A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdése, valamint a 30/A. § (4) bekezdése értelmében mind a társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő, mind a nem részesülő személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátást szeretne kapni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését annál a magán-nyugdíjpénztárnál, ahol a tagsági jogviszonya jelenleg fennáll.

A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti (pl. keresőtevékenység folytatása, lakó- vagy tartózkodási hely, esetleg levelezési cím változása, pénzintézeti számlaszám változása, stb.).

A nyugdíjas halála esetén a nyugellátás felvételére jogosult személyek a jogosult halálának tényét és ennek időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

2012. január 1-jétől már nem szolgálati nyugellátásban, hanem szolgálati járandóságban részesül, ezért ha az ellátás folyósítási időtartama alatt  keresőtevékenységet folytat, akkor - a nyugdíjas státusz megszűnése miatt - már  nem a nyugdíjasokra vonatkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, ugyanakkor keresetét vizsgálni kell.

A mezőgazdasági őstermelő speciális feltételek esetén válik biztosítottá. Járulékfizetési kötelezettsége és biztosítása az őstermelő igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadásáig áll fenn. Ha a tárgyévet megelőző évben az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor a havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző bevétel 20 százalékának 1/12 részét kell figyelembe venni. Ha például 3.600.000 forint bevétele volt, ezen összeg 20 százalékának 1/12 részét kell a havi járulékalapnak tekinteni. A járandóság folyósítása mellett a keresetvizsgálatnál is ezt az összeget kell alapul venni.

A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szünetelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:Tny.) 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdése alapján, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy a tárgyévben  biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás - jelen esetben az egészségkárosodási járadék -  folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást  vissza kell fizetni.

Amennyiben tehát a bányász egészségkárosodási járadék mellett folytatott kereső tevékenységéből származó jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosát (2017-ben 2.295.000.-Ft) meghaladja, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától december 31-éig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.