általános tájékoztató

A nemzeti nyugdíjügyektől eltérően a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálása során nem csak a magyar, hanem az Európai Unió szociális biztonságra vonatkozó és a kétoldalú egyezmények, megállapodások rendelkezését is alkalmazni kell.

Míg korábban a nemzetközi nyugdíjügyek jelentős részét a kétoldalú szociálpolitikai, illetve a szociális biztonsági egyezmények alapján elbírált ügyek képezték, addig az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-i csatlakozás óta a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendelkezései alapján lefolytatott eljárások teszik ki az ügyek nagyobb hányadát.

Magyarországnak a korábbi tagállamokkal és a hazánkkal egyidejűleg szintén taggá váló országokkal kötött kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményeit (magyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-csehszlovák, magyar-holland speciális kétoldalú és Szlovénia, vonatkozásában a magyar-jugoszláv egyezmény) a csatlakozástól a Közösség koordinációs rendeletei váltották fel.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az EGT három országa (Izland, Liechtenstein és Norvégia) és 2006. április 1-jétől Svájc esetében is, mivel a magyar-svájci egyezmény rendeleteit 2006-tól szintén a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendeletei váltották fel.

  1. január 1-jétől Románia és Bulgária, 2013. július 1. napjától pedig a Horvát Köztársaság is az EU tagjává vált, így ezen országok esetében is a koordinációs rendeleteket kell alkalmazni.

Uniós rendeletek vagy egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése esetén az igény a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalánál, bármely kormányablakban, vagy a kérelem elbírálására országos illetékességgel eljáró szervnél, Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a., levelezési cím: 1916 Budapest.) terjeszthető elő az erre a célra rendszeresített magyar igénybejelentő lapon.

Abban az esetben, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, és a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73., levelezési cím: 1820 Budapest).

Nemzetközi ügynek minősül a külföldön (nem EU/EGT tagállamban, Svájcban vagy Magyarországgal szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezményt kötött országban) élő személyek által előterjesztett kérelem is, ebben az esetben azonban a kérelem elbírálása kizárólag a magyar szabályok alapján történik.

A kérelmet az erre rendszeresített igénybejelentő lapon kell, a személyi adatok és az aláírás magyar külképviseleti szerv vagy közjegyző általi hitelesítése után, Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, illetve megfelelő esetben a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága részére kell postai úton megküldeni.

A nyugellátás iránti igények illetékes külföldi nyugdíjbiztosítási szerv felé történő továbbítása, valamint az uniós rendeletek, vagy Egyezmény alapján Magyarországon figyelembe vehető biztosítási idő igazolása  a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalának feladata.

Uniós rendeletek vagy egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése esetén az igény a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalánál, bármely kormányablakban, vagy a kérelem elbírálására országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a.,) terjeszthető elő az erre a célra rendszeresített magyar igénybejelentő lapon.

Abban az esetben, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, és a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Az igényt az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell előterjeszteni.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapjáról.

Az igény előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokról a koordinációs rendeletekről, illetve az adott Egyezményről szóló tájékoztatóban található részletes információ.

A kérelem benyújtásakor célszerű csatolni azokat a magyar szolgálati időre vonatkozó  dokumentumokat (például magyar munkakönyv, igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkáltatói igazolás, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkás-bizonyítvány, Magyarországon felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt  bizonyító oklevél/leckekönyv, katonakönyv), amelyek olyan magyar szolgálati időre vonatkoznak, amelyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által korábban határozattal vagy egyéb igazolással nem kerültek elismerésre.

A kérelem, a fellebbezés, az egyéb dokumentumok benyújtásának napja egyben az eljárásban érintett minden ország esetében történő benyújtás napjának is tekintendő. Az a nyugdíjbiztosítási szerv, amelyhez az igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentumok benyújtásra került,  köteles azt haladéktalanul az eljárásban érintett ország nyugdíjbiztosítási szerve részére továbbítani.

Amennyiben a kérelmező valamely egyezményben részes ország ellátását nem kívánja igénybe venni a japán és az ausztrál egyezménnyel érintett igények kivételével, lehetősége van a kérelem benyújtásakor erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával, az ellátás megállapításának elhalasztását kérni.

Ebben az esetben az eljárás a külföldi szervvel való közreműködés kizárólag a magyar ellátás megállapításához szükséges adatok beszerzésére irányul, az ellátás megállapítására vonatkozó kérelem nem kerül továbbításra.

Ha a kérelmező élt a halasztás lehetőségével, az ellátás későbbi megállapítása érdekében új kérelmet kell előterjesztenie.

Az utóbbi időben megnövekedett azon EU/EGT tagállamban (ideértve Svájcot is), vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban élő ügyfeleink száma, akik azért szeretnék megindítani a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást, mert a lakóhelyük szerint illetékes külföldi társadalombiztosítási szerv igazolást kér a magyar szolgálati idejükről.

Felhívjuk érintett ügyfeleink szíves figyelmét arra, hogy ez esetben a magyar szolgálati idő igazolásához nem szükséges a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás megindítása, mivel a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet előírásai, valamint a vonatkozó kétoldalú szociális biztonsági egyezmények rendelkezései szerint az egyes EU/EGT tagállamok/egyezményben részes országok a más EU/EGT tagállamban/egyezményben részes országban szerzett szolgálati időt kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon közölt adatok alapján vehetik figyelembe az eljárásaik során.

A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást lezáró, a magyar szolgálati időt tartalmazó határozat nem tartozik ezen nyomtatványok körébe.

A fentiek miatt elegendő a magyar szolgálati időt tartalmazó dokumentumokat (pl. munkakönyv, TB igazolvány, katonakönyv, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkás bizonyítvány, leckekönyv, diploma, munkáltatói igazolások), illetve ezek hiányában a Magyarországon biztosításban töltött időszak felsorolását tartalmazó nyilatkozatot benyújtani az illetékes külföldi társadalombiztosítási társszerv felé, aki a dokumentumok alapján hivatalból felkéri az illetékes magyar intézményt, Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalát (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) arra, hogy küldje meg azt az uniós rendeletek által előírt, illetve egyezménytárgyalások során elfogadott nyomtatványt, amely tartalmazza a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető összes magyar szolgálati időt.

A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljáráson kívül lehetőség van a szolgálati időről igazolást kérni. Az ehhez szükséges „Kérelem a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokra vonatkozóan” elnevezésű nyomtatvány a Nyomtatványok -> További nyomtatványok -> Adatszolgáltatás, menüpontban érhető el.

A kitöltött nyomtatványt közvetlenül Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) részére kell megküldeni.

  1. január 1-jén bekövetkezett jogszabályváltozások következtében azon személy minősül a magyar jogszabályok szerinti saját jogú nyugdíjasnak, aki
  • a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban, vagy
  • az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland, Liechtenstein vagy Svájc által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás a koordinációs rendelet, illetve kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján történt, vagy
  • a Magyarországgal szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezményt kötött országok által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás, vagy a folyósítás az egyezmény alkalmazásával történt/történik. Ilyen egyezménnyel érintett országok a következők: Albán Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (ideértve Québec tartományt is), Koreai Köztársaság, Koszovói Köztársaság, Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, Oroszországi Föderáció, Szerb Köztársaság, Törökország, Ukrajna.

A fenti szabályokat alkalmazva

  • saját jogú nyugdíjasnak minősül 2007. január 1-től az a személy, aki Bolgár Köztársaságtól vagy Romániától kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül,
  • saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy, aki a Koszovói Köztársaság saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül és a nyugdíj folyósítása alatt áttelepül Magyarországra,
  • nem minősül saját jogú nyugdíjasnak az a személy, aki valamely egyezménnyel érintett ország saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül (a Koszovói Köztársaság kivételével).

A fentieken túl saját jogú nyugdíjasnak minősül az is, aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.  [1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pont]

Amennyiben a saját jogú nyugdíjban részesülő személy továbbra is dolgozik, a saját jogú nyugdíjas státusz megszerzésének tényét köteles bejelenteni munkáltatójának, illetve vállalkozói tevékenység végzése esetén jeleznie a könyvelését végzőnek. A bejelentés elmaradása téves adó és járulékfizetést eredményezhet.

2018. december 31-ig az öregségi nyugellátás mellett fennálló minden magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a jövedelem 10%-ának megfelelő nyugdíjjárulékot kellett fizetni, amely alapján tárgyévet követően 0,5%-os nyugdíjemelés járt.

2018. december 31-ét követően öregségi nyugellátás mellett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: MT.) szerinti munkaviszonyban álló személy nyugdíjjárulék fizetésére már nem kötelezett, ezért őt a 0,5%-os emelés sem fogja megilletni.

Ha azonban az öregségi nyugdíjas nem az MT szerinti munkaviszonyban, hanem más munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, pl. megbízási jogviszony, vállalkozói jogviszony, a 10%-os nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége továbbra is fennáll, ezért ezekben az esetekben a 0,5%-os növelésre szerez jogosultságot.

Amennyiben a növelésre jogosult személy az előtt halálozik el, hogy kérte volna a növelés megállapítását, úgy hozzátartozója a hozzátartozói igény elbírálásakor azt utólag megteheti. [1997. évi LXXXI. törvény 22/A §]

A saját jogú nyugdíjas személy magyarországi munkavégzése, illetve vállalkozói tevékenysége esetén további szolgálati időt, illetve a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához jogosultsági időt már nem szerez. Éppen ezért magyarországi munkavégzés esetén különös figyelemmel kell lenni, akkor, amikor az eltérő nyugdíjkorhatárok miatt a magyar nyugdíj megállapítása nélkül valaki egy másik tagállamtól, vagy egyezménnyel érintett államtól kéri az öregségi nyugdíj megállapítását, vagy esetében a külföldi ország úgy állapít meg öregségi típusú nyugdíjat, hogy a magyar nyugdíjigénye elutasításra kerül. [1997. évi LXXXI. törvény 22/A § (2) bekezdése]

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése előírja, hogy nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

Nem szükséges hiteles fordításban benyújtani a szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények, illetve az Európai Unió szociális biztonsági rendeleteinek hatálya alá tartozó személyek esetében az egyezményes országokban, illetve az EU/EGT tagállamaiban és Svájcban, az adott ország hivatalos nyelvén kiállított okmányokat. Az eredeti nyelven benyújtott eredeti okmányok, vagy azok hivatalosan igazolt másolatainak fordításáról a nyugdíjelbíráló szerv hivatalból gondoskodik.

Amennyiben az ügyfél nem az előzőekben megjelölt országokban szerzett szolgálati időt, az ügyekben eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az alábbi típusú, angol, bolgár, cseh, francia, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb, szlovák nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától tekinthetnek el:

  • személyazonosításra és családi állapot igazolására vonatkozó okmányok (anyakönyvi kivonatok,
      névviselési, névváltoztatási okmányok),
  • lakcímet igazoló okmányok,
  • tanulmányok folytatását igazoló okmányok (leckekönyvek, diplomák, oktatási intézmények
      igazolásai),
  • kisebb terjedelmű szolgálati időt igazoló okmányok,
  • bírósági, illetve közjegyzői okiratok, gyámügyi okmányok, hagyatéki végzések.