korhatár előtti ellátással kapcsolatos kérdések

2012. január 1-jétől az ún. művésznyugdíj „helyébe lépő" korhatár előtti ellátás megállapítására csak azok esetében van lehetőség, akik 2012. előtt  az ún. művésznyugdíjra jogosultságot szereztek, de igényüket nem érvényesítették.

jelenleg hatályos jogszabály szerint az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre, aki legalább 10 éven át - ide nem értve a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát, ahol 6 éven át - korkedvezményre jogosító munkát végzett. Ennél rövidebb időn át végzett munka után nem ismerhető el korkedvezményre való jogosultság.

A foglalkoztató által befizetett korkedvezmény-biztosítási járulék visszafizetésére csak akkor van lehetőség, ha utóbb kiderül, hogy az adott munkakör - a végzett munka alapján -   nem jogosít korkedvezményre.  A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó biztosított után fizet korkedvezmény-biztosítási járulékot, a járulékfizetésnek azonban az nem feltétele, hogy a dolgozó jogosult legyen korkedvezményre.

2015. január 1-jétől nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, ezen időponttól további korkedvezmény szerzésére nincs lehetőség.

A korhatár előtti ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - az egyéni vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdése alapján a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. (Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)

A járulékfizetés alapja vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Ezen túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább a minimálbér 112,5 százaléka után 22 százalékos mértékű szolciális hozzájárulási adó megfizetésére köteles.