korhatár előtti ellátással kapcsolatos kérdések

A napokban értesültem arról, hogy huszonöt év színészi munka után már nem lehet kedvezményes nyugdíjat kérni.

2012. január 1-jétől az ún. művésznyugdíj „helyébe lépő" korhatár előtti ellátás megállapítására csak azok esetében van lehetőség, akik 2012. előtt  az ún. művésznyugdíjra jogosultságot szereztek, de igényüket nem érvényesítették.

Jogosult-e korhatár előtti ellátásra az a férfi, aki 2012. december 31-ig 9 év korkedvezményre jogosító időt szerez. Ha nem, a foglalkoztató visszaigényelheti-e a befizetett korkedvezmény-biztosítási járulékot?

A jelenleg hatályos jogszabály szerint az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre, aki legalább 10 éven át - ide nem értve a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát, ahol 6 éven át - korkedvezményre jogosító munkát végzett. Ennél rövidebb időn át végzett munka után nem ismerhető el korkedvezményre való jogosultság.

A foglalkoztató által befizetett korkedvezmény-biztosítási járulék visszafizetésére csak akkor van lehetőség, ha utóbb kiderül, hogy az adott munkakör - a végzett munka alapján -   nem jogosít korkedvezményre.  A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó biztosított után fizet korkedvezmény-biztosítási járulékot, a járulékfizetésnek azonban az nem feltétele, hogy a dolgozó jogosult legyen korkedvezményre.

2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, ezen időponttól további korkedvezmény szerzésére nincs lehetőség.

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó vagyok. Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettségem 2012. január 1-jétől?

A korhatár előtti ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - az egyéni vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdése alapján a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. (Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)

A járulékfizetés alapja vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Ezen túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 112,5 százaléka után 22 százalékos mértékű szolciális hozzájárulási adó megfizetésére köteles.