megállapodással kapcsolatos kérdések

A nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodásokkal kapcsolatosan a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatala, a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala jár el.

A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényében az ügyfélnek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel közölnie kell:

  • a megállapodás-kötő (kedvezményezett) személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím),
  • külföldi címét,
  • a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát),
  • a teherviselő nevét, címét,
  • külföldi biztosítási számát.

A kéréshez az ügyfélnek a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésére álló igazolást (igazolásokat) is csatolnia kell.

A külföldi társadalombiztosítási szervtől a biztosításra vonatkozó igazolást az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatalán keresztül kéri meg.

Ezen igazolás megérkezése után intézkedhet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a járulék visszafizetése iránt, a megállapodás megkötése szándékának napjától, de legkorábban a megállapodás megkötése szándéka hónapjának első napjától.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 8/A. §-a értelmében a visszafizetésre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben előírt elévülési időn kerülhet sor, azaz a visszafizetésre való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a járulékot megfizették.

 

Nem.

A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdései értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A szolgálati idő és a jogosultsági idő nem azonos fogalmak. Szolgálati időnek minősül több olyan időszak, amely a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából nem minősülnek jogosító időnek, (így pl. munkanélküli járadék folyósításának ideje, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartama).

Jogosultsági időnek ugyanis kizárólag a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő tekinthető.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. §-a szerint szolgálati idő szerzése céljából megállapodás megkötésére ad lehetőséget, amelyek azonban kizárólag szolgálati idő megszerzésére adnak lehetőséget, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő megszerzésére nem.

A nők kedvezményes nyugdíjához tehát 40 év jogosultsági idő szükséges, ami csak keresőtevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerzett szolgálati idő lehet. A Tbj. szerinti megállapodás ezzel szemben kizárólag szolgálati idő szerzése céljából köthető. Erre figyelemmel a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő megszerzése céljából Tbj. szerinti megállapodás nem köthető.

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok erre vonatkozó kizáró, korlátozó rendelkezést nem tartalmaznak, a megállapodás töredék időre is megköthető.