell részesíteni azokat a nyugdíjasokat, akik 2018. év legalább egy napján, valamint 2019 novemberében is

  • öregségi nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban részesülnek, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt már 2019. előtt betöltötték,
  • özvegyi nyugdíjban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat), árvaellátásban vagy szülői nyugdíjban

részesülnek.

I.2. A nyugdíjprémium összege

A kifizetésre kerülő nyugdíjprémium összegét a 2019. évre várható GDP növekedés 4,6 százalékos mértékének 3,5-del csökkentett összege (1,1) és a jogosult személy november hónapra folyósított nyugellátása 25 százalékának, de legfeljebb 20.000 forintnak a szorzata adja. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium kiszámításához nem lehet a törvényben meghatározott 20.000 forintnál nagyobb összeget alapul venni abban az esetben sem, ha a nyugdíj ténylegesen kiszámítható egynegyed része ennél magasabb összeg.

Például a nyugdíjprémium összege 1,1 x 20.000 = 22.000 forint abban az esetben is, ha az öregségi nyugdíj összege 116.000 forint, aminek a 25 százaléka 29 ezer forint, mivel legfeljebb 20.000 forintot lehet a számításhoz figyelembe venni. Egyszerűbben fogalmazva, ha a folyósított nyugellátás összege eléri, vagy meghaladja a havi 80.000 forintot, akkor nyugdíjprémiumként a maximálisan kiszámítható 22.000 forintot kell kiutalni.

 

Ha azonban a nyugdíj összege nem éri el a 80.000 forintot, akkor nyugdíjprémiumként a nyugdíj egynegyede 1,1-del szorozva utalható ki. Például havi 32.000 forint összegű árvaellátás esetén az ellátás 25 százalékát, azaz 8.000 forintot 1,1-del megszorozva 8.800 forint nyugdíjprémium illeti meg a jogosultat.

Amennyiben a jogosult több, nyugdíjprémiumra jogosító ellátásban is részesül, a nyugdíjprémium összegét ezen ellátások együttes összege után kell kiszámolni, azonban ebben az esetben is a november havi nyugellátások együttes összegének 25 százalékát, de legfeljebb 20.000 forintot lehet alapul venni a nyugdíjprémium számításához.

Például havi 58.000 forint összegű öregségi nyugdíj és havi 46.000 forint összegű özvegyi nyugdíj együttfolyósítása, azaz együttesen 104.000 forint összegű nyugdíj esetén a folyósított ellátások 25 százaléka 26.000 forint, de mivel a nyugdíjprémiumot legfeljebb 20.000 forint figyelembe vételével kell kiszámítani, a nyugdíjprémiumként járó összeg 1,1 x 20.000 forint, azaz 22.000 forint.

 

II. Más ellátásokban részesülők egyszeri juttatása

II.1. Az egyszeri juttatásra jogosultak köre

A Kormány 237/2019. (X. 16.) Korm. rendeletében foglaltak szerint szintén november hónapban, a nyugdíjprémiummal megegyező összegű egyszeri juttatást kapnak azok a személyek, akik olyan nyugdíjban vagy ellátásban részesülnek, amely nyugdíjprémiumra nem jogosít.

Nem nyugdíjprémiumra, hanem egyszeri juttatásra jogosító nyugellátás

  • az ideiglenes özvegyi nyugdíj,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nők kedvezményes öregségi nyugdíja, valamint
  • a 2018. december 31-ét követő időponttól megállapított öregségi nyugdíj.

2019 novemberében egyszeri juttatásban részesülnek mindazok, akik 2019 novemberében az alábbi ellátások valamelyikében részesülnek:

  1. nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátás, vagy a Tny. 6. § (4) bekezdése alapján azzal egy tekintet alá eső ellátás,
  2. korhatár előtti ellátás,
  3. szolgálati járandóság,
  4. átmeneti bányászjáradék,
  5. táncművészeti életjáradék,
  6. rokkantsági ellátás,
  7. rehabilitációs ellátás,
  8. baleseti járadék,
  9. bányászok egészségkárosodási járadéka,
  10. fogyatékossági támogatás,
  11. vakok személyi járadéka,
  12. rokkantsági járadék,
  13. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás,
  14. polgármesterek közszolgálati járadéka,
  15. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása,
  16. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatása,
  17. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás,
  18. a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátások,
  19. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelés,
  20. nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
  21. házastársi pótlék,
  22. házastárs után járó jövedelempótlék.

II.2. Az egyszeri juttatás összege

Az egyszeri juttatás kiszámítása és kifizetése a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályok szerint történik, tehát az egyszeri juttatás összege a november havi ellátás 25%-ának (de legfeljebb 20.000.- Ft-nak) a 1,1-szerese, maximum 22.000.- Ft.

Az a személy, akit nyugdíjprémium és egyszeri juttatás is megillet, vagy azokra több jogcímen is jogosult, maximum 22.000.- Ft-ot kaphat.

Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén az egyszeri juttatást a 2019 novemberében folyósított, 2019. október havi ellátás után kell kiszámítani.

 

III. A nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítése

A Tny. 62. § (3)-(5) bekezdése értelmében, ha az éves várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés és a januári nyugdíjemelés mértékének különbözete egy százalékpont alatti, akkor az érintettek részére az egész évre járó különbözetet egy összegben november hónapban ki kell utalni.

Mértékének meghatározásához a nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztóiár-növekedés várható mértékét.

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, a fogyasztói árnövekedésre vonatkozó 2019. január-augusztus havi tényadatok alapján az éves várható fogyasztói árnövekedés 3,4 százalék, míg 2019. januárban a nyugdíjak és más ellátások 2,7 százalékkal emelkedtek. A két érték különbözete 0,7 százalék, ezért 2019. november hónapban egyösszegű kiegészítést kell folyósítani.

III.1. A novemberi kiegészítésre jogosultak köre

A nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítéséről szóló 238/2019. (X. 16.) Korm. rendelet értelmében az egyösszegű kiegészítést november hónapban mindazon nyugdíjban, vagy más, jogszabályban meghatározott ellátásban részesülő személynek ki kell fizetni, akire a januári emelés is vonatkozott, vagyis aki

  1. öregségi nyugdíjban,
  2. özvegyi nyugdíjban,
  3. szülői nyugdíjban,
  4. árvaellátásban,
  5. baleseti hozzátartozói nyugellátásban,
  6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban,
  7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékában,
  8. korhatár előtti ellátásban,
  9. szolgálati járandóságban,
  10. átmeneti bányászjáradékban,
  11. táncművészeti életjáradékban,
  12. rokkantsági ellátásban,
  13. rehabilitációs ellátásban,
  14. baleseti járadékban,
  15. bányászok egészségkárosodási járadékában,
  16. fogyatékossági támogatásban,
  17. vakok személyi járadékában,
  18. rokkantsági járadékban,
  19. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
  20. polgármesterek közszolgálati járadékában,
  21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
  22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
  23. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
  24. a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban,
  25. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben (kárpótlás címén folyósított kiegészítés),
  26. nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,
  27. házastársi pótlékban vagy
  28. házastárs után járó jövedelempótlékban

részesül, és ellátását 2019. január 1. előtti időponttól állapították meg.

Az egyösszegű kiegészítés megilleti a 2018. december 31-ét követő időponttól

  • megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg
  • megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha az ellátását 2019. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

Az egyösszegű kiegészítésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

III.2. A novemberi kiegészítés összege

A januártól decemberig terjedő 12 hónapra járó 12 x 0,7 százalék különbözet, azaz az egyösszegű kiegészítés összege megegyezik a novemberi ellátás 8,4 százalékával.

A fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülők egyösszegű kiegészítésének összege megegyezik az októberben folyósított ellátásuk 8,4 százalékával.

Az özvegyi és szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapján illeti meg a kifizetés.

Szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított nyugellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő nyugdíjrészt, illetve nyugdíjat kell az egyösszegű kiegészítés megállapítása során figyelembe venni.

Az egyösszegű kiegészítés időarányos része illeti meg

  • azt a januári emelésre nem jogosító hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyt, akinek nyugellátását 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült elhunyt jogszerző jogán állapították meg, továbbá
  • azt a személyt, akinek esetében az ellátás folyósítása 2019. évben szünetel vagy szünetelt,
  • a megszűnt ellátás jogosultját,
  • a jogosult halála esetén a hozzátartozóját, örökösét.

Az időarányos részt úgy kell kiszámítani, hogy a hozzátartozói nyugellátás vagy a szüneteltetett ellátás 2019. november havi összegének, illetve a megszűnt ellátás utolsó havi összegének 0,7 százalékát meg kell szorozni az ellátás 2019. évi folyósítási hónapjainak számával.

 

IV. A 2019. novemberre járó ellátások kifizetése

A nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, illetve az egyösszegű kiegészítés utalása iránt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik.

A nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, illetve az egyösszegű kiegészítés a 2019. november havi ellátással együtt, a szokásos nyugdíj-utalási napon kerül kifizetésre.

Postai kifizetés esetén a november havi ellátás, a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, illetve az egyösszegű kifizetés az ún. postai kifizetési naptárban meghatározott napon, egy utalványon kerül kifizetésre. A juttatások elnevezése és összege az utalványon a rendszeres havi ellátástól elkülönült sorban, külön feltüntetésre kerül.

Ha az egyszeri juttatásra jogosult személy kizárólag vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, az egyszeri juttatás nem a havi ellátással, hanem külön egyszeri kifizetéssel, november hónapban történik.

A megszűnt ellátás után járó egyösszegű kiegészítés arányos részét a jogosult, illetve elhalálozása esetén a hozzátartozó vagy az örökös írásbeli kérelmére utalja ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 79. § (2) bekezdése, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. §-a alapján a külföldön élő jogosultak az ellátásuk folyósítását az alábbiak szerint kérhetik: 

1.) belföldi meghatalmazott részére

a.) postai kézbesítés útján (utalási költségtől mentesen),

b.) belföldi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), 

2.) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy 

3.) EGT állam területén élők valamely EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy 

4.) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam (a továbbiakban: egyezményes állam) területén élők a szerződő (egyezményes) államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, utalási költségviselés ellenében. 

5.) Amennyiben a külföldön élő jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára szeretné kérni az ellátása összegét, azonban azzal nem rendelkezik és a számlanyitás miatt nem áll módjában Magyarországra utazni, a fentieken túlmenően lehetősége van arra, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel postai úton számlanyitásra irányuló szerződést kössön. 

Külföldön élő jogosultak részére közvetlen postai úton történő kifizetésre nincs lehetőség. 

A fentiek alkalmazásában EGT államnak minősül: 

  • a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Litván Köztársaság, a Luxembourgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság 

A fentiek alkalmazásában egyezményes államnak minősül

  • az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, az Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (Québec), a Koreai Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, a Szerbia Köztársaság, Török Köztársaság. 

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - 1139 Budapest, Váci út 73., Postacím: 1820 Budapest), mint folyósító szerv, a magyarországi pénzintézeti számlára történő utalást, valamint a postai kézbesítést kizárólag forintban (HUF) tudja teljesíteni. 

EGT állam területén, valamint egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára történő utalást a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben, azaz az alábbi devizanemek valamelyikében lehet teljesíteni:amerikai dollár (USD), angol font (GBP), ausztrál dollár (AUD), cseh korona (CZK), dán korona (DKK), euró (EUR), japán jen (JPY), kanadai dollár (CAD), magyar forint (HUF), lengyel zloty (PLN), norvég korona (NOK), svájci frank (CHF), svéd korona (SEK). 

Az ellátásra jogosult személynek lehetősége van arra, hogy kiválassza, hogy a fenti devizanemek közül melyikben kéri az ellátását, azonban az utalás teljesítésére csak akkor van lehetőség, ha a külföldi pénzintézetnél vezetett fizetési számla fogadni tudja az adott devizanemet. 

I.         A folyósításhoz szükséges dokumentumok, nyilatkozatok 

A folyósítás módjáról rendelkező nyilatkozatnak az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia, melyet javasoljuk, szíveskedjen a 3970-003. számú nyomtatványon megadni. 

1)   A belföldi meghatalmazott részére 

a) postai kézbesítés útján történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét. 

b)   magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét, valamint meg kell adni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot. 

2) A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén szükséges megadni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot. 

3) Az ellátás EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását, az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni. 

  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató megnevezése,
  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató címe (ország, város, utca, házszám),
  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató SWIFT (BIC) kódja,
  • a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazott számlaszám (IBAN).

Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében. 

4) Az ellátás egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni: 

  • a kedvezményezett bank megnevezése,
  • a kedvezményezett bank címe (ország, város, utca, házszám),
  • a kedvezményezett bank SWIFT (BIC) kódja és/vagy a kedvezményezett bank azonosító kódja,
  • a kedvezményezett számlaszáma.

Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália /BSB/ és Kanada esetén a bankazonosító kód rovatot kötelező kitölteni Az Amerikai Egyesült Államokban a bankazonosító kód 9 számjegyű, Ausztráliában 6 számjegyű, Kanadában 9 számjegyű. 

Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal, vagy a kedvezményezett számlavezető bankjának bankazonosítójával kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében. 

5)  Az Erste Bank Hungary Zrt-hez történő utalásához a jogosult erre irányuló nyilatkozata szükséges. 

Az ellátás pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalására csak akkor van lehetőség, ha a jogosult (vagy belföldi meghatalmazott részére történő folyósítás esetén meghatalmazottja) rendelkezési joggal bír a számla felett.

Amennyiben az ellátás folyósítását pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri, a számlaszám feltüntetésekor a „nulla karaktert” kérjük, szíveskedjen a Ø karakterrel jelölni. Az utalás biztonsága érdekében javasoljuk a banki értesítő számlaszámot tartalmazó fejlécét mellékelni. 

II.        Az utalás költségei 

Az EGT tagállamba történő közvetlen utalás költségmentes. Tájékoztatjuk azonban, hogy az ellátás magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára történő utalása esetén az ellátás más számlára való továbbutalásának költségét már a jogosultnak kell fizetnie az adott pénzintézet üzletszabályzatában meghatározottak szerint. 

Az egyezményes államba történő közvetlen utalás költségét az ellátásra jogosultnak kell viselnie. Az utalás költségének mindenkori aktuális összege (Elektronikusan/SWIFT-en benyújtott egyéb megbízások díja) az MNB honlapján található meg a www.mnb.hu/penzforgalom/az-mnb-mint-bank-bankszamla-vezetesi-szolgaltatasok/altalanos-uzleti-feltetelek  elérhetőségen. Ezen költségen felül előfordulhatnak más költségek is, amennyiben közvetítő bank(ok)ra van szükség az átutalás teljesítéséhez, valamint a jogosultaknak esetlegesen számolniuk kell a külföldi pénzintézetek üzletszabályzatában meghatározott fogadási költséggel is. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy függetlenül attól, hogy a folyósításra az utalási költségek viselése mellett, vagy az utalási költségtől mentesen kerül sor, a hibásan megadott adatokból eredő téves vagy eredménytelen utalások költsége a jogosult magyar ellátásából levonásra kerül.

A fentiek arra az esetre is alkalmazandóak, ha az utalás teljesítése azért hiúsul meg, mert a jogosult által kiválasztott devizanemet a külföldi pénzintézet nem tudja fogadni. 

III.      A nyugdíjminimumot meg nem haladó ellátások külföldre történő folyósítása 

2013. július 1. napjától az EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy bármely más külföldi országban élő jogosultak kérhetik, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét (2018. évben: 28.500 Ft) meg nem haladó ellátásukat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa az alábbiak szerint. 

Negyedévente történő utalás esetén a január 1-től március 31-ig járó ellátás márciusban, az április 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től szeptember 30-ig járó ellátás szeptemberben, az október 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Félévente történő utalás esetén a január 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Évente történő utalás esetén a január 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Az ütemezett utalásra vonatkozó kérelmet javasoljuk a 3970-003. számú formanyomtatványon előterjeszteni. 

IV.       Példák a (nyug)ellátások előzőekben ismertetett módokon történő utalására 

1) Belföldi meghatalmazott részére

a) postai kézbesítés útján történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Románia), egyezményes államban (pl. Ausztrália) vagy bármely más külföldi országban (pl. Dél-afrikai Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott részére, postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra. 

b) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Írországban), egyezményes államban (pl. Kanada) vagy bármely más külföldi országban (pl. Paraguayi Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő, mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit. 

2) Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Szlovák Köztársaság), egyezményes államban (pl. Montenegró) vagy bármely más külföldi országban (pl. Kínai Népköztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit. 

3) EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Osztrák Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott valamely EGT tagállamban (tehát akár az Osztrák Köztársaságban, akár egy másik EGT tagállamban) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban a fogadó bank esetleges költségeivel számolni kell. 

4) Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az egyezményes államban (pl. Ausztráliában) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott az adott államban (tehát Ausztrália) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa, az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége (melynek mindenkori aktuális összege az MNB honlapján található meg, illetőleg esetlegesen  a közvetítő bank költsége) a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is. 

5) Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Megegyezik a 2.) pontban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi bankszámla megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.  

1. számú melléklet: Tájékoztatás az EGT tagállamban (például Írországban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

2. számú melléklet: Tájékoztatás az egyezményes államban (például Ausztrália) élő jogosult által választható folyósítási módokról

3. számú melléklet: Tájékoztatás a nem EGT tagállamban vagy egyezményes országban, de külföldön (pl. az Argentin Köztársaságban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

Az ellátásban részesülő minden olyan tényt, illetve adatot köteles a Magyar  Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) felé 15 napon belül írásban bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát, vagy annak folyósítását érinti, így különösen a külföldi tartózkodást, szabadságvesztést (előzetes letartóztatást), névváltozást, keresőtevékenység folytatását. A gondnokság vagy gyámság alatt álló személy adataiban bekövetkezett változásokat a gondnok, vagy gyám köteles bejelenteni.

Külföldi tartózkodás bejelentése

Amennyiben a külföldi utazás várható időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

A folyósításnak az alábbiakban felsorolt ellátások kivételével nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

  • A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.
  • 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján megállapított juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a jogosult Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik.
  • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. §-a alapján megállapított tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő külföldre költözik.

A külföldön tartózkodás időtartama alatt a nyugellátás folyósítását az alábbiak szerint lehet teljesíteni:

  • meghatalmazott részére postai kézbesítés útján,
  • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • EGT-tagállam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással.

A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik. A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli. 

Szabadságvesztés (előzetes letartóztatás) bejelentése

Amennyiben a nyugdíjas - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,  köteles bejelenteni.

Ilyen esetben kérelmére az ellátását 

  • az általa visszavonásig érvényes szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy
  • az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy
  • a büntetés-végrehajtási intézethez részére

kell utalni.

Amennyiben a jogosult a folyósítás szüneteltetését kérte, a szabadságvesztés letöltése alatt vagy után előterjesztett kérelemre az ellátást a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni. 

Hogyan kell bejelenteni, ha megváltozott a nyugdíjas neve? 

A névváltozást a folyósítási törzsszámra hivatkozással az előző név közlése mellett, a változást bizonyító okirat csatolásával kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. 

Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott? 

A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal közös háztartásban élő személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őt terheli.

A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve naptári évenként adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult sajátkezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesíttetve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) hitelesítése is elfogadható.

Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap egy hónapon belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül!

A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.

A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék általános jellemzői

A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, továbbá a kitüntetésben részesült személy 1996. január 1-jét, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelőzően történt elhalálozása esetén az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy a Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismeréséről szóló tájékoztató a) és c) pontjaiban ismertetett feltételekkel rendelkezik.

A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás időpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthető özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta.

Özvegyi címen járó pótlék összege

A pótlék a 193.380 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 96.690 Ft.

A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

Folyósítás

A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülő elhalálozását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék speciális esete.

Ha a pótlékban részesült személy halálakor az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy nem megváltozott munkaképességű (munkaképességét legalább 67%-ban nem vesztette el, vagy egészségkárosodása az 50%-ot nem éri el, vagy akinek egészségi állapota az 50%-ot meghaladja), úgy az elhunyt halálát követő egy évig jogosult a pótlékra, feltéve, hogy magyar állampolgár.

 Az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel.

Az özvegy ismételt jogosultsága az egy éves időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap első napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától ismerhető el.

A pótlék összege, összegszerűsége a jelzett speciális esetben

Az özvegyet megillető pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerző részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetőleg folyósítani kell, ha az özvegynek 193.380 Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetőleg keresőtevékenységből származó jövedelme van.

Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves időtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel.

A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) intézkedik.

Kitüntetés posztumusz adományozása

A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történő megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerűség meghatározása is az általános szabályok szerinti.

Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése

Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónap első napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélő szülő részére

Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélő szülő(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra előírt feltételek fennállása esetén.

Összegszerűség

A szülő részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel.

Abban az esetben, ha mindkét szülő rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegű ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre előírt általános szabályok szerint.

Az így megállapított pótlék összegét a szülők részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani.

A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni. 

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG: 

A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha ismételten házasságot köt, stb.). 

Jogszabály: 173/1995. (XII.27) Korm. rendelet

A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosít juttatást. 

A juttatásra való jogosultsággal, a juttatás igénylésével, folyósításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

1) A juttatásra jogosultság feltételei

A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant), ha

  1. elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
  2. Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
  3. 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

2) Rokkantság vizsgálata

Amennyiben a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. [A felülvizsgálat kezdeményezése iránt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból intézkedik.]

3) A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok

Az 1) pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

  • az 1) pont a)-c) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
  • az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

Jelen pontban meghatározott szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

4) Figyelembe nem vehető időtartamok

Nem lehet figyelembe venni az 1) és 3) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

  • háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
  • azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
  • egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták.

Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

5) A juttatás összege

A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

  1. az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
  2. a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
  3. az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
  4. a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

6) Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás

Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

7) A túlélő házastárs részére járó juttatás

A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

  • a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
  • a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.

A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.

Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el.

A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.

A túlélő házastársat megillető juttatás összege

Amennyiben a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás havi összege

  • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 20.000.- Ft, 30.000.- Ft, 40.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 50.000.- Ft,
  • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 30.000.- Ft.

8) Juttatásra jogosultságot kizáró tényezők

Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha

  • az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
  • karhatalmista volt,
  • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
  • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

9) Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok

A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített - saját jogon a 760-002, hozzátartozói jogon a 760-011. számú - nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)

A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:

  1. Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
  1. magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
  1. A szabadságelvonást igazoló okiratok:
    • a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
    • a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
    • az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.

A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges. Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatás korábban már megállapításra került.

Amennyiben az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.

  1. Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

10) A juttatás folyósítása

A juttatás az arra jogosultat a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.

A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

11) Bejelentési kötelezettség

A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.

Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, illetve ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

12) Jogszabály

267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról

 

Ügyintézés

Ügyfeleink ügyeiket személyesen, illetve postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan intézhetik.

Ügyfélfogadás:

Hétfő-Kedd   7.30 -15.15

Szerda           7.30 -15.15, ügyelet 15.15-18.00

Csütörtök      7.30 -15.15 

Péntek           7.30 -13.00 

Telefon: 

06-1-270-8800

06-1-270-8999

06-1-350-0155

06-1-350-2755

06-1-350-8580

Zöld szám: 06-80-204-884,

Fax: 237-3662.

Postacím: 1820 Budapest

Elektronikus ügyintézés: http://ekozig.magyarorszag.hu/node/171

Időpontfoglalás: http://ekozig.magyarorszag.hu/node/154

Az érdemi ügyintézéshez szükségesek, igénybejelentés (pl.: hozzátartozói ellátásra), igazoláskérés (pl.: törzsszámról, ellátás összegéről, levonásokról), kérelem (pl.: rokkantsági ellátás öregségi nyugdíj címén történő továbbfolyósításához) vagy beadvány (pl.: lakcímváltozásról):
  1. Minden esetben szükséges a benyújtott nyomtatványon, igénybejelentőn, levélen a sajátkezű aláírás (ennek hiányában egyéb hitelt érdemlő igazolás), illetve
  2. Meghatározott igények elbírálásához formanyomtatvány, esetleg eredeti vagy hitelesített okmány benyújtása. (A bemutatott eredeti okiratokról azonnal hitelesített másolatot készít az ügyintéző, és szükség szerint segít a nyomtatvány kitöltésében),

Személyes ügyintézés esetén felvilágosításra, igazolás átvételére, igényérvényesítésre csak érvényes személyazonossági igazolvány (útlevél, jogosítvány) bemutatásával jogosult az ügyfél, ha saját vagy gondnokoltja / gyámoltja ügyében jár el. Egyéb esetben szabályszerű meghatalmazás is szükséges, amely tartalmazza:

  • folyósítási törzsszám,
  • a meghatalmazó adatai (név, lakcím, születési adat, anyja neve, személyi igazolvány száma) és saját kezű aláírása,
  • meghatalmazott adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírása,
  • az aláírások valódiságát bizonyító két tanú adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírásuk,
  • az ügy meghatározását, amelyre a meghatalmazott megbízást adott (pl.:

- a jelenleg folyósított ellátás összegére vonatkozó igazolás átvételére polgármesteri hivatalnál történő felhasználás érdekében, vagy

- ellátás felvételére, mely esetben meg kell jelölni, hogy mely havi ellátás(ok)ról van szó, stb...),

  • keltezés.

A meghatalmazás a keletkezését követő 30 napig érvényes, kivéve, ha a meghatalmazó erre külön utal (pl.: "visszavonásig érvényes"). 

A folyósítás szabályai

A jogosult adatainak nyilvántartása egy - kilenc számjegyből álló - azonosítást szolgáló, ún. folyósítási törzsszám alatt történik.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) a nyugellátást, egyéb ellátást nem utólagosan, hanem az esedékesség hónapjában (tárgy hóban) folyósítja, a megállapítás napjától, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

Az ellátásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

Jogosultságot és folyósítást érintő fontos szabály, hogy nyugellátásról lemondani, azt átruházni (engedményezni) nem lehet, illetve a folyósítás megszüntetésére, szüneteltetésére is csak jogszabályban meghatározott esetben van lehetőség.

A NYUFIG a megállapított nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását:

  • készpénzkifizetés postai kézbesítés útján,
  • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • a valamely Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT-állam) tagállamának területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvre vagy fizetési számlára

történő utalással teljesíti.

Nem EGT-tagállamban, illetőleg nem egyezményes államban élő személy ellátása külföldre utalását belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól kérheti. A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátása kérelmére belföldi meghatalmazottja részére is folyósítható. A meghatalmazott részére történő utalás érdekében a belföldi meghatalmazott nevét és címét a jogosultnak a NYUFIG tudomására kell hoznia. 

KÖLTSÉG - ÉS ILLETÉKMENTESSÉG

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos, valamint az e törvény szerinti más eljárások illeték- és költségmentesek.

Ennek értelmében az Ügyfélszolgálatnál beszerzett bejelentő és igénybejelentő lapokért, a bemutatott okmányokról készített hitelesített fénymásolatokért, a kiadott igazolásokért sem kell fizetni.

Az illetékmentesség alóli kivételek (Tny. 81. § (2) bekezdés):
Ha a visszafizetésre vagy megtérítésre kötelezett, vagy a mulasztási bírságra kötelezett a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránt nyújt be kérelmet, általános tételű eljárási illetéket köteles fizetni. Az illeték mértéke az 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000.- Ft.