nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységek

Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy – jogviszonya típusától függetlenül – bejelentési kötelezettsége van

  • a korhatár előtti ellátásban,
  • a szolgálati járandóságban,
  • a táncművészeti életjáradékban,
  • az átmeneti bányászjáradékban,
  • a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személynek,

ha a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, (pl.:  munkaviszonyban áll, egyéni vagy társas vállalkozóként folytat tevékenységet) és az év során fizetendő nyugdíjjárulék és társadalombiztosítási járulék alapja együtt meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2020-ban 161.000 Ft) havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2020-ban 2.898.000 Ft-ot (a továbbiakban: éves keretösszeg).

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi ellátást vissza kell fizetni.

                                                        

Az éves keretösszegbe nem számít bele a közszférához kapcsolódó jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

Ha a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, bányászok egészségkárosodási járadékába részesülő személy EU/EGT-állam, vagy Svájc területén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban áll, akkor e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel – a Khetv. 11. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni.

Az Oroszországi Föderációban vagy Ukrajnában fennálló, Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet a Khetv. 11. § rendelkezéseinek alkalmazása során szintén figyelembe kell venni.

A többi szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmény tárgyi hatálya nem terjed ki a korhatár előtti ellátásra, ezért ezek esetében a Khetv. 11. § nem alkalmazható.

A külföldi valutában megszerzett keresetet, jövedelmet a megszerzés, kifizetés időpontjában kell az adott valutára érvényes Magyar Nemzeti Bank szerinti középárfolyamon forintra átszámítani az éves keretösszeg elérésének vizsgálatához.

 

Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Az ellátás folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetéséről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hoz döntést.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett ellátásban részesülőnek minősül.

Öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nőkre vonatkozó szabályok:

Ha a 2020. június 30-ig terjedő időben folytatott keresőtevékenységgel, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő elérte az éves keretösszeget, a Tny. ezen időpontig hatályos 83/B. §-a alapján a nyugdíját szüneteltetni kell.

Mentesítés a szüneteltetés alól:

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az átmeneti bányászjáradék folyósításának szüneteltetése alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – kérelemre, méltányosságból mentesítést adhat. A kérelmet legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig lehet benyújtani.

A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni:

  1. a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
  2. a folyósítási törzsszámot, és
  3. azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a méltányosság gyakorlását indokolják.
  • Ha a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, azt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal folytatja le, és annak eredményéről értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.
  • A kérelemről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tárgyévre vonatkozóan dönt, azaz a szüneteltetés alóli mentesítést – amennyiben az annak alapját képező, méltányolható körülmények fennállnak – minden évben újra kérelmezni kell.

Alkalmazott jogszabályok:

  • 2020. június 30-áig hatályos 83/B. §-a
  • az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. §
  • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. §
  • 11. §
  • a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §
  • egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. §
  • a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény. 36. § (1) bekezdés h) pontja és a (2) bekezdés a) pontja

Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek ellátásának folyósítását - az ellátás kezdő időpontjától, ellátásban részesülőként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, amennyiben az alábbi jogviszonyok valamelyikében áll:

  1. közalkalmazotti jogviszony,
  2. rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
  3. honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
  4. kormányzati szolgálati jogviszony,
  5. politikai szolgálati jogviszony,
  6. biztosi jogviszony,
  7. köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszony,
  8. bírói szolgálati viszony,
  9. igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
  10. ügyészségi szolgálati viszony,
  11. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, vagy
  12. a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony.

Abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátást az 1) – 12) pontokban felsorolt jogviszony fennállása alatt állapítja meg, akkor az ellátás megállapításának kezdő napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell a folyósítást szüneteltetni.

A jogviszony fennállásáról, létesítéséről azonnali bejelentési kötelezettsége van a nyugdíjfolyósító szerv felé.

Amennyiben Ön a felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és annak megállapítását követően az 1) – 12) pontokban felsorolt jogviszonyt létesít, ezt a jogviszony létesítésétől számított 15 napon belül kell bejelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő az esetleges jogalap nélkül kifize­tésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető. A jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesül, ha a korábbiakban már az elért keresete, jövedelme nagysága miatti szüneteltetés érdekében bejelentést tett.

A szüneteltetésről, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból dönt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak, illetve ellátásban részesülőnek minősül.

Az ellátás a jogviszony megszűnését követő hó első napjától az érintett személy kérelmére akkor folyósítható újból, ha igazolja az 1) – 12) pontok szerinti jogviszony megszűnését.

A külföldön létesített, a magyar szabályok szerinti közszférában foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni.

Mentesség a szüneteltetés alól:

Fenti szüneteltetés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre 2013. április 2-től 2022. december 31-ig nem alkalmazható.

Alkalmazott jogszabályok:

  • 83/C. §, és 102/J. §
  • a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 11/A. §
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés e) pontja
  • az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. §
  • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. §