általános tájékoztató

  1. július 26 - ától nem kell megszüntetni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez. A 2018. évi XL. törvény 2018. július 26 - tól hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján csak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem álló személynek állapítható meg az ellátás.

Azokban az esetekben, amikor a nyugellátás illetve a korhatár előtti ellátások megállapításának kezdő napja 2018. július 25. utáni, az ellátás megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Ennek megfelelően az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítására az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén akkor is sor kerül, ha a kérelmező foglalkoztatási jellegű jogviszonya, vagy megbízási jogviszonya nem szűnt meg.

A korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék valamint a táncművészeti életjáradék igénylése esetén, az ellátás megállapítására akkor is sor kerül, ha a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszony fennáll, vagyis

  • ha a kérelmező munkaviszonya, foglalkoztatási jellegű jogviszonya, vagy megbízási jogviszonya nem került megszüntetésre,
  • ha az egyéni vállalkozói jogviszony nem kerül szüneteltetésre,
  • ha társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés nem kerül megszüntetésre.

Azokban az esetekben, amikor a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás megállapításának a kezdő napja 2018. július 26. előtti, az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, tehát az ellátás csak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem álló igénylő számára állapítható meg.

Ez azt jelenti, hogy a fenti időpontot megelőzően az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja megállapításához, az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése mellett továbbra is szükséges a munkaviszony, egyéb foglalkoztatási jogviszony, megbízási jogviszony megszüntetése, továbbá  korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, valamint a táncművészeti életjáradék megállapításához a munkaviszony megszüntetése, az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése, társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés megszüntetése.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:

Magyar Államkincstár Központ
Székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: info@allamkincstar.gov.hu
Telefonszámai: +36/1-452-2900; +36/20-881-9530; +36/30-344-0040; +36/70-460-9000
Honlap: http://www.allamkincstar.gov.hu/
Elektronikus elérhetőség: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elerhetosegek/e-mail/
Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai Bálint
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40.§ a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.

A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként eljáró járási hivatalok, valamint a VIII. Kerületi Hivatal,
  • a Magyar Államkincstár Központ,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.

A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?

A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére. Kérelemre induló hatósági eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.

Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?

 A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

  1. természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
  2. családi állapot, állampolgárság,
  3. lakóhely (tartózkodási hely),
  4. foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
  5. a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
  6. a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
  7. a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
  8. a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
  9. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
  10. a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
  11. a kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
  12. a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).

A jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.

A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.

Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?

Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.

A Tny. 96. § (3) bekezdésében meghatározott egyes adatok igénylésére jogosult szervek:

  • állami adóhatóság, önkormányzati adóhatóság,
  • munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv, mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
  • egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek),
  • fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai, cégbíróságok,
  • menekültügyi hatóság,
  • egészségügyi államigazgatási szerv,
  • állami szakképzési és felnőttképzési szerv.

A nyilvántartott adatok teljes körének megismerésére jogosult szervek:

  • bíróság,
  • ügyészség,
  • a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,
  • nemzetbiztonsági szolgálatok,
  • adóhatóság,
  • munkaügyi és szociális igazgatási szervek.

A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetnek adatot a nyugdíjbiztosítási szervektől. [Tny. 96. § (4) bekezdés]

A Tny. 96. § (1a) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek kormányzati tájékoztatás céljából is kezelhetik a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, a nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal részére átadható adatok körét a Tbj. 42. § (1) bekezdése és 43. § (2a) bekezdése tartalmazza. 

A felsoroltaktól eltérő, más szerv számára a nyugdíjbiztosítási szervek csak akkor továbbítják az adatait, ha ahhoz Ön előzetesen, írásban hozzájárul [Tny. 96. § (6) bekezdés], vagy jogszabály azt kötelezően előírja.

Az adatok kezelésének időtartama:

A társadalombiztosítási jogszabályok pontos határidőt nem rögzítenek a személyes adatok kezelésére vonatkozóan.

Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés ellenében történő társadalombiztosítási jogszerzést a tulajdonvédelemhez hasonló szintű jogvédelemben kell részesíteni, a nyugdíjbiztosítási igény érvényesítésére való jog nem évül el, ezért a jogszerzésre vonatkozó adatokat sem lehet törölni mindaddig, amíg az igény érvényesítésére a jogszerzőnek vagy a hozzátartozónak lehetősége van.

A már megállapított és a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások esetén az adatokat a jogosultság fennállásának igazolásához, az ellátás megállapítása és folyósítása jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges időtartamig kezeli a szerv.

A Magyar Államkincstár a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatok tekintetében háromévente felülvizsgálja, hogy a személyes adatok kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e.

Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?

A Tny. 96. § (7)–(8) bekezdésének rendelkezései alapján Ön, vagy képviselője a társadalombiztosítási nyilvántartásba betekinthet, a nyilvántartott személyes adatairól felvilágosítást, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet. Ennek érdekében forduljon ahhoz a nyugdíjbiztosítási szervhez, amelyhez az igénybejelentését eljuttatta, illetve amely az ügyében eljárást folytat.

  1. Tájékoztatáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a nyugdíjbiztosítási szervektől – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.

Megjegyzendő, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.

  1. Az adatok megismeréséhez való jog (ú.n. „hozzáférési jog”)

Ön jogosult a nyugdíjbiztosítási szervektől tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.

  1. Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jogok

Joga van a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tartalmazza.]

A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok és a folyósított nyugellátásra való jogosultságot érintő adatok, továbbá az egyéb, jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése nem kérhető.

  1. Tiltakozáshoz való jog

E jog alapján az Ön tiltakozása esetén a nyugdíjbiztosítási szerv az Ön személyes adatait kizárólag a hatósági feladatai ellátásához, illetve az egyéb kötelező adatkezeléshez szükséges mértékben kezelheti tovább. A kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A nyugdíjbiztosítási szerv az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a Magyar Államkincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.

Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

Amennyiben Ön él fenti jogaival, a nyugdíjbiztosítási szerv a kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti Önt. A kérelem elutasításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja Önt. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, hogyan fordulhat ügyével a bírósághoz, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Személyes adatainak kezelésére vonatkozó panaszával általánosságban a Magyar Államkincstárhoz mint nyugdíjbiztosítási szervhez (1081 Budapest Fiumei út 19/a.), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22c.) fordulhat, vagy ha személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Magyar Államkincstár ellen az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt.

Tisztelt Ügyfeleink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1-jétől

  • a nyugdíjbiztosítási ügyekkel, valamint
  • a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos

követelések kezelése a Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztály  feladatkörébe tartozik.

Kérjük, hogy tartozásuk rendezése érdekében 2017. január 1. napját követően, amennyiben befizetésüket átutalással kívánják rendezni, az alább megjelölt számlaszámokra történő utalással, a követelést megalapozó fizetésre kötelező határozat számára, és a kötelezett nevére hivatkozással szíveskedjenek teljesíteni.

nyugdíjbiztosítási követelés esetében

10032000-00337012-00000024

megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos követelés esetében

10032000-00337012-00000031

Amennyiben tartozásukat készpénz-átutalási megbízás útján kívánják rendezni, úgy kérjük, hogy kizárólag a fenti számlaszámok valamelyikével jelölt átutalási megbízásokat szíveskedjenek igénybe venni, amely a megyei kormányhivatalok feladatellátásra kijelölt járási hivatalinál szerezhetők be.

Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztály

Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?

A nyugdíjas – ideértve az egyéb ellátásban részesülő személyeket is – 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra vagy egyéb ellátásra való jogosultságát, illetőleg a nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását érinti.

Be kell jelenteni többek közt a lakóhely-változást, a tartózkodási hely megváltozását, a levelezési cím változását, a külföldön történt letelepedést, a belföldi és külföldi munkavégzést, stb.

A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

A nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosult más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

A baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével valamennyi társadalombiztosítási nyugellátás és egyéb ellátás esetében jogosultsági feltétel, hogy az igénylő vagy a jogszerző törvényben meghatározott mennyiségű szolgálati idővel rendelkezzen. A baleseti hozzátartozói nyugellátásokra való jogosultságot az elszenvedett üzemi baleset, illetőleg az elismert foglalkozási betegség alapozza meg, a megszerzett szolgálati idő azonban itt is kedvezően befolyásolja a nyugellátás mértékét, ezáltal az ellátás összegét is. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő annál magasabb mértékű, összegű nyugellátásra jogosult.

Kivételt képez az az eset, ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy a megállapításra kerülő teljes nyugdíjat a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott minimum összegben kell meghatározni, feltéve, hogy a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Ilyenkor a szolgálati idő már említett pozitív hatása nem érvényesül.

Ha pedig a teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat – függetlenül a megszerzett szolgálati időtől – a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

Amennyiben az igénylő csak résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a teljes nyugdíj igénybevételéhez meghatározott évek számát) résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a résznyugdíjnak ugyanis nincs jogszabályban meghatározott minimum összege.

A szolgálati idő elismerésének és számításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza. A Tny. 37. §-ában található főbb rendelkezések a következők.

A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.

Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

1998. január 1-jétől fokozottabban érvényesül a biztosítási elv, kiemelt hangsúlyt kap a nyugdíjjárulék-fizetés és a jogosultságszerzés kapcsolata. Ugyanakkor jelenleg is nevesít a törvény olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakokat, amelyek alatt nyugdíjjárulékot nem kell(ett) fizetni. Ezen túlmenően megvalósul a „szerzett jog” védelme, amikor a Tny kimondja, hogy:

A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

Például:

  1. A táppénzfolyósítás időtartama 1998. január 1-jét megelőzően és 1997. december 31-ét követően is szolgálati időnek minősül, holott a táppénz összege után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem áll fenn,
  2. A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét – nyugdíjjárulék-fizetés nélkül – szolgálati időként kell figyelembe venni
  • az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából akkor, ha a tanulmányi idő 1998. január 1-je előtti
  • hozzátartozói nyugellátás esetén időpont nélkül.

Lehetőség van azonban öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét is, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a 34 %-os mértékű nyugdíjjárulékot megfizeti.

Szolgálati idő alatt tehát azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

Ilyen időszakok, pl.: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a bírósági jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

  • azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt (ez alatt az időtartam alatt ugyanis nyugdíjjárulék-fizetés nem történik),
  • az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,
  • társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,
  • a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van.

(Ez utóbbi három személyi kör esetén a tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.)

Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni, pl. az alább felsorolt nem tényleges keresőfoglalkozással töltött időszakokat is:

  • a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
  • a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,
  • a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, továbbá 2014. december 31-ét követően a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
  • az álláskeresési támogatás, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

További néhány olyan jogviszony, illetve egyéb időszak, amelyek 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időnek minősülnek, pl.:

  • az ösztöndíjas aspiránsként és doktorjelöltként biztosításban töltött idő,
  • a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama feltéve, hogy
    • a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;
    • a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;    
  • az az idő, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett,
  • a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette,
  • a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján
    • az első belépés teljes naptári éve,
    • minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített,
    • termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített,
  • az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a járulékot megfizették,
  • a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak az a tartama, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett,
  • az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság, illetőleg a nyugdíj mértéke meghatározásánál a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

Aki tehát egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, „egy naptári napon két vagy több munkáltatónál is dolgozik”, többlet szolgálati időt ezzel nem szerezhet.

Például: az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. Az, akinek a biztosításban töltött – vagy egyébként szolgálati időként elismerhető – ideje naptári naponként számításba véve 19 év 364 nap, öregségi tejes nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj mértéke szempontjából hasonló a helyzet. Ha valaki 40 év 364 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az alapul szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka lesz, míg ha 1 nappal tovább dolgozik és megszerzi a 41. szolgálati évét, a nyugdíj mértéke 82 százalék.

Eltérő szabály vonatkozik az ún. arányos szolgálati idő számítására. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

Előfordulhat például, hogy egy nyugdíjat igénylő személy részére kerek 20 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő alapján öregségi teljes nyugdíjat kell megállapítani, a nyugdíj összegét azonban – ha az érintettnek az ún. arányos szolgálati idő-számítás következtében a nyugdíj mértékének megállapítása szempontjából csak 18 év 364 napja van – nem a havi átlagkereset 20 évnek megfelelő 53 százalékos mértékben kell megállapítani, hanem a 18 évnek megfelelő 49 százalékos mértéknek megfelelő összegben.

A szolgálati időt fő szabályként a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Ennek hiányában a szolgálati idő fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama. „Végső esetben” lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra is.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Mit nevezünk elektronikus ügyintézésnek?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az említett törvényben foglaltak szerinti módon – elektronikusan intézze.

Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

Nincs helye elektronikus ügyintézésnek, ha jogszabály az eljárás során az ügyfél személyes megjelenését vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

Az ügyfél hivatalunknál az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatait, eljárási cselekményeit és egyéb kötelezettségeit

teljesítheti.

Ki kezdeményezhet e-ügyintézést?

Az elektronikus ügyintézés előzetes regisztrációhoz kötött, azaz csak ügyfélkapuval rendelkező személyek számára adott ez a lehetőség.

Az Ügyfélkapu olyan azonosítási szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó biztonságosan, azonosítást követően léphessen kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel.

Az Ügyfélkapu regisztráció folyamatának részletes leírása a https://ugyfelkapu.gov.hu/ internetes oldalon található.

A TAJ számmal rendelkező külföldön tartózkodó személyek a Magyar Köztársaság konzuli képviseletein kezdeményezhetik ügyfélkapu létesítését.

A nyugdíjbiztosítási eljárásban van lehetőség e-ügyintézésre?

A Magyar Államkincstár Központ (továbbiakban Kincstár Központ) elektronikus ügyintézési (továbbiakban: e-ügyintézési) rendszert működtet, amely ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget elektronikus űrlapok kitöltésére és beküldésére.

Az e-ügyintézés a rendszerben található elektronikus űrlapok kitöltésével, továbbításával kezdeményezhető, melyek a Kincstár Központ honlapján (https://nyugdijbiztositas.tcs.onyf.hu) az „Elektronikus ügyintézés” ikonra kattintva érhetőek el. A felhasználható űrlapok között többfajta kérelem, nyilatkozat és bejelentés található.

A nyelvvizsga-támogatás elektronikus űrlapja a Magyar Államkincstár honlapjáról nem, kizárólag Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás igénybevételével a https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,94e9adba-b8f8-4eb9-8243-0dff6eea8dcc  linkről elérhető.

Az elektronikus úton benyújtott dokumentum megérkezéséről a beküldő visszaigazolást kap. A dokumentumhoz kapcsolódó jogkövetkezmények az automatikus visszaigazolás elküldésével állnak be, kivéve akkor, ha a hatóság vizsgálata a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ott megjelölt határidőn belül az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

E-mail-ben kezdeményezhető-e az eljárás megindítása?

E-mail formájában hatósági ügy megindítása nem kezdeményezhető, mert ez a formátum Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás igénybevétele nélkül elküldött elektronikus levél. E-mail formájában csak tájékoztató jellegű kapcsolat tartható fenn. [15. § (5) bekezdés]

Mikor kezdődik az ügyintézési határidő az elektronikus ügyintézés során?

Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a hatósághoz történő megérkezést követő munkanapon kezdődik.

Hogyan történik a határidő számítása üzemzavar esetén?

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen négy órát meghaladó időtartamon keresztül üzemszünet vagy üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működését . [451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 54. §]

Mi a teendő, ha az ügyfél a továbbiakban nem elektronikus úton szeretné intézni az ügyeit?

Az ügyfél az elektronikus kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet, tehát lehetősége van kérni, hogy a továbbiakban hagyományosan, papíralapon intézze ügyeit, és a hatóság is erre a kommunikációs formára térjen át. [2016. évi CL. törvény 26. § (2) bekezdés]

Hogyan kell nyugellátást igényelni?

A nyugellátás megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell előterjeszteni. Az igénybejelentő lap bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető, illetőleg letölthető és kitölthető formátumban megtalálható a Nyomtatványtárban.

Az igényt postai úton, személyesen, vagy elektronikus úton lehet benyújtani. (Lásd: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköre, illetékessége.)

Az igénybejelentő lap kitöltésével az igénylő közöli az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat. Az elektronikus úton történő előterjesztésről részletes tájékoztatást talál az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatóban .

A társadalombiztosítási nyugellátási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Milyen hátrányos következményei vannak a késői igénybejelentésnek?

A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy az igénylő esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.

Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.

Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.

Pótolhatóak-e utólag az igény elbírálásához szükséges adatok, illetve igazolások?

Ha a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolta, vagy az adatokat nem közölte, az igényelbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határidő kitűzése mellett ezek pótlására a kérelmezőt felhívja.

Amennyiben a nyugdíjigénylő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, továbbá az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte és a nyugdíjigényt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Erről az intézkedésről végzéssel értesítik a kérelmezőt.

Az eljárás megszüntetését követően pótolhatóak-e a hiányzó adatok, igazolások?

Az eljárás megszüntetését követően is pótolhatóak az adatok, igazolások.

A kérelmező a határidő, határnap mulasztása esetén igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlásával. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a hatóság, az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelem elutasítása esetén az adatpótlás napját (a hiányzó adatok, igazolások nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének napját) kell az igénybejelentés új időpontjának tekinteni.

Mi történik, ha a nyugdíjigény elbírálása elhúzódik és ellátatlan a kérelmező?

Az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság kétséget kizáróan fennáll, azonban a nyugellátás összege az igénybejelentés napjától számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg.

A már megállapított nyugellátás összegébe a korábban kiutalt előleget be kell számítani.

Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény?

Az ügyfél a nyugellátás iránti kérelmét a határozat, illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, de a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.

Fel nem vett nyugellátást utóbb meddig lehet felvenni?

Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.

Le lehet-e mondani a nyugellátásról?

A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

2017. január elsejétől nyugdíjbiztosítási ügyekben első fokon az alábbiakban felsorolt, kijelölt járási hivatalok járnak el.

A járási hivatalok döntései elleni fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el az egész országra kiterjedő illetékességgel.

I.

A nyugdíj-megállapító szervek és illetékességi területük:

Budapest Főváros és Pest megye területén:

  1. Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala.

Baranya megye területén:

  1. A Mohácsi Járási Hivatal intézi a Mohácsi járás, a Bólyi járás és a Siklósi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.;
  2. A Pécsi Járási Hivatal intézi a Pécsi járás, a Hegyháti járás, a Komlói járás és a Pécsváradi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit;,
  3. A Szigetvári Járási Hivatal intézi a, Szigetvári járás, a Sellyei járás és a Szentlőrinci járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Bács-Kiskun megye területén:

  1. A Bajai Járási Hivatal intézi a Bajai járás, a Bácsalmási járás, a Kalocsai járás, a Kiskunhalasi járás, és a Jánoshalmai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Kecskeméti Járási Hivatal intézi Kecskeméti járás, a Kiskőrösi járási, a Kiskunfélegyházi járás, a Kiskunmajsai járás, a Kunszentmiklósi járás és a Tiszakécskei járási területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Békés megye területén:

  1. A Békéscsabai Járási Hivatal intézi a Békéscsabai járás, a Békési járás, a Gyomaendrődi járás, az Orosházi járás, a Szarvasi járás és a Szeghalmi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Gyulai Járási Hivatal intézi a Gyulai járás, a Mezőkovácsházai járás és a Sarkadi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

  1. A Miskolci Járási Hivatal intézi az Edelényi járás, az Encsi járás, a Gönci járás, a Mezőcsáti járás, a Mezőkövesdi járás, a Miskolci járás, a Szerencsi járás, a Szikszói járás, a Tiszaújvárosi járás, és a Tokaji járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. Az Ózdi Járási Hivatal intézi a Kazincbarcikai járás, az Ózdi járás, és a Putnoki járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal intézi a Cigándi járás, a Sárospataki járás, és a Sátoraljaújhelyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Csongrád megye területén:

  1. A Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal intézi a Csongrádi járás, a Hódmezővásárhelyi járás, a Makói járás és a Szentesi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Szegedi Járási Hivatal intézi a Kisteleki járás, a Mórahalmi járás és a Szegedi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Fejér megye területén:

  1. A Dunaújvárosi Járási Hivatal intézi a Dunaújvárosi járás, és a Sárbogárdi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Székesfehérvári Járási Hivatal intézi a Bicskei járás, az Enyingi járás, a Gárdonyi járás, a Martonvásári járás, a Móri járás és a Székesfehérvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Győr-Moson-Sopron megye területén:

  1. A Győri Járási Hivatal intézi a Csornai járás, a Győri járás, a Mosonmagyaróvári járás, a Pannonhalmi járás és a Téti járás nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Soproni Járási Hivatal intézi a Kapuvári járás és a Soproni járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Hajdú-Bihar megye területén:

  1. A Berettyóújfalui Járási Hivatal intézi a Berettyóújfalui járás, a Hajdúszoboszlói járás és a Püspökladányi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Debreceni Járási Hivatal intézi a Debreceni járás, a Derecskei járás, a Hajdúhadházi járás és a Nyíradonyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Hajdúböszörményi Járási Hivatal intézi a Balmazújvárosi járás, a Hajdúböszörményi járás és a Hajdúnánási járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Heves megye területén:

  1. Az Egri Járási Hivatal intézi a Bélapátfalvai járás, az Egri járás, a Füzesabonyi járás, a Hevesi járás és a Pétervásárai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Gyöngyösi Járási Hivatal intézi a Gyöngyösi járás és a Hatvani járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

  1. A Jászberényi Járási Hivatal intézi a Jászapáti járás és a Jászberényi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Karcagi Járási Hivatal intézi a Karcagi járás, a Kunhegyesi járás és a Tiszafüredi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Szolnoki Járási Hivatal intézi a Kunszentmártoni járás, a Mezőtúri járás, a Szolnoki járás és a Törökszentmiklósi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Komárom-Esztergom megye területén:

  1. Az Esztergomi Járási Hivatal intézi az Esztergomi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Tatabányai Járási Hivatal intézi a Kisbéri Járás, a Komáromi járás, az Oroszlányi járás, a Tatabányai járás és a Tatai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Nógrád megye területén:

  1. A Balassagyarmati Járási Hivatal intézi a Balassagyarmati járás, a Rétsági járás és a Szécsényi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Salgótarjáni Járási Hivatal intézi a Bátonyterenyei járás, a Pásztói járás és a Salgótarjáni járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Somogy megye területén:

  1. A Kaposvári Járási Hivatal intézi a kaposvári járás és a Marcali járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Nagyatádi Járási Hivatal intézi a Barcsi járás, a Csurgói járás és a Nagyatádi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Siófoki Járási Hivatal intézi a Fonyódi járás, a Siófoki járás és a Tabi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

  1. A Kisvárdai Járási Hivatal intézi a Kisvárdai járás, a Vásárosnaményi járás és a Záhonyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Mátészalkai Járási Hivatal intézi a Csengeri járás, a Fehérgyarmati járás és a Mátészalkai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Nyíregyházi Járási Hivatal intézi a Baktalórántházai járás, az Ibrányi járás, a Kemecsei járás, a Nagykállói járás, a Nyírbátori járás, a Nyíregyházi járás és a Tiszavasvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Tolna megye területén:

  1. A Dombóvári Járási Hivatal intézi a Dombóvári járás, és a Tamási járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Szekszárdi Járási Hivatal intézi a Bonyhádi járás, a Paksi járás, a Szekszárdi járás és a Tolnai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Vas megye területén:

  1. A Körmendi Járási Hivatal intézi a Körmendi járás, a Szentgotthárdi járás és a Vasvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Sárvári Járási Hivatal intézi a Celldömölki járás, és a Sárvári járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Szombathelyi Járási Hivatal intézi a Kőszegi járás és a Szombathelyi járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Veszprém megye területén:

  1. A Pápai Járási Hivatal intézi a Devecseri járás, és a Pápai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Tapolcai Járási Hivatal intézi a Sümegi járás, és a Tapolcai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  3. A Veszprémi Járási Hivatal intézi az Ajkai járás, a Balatonalmádi járás, a Balatonfüredi járás, a Várpalotai járás, és a Zirci járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

Zala megye területén:

  1. A Nagykanizsai Járási Hivatal intézi a Keszthelyi járás, a Letenyei járás és a Nagykanizsai járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.
  2. A Zalaegerszegi Járási Hivatal intézi a Lenti járás, a Zalaegerszegi járás és a Zalaszentgróti járás területén lakók nyugdíjbiztosítási ügyeit.

II.

Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala jár el első fokon:

  1. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők nyugdíjbiztosítási ügyeiben.
  2. A nemzetközi nyugdíjbiztosítási és adategyeztetési ügyekben, valamint a fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeiben az egész országra kiterjedő illetékességgel, ha
  • a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
  • a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
  • a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
  • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt,
  • fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának, volt tagjának rögzített nyugdíjat kell megállapítani (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés),
  • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült és a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján kéri megállapítani, tekintettel arra, hogy az elhunyt a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett,
  • az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

A nemzetközi nyugdíj- és adategyeztetési ügyekben, valamint a fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeiben a fellebbezések elbírálását Budapest Főváros Kormányhivatala (cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a. Postacím: 1916 Budapest) végzi.

III.

Változatlanul a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) dönt az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj megállapításáról, feléledéséről, ha

  • az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, és a hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt számára folyósított ellátásból kell kiszámítani,
  • az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására - ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket is - már sor került,
  • a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hozza meg továbbra is az ellátások folyósításával, szüneteltetésével, visszakövetelésével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó döntéseket.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság döntései ellen közvetlenül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni.

IV.

A megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik

  • a társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés (nyilvántartás adataiba való betekintés, kivonat készítés)
  • méltányossági emelés, egyszeri segély engedélyezése nyugdíjasok számára,
  • a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése iránti kérelem elbírálása, ha a tartozást az illetékes kormányhivatal, vagy járási hivatala írta elő,
  • nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt hatósági ellenőrzés lefolytatása.

V.

A Magyar Államkincstár Központ (továbbiakban Központ) bírálja el a

  • kivételes nyugellátás megállapítása, ideértve a továbbtanuló árva ellátásának meghosszabbítása,
  • méltányossági nyugdíjemelés engedélyezése,
  • egyszeri segély engedélyezése,
  • amennyiben a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Központ írta elő, akkor a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése

iránti kérelmeket.

A Központ a nyugdíjasok számára évente, hivatalból állapítja meg a saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján járó 0,5 %-os növelést.

A döntés felülvizsgálatát közvetlenül lehet kérni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

VI.

Jogorvoslati lehetőségek:

Az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervként kijelölt járási/kerületi hivatalok által hozott első fokú döntés elleni fellebbezést országos illetékességgel  Budapest Főváros Kormányhivatal bírálja el. A fellebbezést  Budapest Főváros Kormányhivatalának kell címezni, de a járási/kerületi hivatalnál kell benyújtani.

A Központ és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata érdekében, jogszabálysértésre hivatkozva közvetlenül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni.

Hol kell benyújtani a nyugdíjigényt?

A nyugdíjigényt az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként kijelölt járási vagy kerületi hivatalnál kell benyújtani.

A hozzátartozók nyugellátás iránti igényét mely szervek bírálják el?

Ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában

  • nem részesült nyugellátásban, egyéb ellátásban, a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek bírálják el,
  • már részesült öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban, vagy az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, akkor az ellátás megállapítására vagy feléledésére irányuló igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.

Nemzetközi ügyekben az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj megállapítása minden esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala hatáskörébe tartozik. A feléledések elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre.

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997.(X.6.) Korm. rendelet

310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

A kisadózó vállalkozás

  • a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja 2016. december 31-ig havi 81 300 forint – 2017. január 1-jétől havi 90 000 forint, 2018. január 1-jétől pedig havi 94 400 forint -, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén havi 136 250 forint – 2017. január 1-jétől havi 150 000 forint, 2018. január 1-től pedig havi 158 400 forint -.

Főállásúnak – a Katv. 2. § 8. pontja értelmében – az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A nem fõállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minõsül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 
2012. évi CXLVII. törvény

Az arányos szolgálati idő számítást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell, ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.

A főállású kisadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:

 

minimálbér

figyelembe vehető kereset havi 50 000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén

figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75 000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén

2016. január 1-től

111.000.-

81.300.-

136.250.-

2017. január 1-től

127.500.-

90.000.-

150.000.-

2018. január 1-től

138.000.-

94.400.-

158.400.-

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugdíj mértéke szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.

A számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

2012. évi CXLVII. törvény