A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

A kisadózó vállalkozás

  • a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja 2016. december 31-ig havi 81 300 forint – 2017. január 1-jétől havi 90 000 forint, 2018. január 1-jétől pedig havi 94 400 forint -, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén havi 136 250 forint – 2017. január 1-jétől havi 150 000 forint, 2018. január 1-től pedig havi 158 400 forint -.

Főállásúnak – a Katv. 2. § 8. pontja értelmében – az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A nem fõállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minõsül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 
2012. évi CXLVII. törvény