szolgálati idővel kapcsolatos kérdések

A szolgálati idő elismeréséhez a diploma bemutatása nem elegendő. Ha elveszett a leckekönyve, a tanulmányi időről az a felsőoktatási intézmény állít ki igazolást, ahol a tanulmányait folytatta.

Az igazolást eljárásaik során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is beszerezhetik

A szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultság megállapításánál kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha arra bejelentési adat található. A szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára – többnyire a II. és III. tanévre – található bejelentési adat. A nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak kell tekinteni. Az évközi szakmai gyakorlat a képzés szerves része, ami nem tekinthető keresőtevékenységnek, így jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.

Az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés, az úgy nevezett tagi munkavégzés. A szociális szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, de a tag – kivéve a jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult, és a szövetkezet a tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tag a pénzbeli juttatása után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, ennek alapján szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez.

Az egyszerűsített foglalkoztatás, azaz a mezőgazdasági idénymunka ténye a felek szóbeli megállapodásán alapul, de a munkáltatói bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Az egyszerűsített foglalkoztatást szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül biztosítottnak, azonban nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap.

A szolgálati idő elismerése elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján történik. Amennyiben a vitatott munka-jogviszony időtartama a társadalombiztosítási nyilvántartással nem, vagy csak részben bizonyítható, illetőleg más egykorú okirattal nem igazolható, lehetőség van egyéb bizonyítási mód igénybevételére is.

A nyilvántartásban nem található időtartam beszámítására tanúk nyilatkozata alapján is sor kerülhet. Fontos tudni, hogy tanúbizonyítás nem lehetséges olyan időtartamokra, amelyekre a jogszabály az igazolás módját egykorú okirathoz, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítéséhez kötötte, vagy a vitatott jogviszony biztosítási kötelezettsége a jövedelem nagyságától függött.

A keresőtevékenységgel járó biztosítási idő fogalma a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához kötődik. Keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, aki gazdasági társaság személyes közreműködéssel vagy mellékszolgáltatás keretében munkavégzés útján vesz részt. Ide sorolandó, aki a társaság vezető-tisztségviselője, vagy aki társasági szerződésben közreműködési, vagy munkavégzési kötelezettséggel bír. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetében keresőtevékenység akkor keletkezik, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelemként kell figyelembe venni. A keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel szemben szolgálati időaz az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezve, illetve megállapodás alapján a nyugdíjjárulékot meg is fizetette.

A GYES folyósítási ideje a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok, a foglalkozató (folyósító szerv) adatszolgáltatása, vagy a „TB-kiskönyv-”-be („Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról”, illetőleg „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”) bevezetett adat alapján ismerhető el szolgálati időnek.

Ha a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik és e jogviszonyában elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor a nyugellátás mértékének meghatározásához szükséges szolgálati időként a megszerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe.

A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani.

Az arányos szolgálati idő kiszámításának módjáról az „Ügyintézés” menüpont „Letölthető programok” almenüjének „Arányos szolgálati idő számítás” pontjában található részletes tájékoztatás és segédlet.

Fontos, hogy a nyugellátásra jogosító szolgálati idő meghatározásánál a biztosítási jogviszony teljes időtartamát csökkentés nélkül figyelembe kell venni.

 

A nyugdíj mértékének meghatározásánál csak a teljes év (365 naptári nap) vehető figyelembe. Ilyen esetben – ha van rá mód – célszerű a hiányzó 25 nap megszerzése érdekében tovább dolgozni, ugyanis 38 év megszerzett szolgálati idő után a havi átlagkereset 77 %-a, míg 39 év alapján a 78,5 %-a lesz a nyugdíj összege.

Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét növelni kell annyiszor 365 nappal, ahány gyermeke született 1968. január 1. előtt. A leírtak miatt az 1967. évben született gyermekére tekintettel tényleges szolgálati ideje egy évvel növelhető.