A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:

Magyar Államkincstár Központ
Székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: info@allamkincstar.gov.hu
Telefonszámai: 06-1-327-3600
Honlap: http://www.allamkincstar.gov.hu/
Elektronikus elérhetőség: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elerhetosegek/e-mail/
Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai Bálint
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 55.§ (2) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.

A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével),
  • a Magyar Államkincstár Központ,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.

A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?

A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére.

A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.

Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

  1. természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
  2. családi állapot, állampolgárság,
  3. lakóhely (tartózkodási hely),
  4. foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
  5. a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
  6. a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
  7. a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
  8. a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
  9. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
  10. a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
  11. a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
  12. a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).

A Magyar Államkincstár az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése, valamint az összerendelési nyilvántartás szerinti kapcsolati kód megszűnését követően az adóhatóság megkeresése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.

A jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.

A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.

Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?

Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.

A nyilvántartott adatokból a nyugdíjbiztosítási szerv az alábbi adatigényléseket teljesítheti:

  • az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzési feladatai érdekében
  • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az állami adó- és vámhatóság és az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése valamint támogatás megállapítás és ellenőrzés érdekében
  • a családi állapotra, állampolgárságra,
  • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
  • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
  • a rokkantság fokára,
  • a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása érdekében igényelheti az alábbi adatokat:
    • a családi állapotra, állampolgárság,
    • a lakóhely (tartózkodási hely),
    • a foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
    • a rokkantság foka, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértéke, a szakmai munkaképesség,
  • a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából
  • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
  • a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve érdekvédelem, és statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a hozzátartozókra vonatkozó adatok tekintetében, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
    • a családi állapotra, állampolgárságra,
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
    • a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az egészségügyi államigazgatási szerv egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából
    • a családi állapotra, állampolgárságra,
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
    • a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a személyszállítási közszolgáltatásokban közreműködő elektronikus jegyrendszer működtetésére kijelölt szervezet a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozó utazási kedvezmények ellenőrzése céljából
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatot igényelheti,
  • művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése érdekében
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozóan jogosult adatok igénylésére.

A nyilvántartott adatok teljes körének megismerésére jogosult szervek:

  • bíróság,
  • ügyészség,
  • a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,
  • nemzetbiztonsági szolgálatok.

A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetnek adatot a nyugdíjbiztosítási szervektől. [Tny. 96. § (4) bekezdés]

A Tny. 96. § (1a) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek kormányzati tájékoztatás céljából is kezelhetik a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, a nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.

A Tny. 96. § (5a) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási szervek által nyilvántartható adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra át kell adni a statisztikai cél előzetes ellenőrzése után, és a statisztikai célhoz szükséges mértékben. 

A felsoroltaktól eltérő, más szerv számára a nyugdíjbiztosítási szervek csak akkor továbbítják az adatait, ha ahhoz Ön előzetesen, írásban hozzájárul [Tny. 96. § (6) bekezdés], vagy jogszabály azt kötelezően előírja.

Az adatok kezelésének időtartama:

A biztosítottra, illetőleg az ellátásra jogosultra vonatkozó adatok kezelése korlátozásra, zárolásra kerül a nyilvántartásokban

  • a biztosított, volt biztosított, illetve a jogosult halálát követő 5 év elteltével,
  • hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén ennek megszűnését követő 15 év elteltével, de legkésőbb a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy halálát követő 5 év elteltével.

A korlátozás csak ellátás megállapítása, folyósítása vagy ellenőrzése céljából oldható fel. A 20 éve folyamatosan korlátozottan kezelt adatokat törölni kell.

Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?

A Tny. 96. § (7)–(8) bekezdésének rendelkezései alapján Ön, vagy képviselője a társadalombiztosítási nyilvántartásba betekinthet, a nyilvántartott személyes adatairól felvilágosítást, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet. Ennek érdekében ahhoz a nyugdíjbiztosítási szervhez fordulhat, amelyhez az igénybejelentését eljuttatta, illetve amely az ügyében eljárást folytat.

1. Tájékoztatáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a nyugdíjbiztosítási szervektől – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.

Az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.

2. Az adatok megismeréséhez való jog (ú.n. hozzáférési jog)

Ön jogosult a nyugdíjbiztosítási szervektől tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.

3. Az adatokba történő betekintéshez való jog

Ön, vagy a képviselője a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba betekinthet, kérelemre az önről vezetett adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki.

4. Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jog

Joga van a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tartalmazza.]

A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok és a folyósított nyugellátásra való jogosultságot érintő adatok, továbbá az egyéb, jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése, zárolása nem kérhető.

5. Tiltakozáshoz való jog

E jog alapján az Ön tiltakozása esetén a nyugdíjbiztosítási szerv a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A nyugdíjbiztosítási szerv az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha a szerv számára az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságával szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a Magyar Államkincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.

Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

Amennyiben Ön él fenti jogaival, a nyugdíjbiztosítási szerv a kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti Önt. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, hogyan fordulhat ügyével a bírósághoz, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Személyes adatainak kezelésére vonatkozó általános jellegű panaszával a Magyar Államkincstárhoz, mint központi nyugdíjbiztosítási szervhez (1054 Budapest Hold u. 4.), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11., postacím: 1363 Budapest, Pf.:9.) fordulhat, vagy ha személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Magyar Államkincstár ellen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt.