A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:

Magyar Államkincstár Központ
Székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: info@allamkincstar.gov.hu
Telefonszámai: +36/1-452-2900; +36/20-881-9530; +36/30-344-0040; +36/70-460-9000
Honlap: http://www.allamkincstar.gov.hu/
Elektronikus elérhetőség: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elerhetosegek/e-mail/
Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai Bálint
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40.§ a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.

A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként eljáró járási hivatalok, valamint a VIII. Kerületi Hivatal,
  • a Magyar Államkincstár Központ,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.

A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?

A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére. Kérelemre induló hatósági eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.

Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?

 A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

  1. természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
  2. családi állapot, állampolgárság,
  3. lakóhely (tartózkodási hely),
  4. foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
  5. a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
  6. a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
  7. a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
  8. a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
  9. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
  10. a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
  11. a kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
  12. a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).

A jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.

A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.

Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?

Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.

A Tny. 96. § (3) bekezdésében meghatározott egyes adatok igénylésére jogosult szervek:

  • állami adóhatóság, önkormányzati adóhatóság,
  • munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv, mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
  • egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek),
  • fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai, cégbíróságok,
  • menekültügyi hatóság,
  • egészségügyi államigazgatási szerv,
  • állami szakképzési és felnőttképzési szerv.

A nyilvántartott adatok teljes körének megismerésére jogosult szervek:

  • bíróság,
  • ügyészség,
  • a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,
  • nemzetbiztonsági szolgálatok,
  • adóhatóság,
  • munkaügyi és szociális igazgatási szervek.

A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetnek adatot a nyugdíjbiztosítási szervektől. [Tny. 96. § (4) bekezdés]

A Tny. 96. § (1a) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek kormányzati tájékoztatás céljából is kezelhetik a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, a nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal részére átadható adatok körét a Tbj. 42. § (1) bekezdése és 43. § (2a) bekezdése tartalmazza. 

A felsoroltaktól eltérő, más szerv számára a nyugdíjbiztosítási szervek csak akkor továbbítják az adatait, ha ahhoz Ön előzetesen, írásban hozzájárul [Tny. 96. § (6) bekezdés], vagy jogszabály azt kötelezően előírja.

Az adatok kezelésének időtartama:

A társadalombiztosítási jogszabályok pontos határidőt nem rögzítenek a személyes adatok kezelésére vonatkozóan.

Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés ellenében történő társadalombiztosítási jogszerzést a tulajdonvédelemhez hasonló szintű jogvédelemben kell részesíteni, a nyugdíjbiztosítási igény érvényesítésére való jog nem évül el, ezért a jogszerzésre vonatkozó adatokat sem lehet törölni mindaddig, amíg az igény érvényesítésére a jogszerzőnek vagy a hozzátartozónak lehetősége van.

A már megállapított és a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások esetén az adatokat a jogosultság fennállásának igazolásához, az ellátás megállapítása és folyósítása jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges időtartamig kezeli a szerv.

A Magyar Államkincstár a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatok tekintetében háromévente felülvizsgálja, hogy a személyes adatok kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e.

Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?

A Tny. 96. § (7)–(8) bekezdésének rendelkezései alapján Ön, vagy képviselője a társadalombiztosítási nyilvántartásba betekinthet, a nyilvántartott személyes adatairól felvilágosítást, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet. Ennek érdekében forduljon ahhoz a nyugdíjbiztosítási szervhez, amelyhez az igénybejelentését eljuttatta, illetve amely az ügyében eljárást folytat.

  1. Tájékoztatáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a nyugdíjbiztosítási szervektől – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.

Megjegyzendő, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.

  1. Az adatok megismeréséhez való jog (ú.n. „hozzáférési jog”)

Ön jogosult a nyugdíjbiztosítási szervektől tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.

  1. Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jogok

Joga van a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tartalmazza.]

A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok és a folyósított nyugellátásra való jogosultságot érintő adatok, továbbá az egyéb, jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése nem kérhető.

  1. Tiltakozáshoz való jog

E jog alapján az Ön tiltakozása esetén a nyugdíjbiztosítási szerv az Ön személyes adatait kizárólag a hatósági feladatai ellátásához, illetve az egyéb kötelező adatkezeléshez szükséges mértékben kezelheti tovább. A kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A nyugdíjbiztosítási szerv az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a Magyar Államkincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.

Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

Amennyiben Ön él fenti jogaival, a nyugdíjbiztosítási szerv a kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti Önt. A kérelem elutasításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja Önt. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, hogyan fordulhat ügyével a bírósághoz, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Személyes adatainak kezelésére vonatkozó panaszával általánosságban a Magyar Államkincstárhoz mint nyugdíjbiztosítási szervhez (1081 Budapest Fiumei út 19/a.), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22c.) fordulhat, vagy ha személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Magyar Államkincstár ellen az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt.