nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységek

1.) Az ellátás szünetelése az éves keretösszeg elérése miatt

Amennyiben a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. 

Amíg az ellátásban  részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2018-ban 138 000 forint x 18 = 2 484 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátott az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele

  • a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (közszolgálati) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem,
  • szolgálati járandóság esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatása.

2.) A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó külön szabályok

Jognyilatkozat hiányában történő foglalkoztatás:

Amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor, az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni. 

Öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően

A korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Erről bővebben az egyéb ellátásban részesülőknek szóló, öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével kapcsolatos tájékoztatóban olvashat.) 

Jogszabályok:           

1997. évi LXXXI. törvény

2011. évi CLXVII. törvény



 

 Amennyiben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) hatálya alá tartozó, öregségi nyugdíjkorhatárát be nem töltött, öregségi nyugdíjban (legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjában) részesülő személy EU/EGT-állam, vagy Svájc területén a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll, akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (a továbbiakban: uniós rendelet) 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis amennyiben a külföldön szerzett kereset/jövedelem meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban 138 000 forint x 18 = 2 484 000 forint), akkor a nyugdíj/ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fentiekben említett, a Tny. hatálya alá tartozó, öregségi nyugdíjkorhatárát be nem töltött, öregségi nyugdíjban (legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjában) részesülő személy szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményben részes tagállam területén áll a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyban, akkor az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során az alábbiak szerint kell figyelembe venni. 

Az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Québecben, a volt Jugoszláv utódállamok közül Koszovóban, és Montenegróban szerzett keresetek/jövedelmek vonatkozásában a Tny. 83/B. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, azonban a volt Szovjetunió azon utódállamaiban, amelyek vonatkozásában a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény jelenleg is alkalmazandó, valamint az Albán Köztársaságban, Bosznia és Hercegovinában, Dél-Koreában, Indiában, Macedón Köztársaságban, Moldovai Köztársaságban, Mongóliában, Szerbiában fennálló biztosítási jogviszonyban elért keresetek/jövedelmek esetén – az egyezményekben foglalt, az ellátások egybeesésére, illetve a tények elismerésére / figyelembevételére vonatkozó rendelkezések miatt – a Tny. 83/B. §-ban foglalt korlátozást szintén figyelembe kell venni. 

A korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra [2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése], az átmeneti bányászjáradékra [1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdése], a táncművészeti életjáradékra [2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdése], illetőleg a bányászok egészségkárosodási járadékára [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdése] (a továbbiakban együtt: korhatár előtti ellátás) vonatkozó jogszabályok a keresőtevékenység miatti szüneteltetés vonatkozásában a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésére hivatkoznak vissza. Ezen ellátások folyósítása mellett külföldön folytatott keresőtevékenység esetén is a fent leírtak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az uniós rendelet, illetve a magyar-szovjet egyezmény kivételével a szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények tárgyi hatálya nem terjed ki a korhatár előtti ellátásra, ezért ez utóbbiak esetében a Tny. 83/B § nem alkalmazható. 

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján. 

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB középárfolyamon kell forintra átszámítani. 

Jogszabály:

1997. évi LXXXI. törvény

883/2004/EK rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy ellátásának folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

A folyósítást az érintett kérelmére a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell szüneteltetni. 

Amennyiben a jogosult az ellátás szüneteltetését nem kérelmezi, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága  az ellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság az ellátott kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a fent felsorolt jogviszonya megszűnését. 

A Tny. 83/B § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem. 

Jogszabály:

1997. évi LXXXI. törvény

2017. július 1-jétől lépett hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezet létesítésére.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson a nyugellátásuk folyósítása mellett.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek nyugdíjas tagja lehet bárki, aki öregségi nyugdíjasnak minősül, függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy sem, illetőleg az a nyugdíjas is, akinek a nyugdíj folyósítása szünetel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól. A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik. E jövedelmük után csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük.

Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja, e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, tehát sem szolgálati időt, sem 0,5%-os nyugdíjnövelést nem kaphat.

Az öregségi nyugdíjban nem részesülő tagok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége tekintetében a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra – pld: munkaviszony, megbízási szerződés, vállalkozói szerződés - vonatkozó szabályok az irányadóak. Ez egyben azt jelenti, hogy a biztosítási jogviszonyukat nem a szövetkezeti tagságuk, hanem a személyes közreműködésüket megalapozó jogviszonyuk alapozhatja meg.