A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
(a továbbiakban: Tny.), valamint uniós rendeletek (
Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet) alapján történő elbírálása

Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

- Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (a továbbiakban: önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).

- Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt, úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (a továbbiakban: uniós rendeletek alapján történő számítás).

A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámításra kerül sor.

Az önálló magyar jogosultsághoz szükséges feltételekről az alábbi linkeken található részletes tájékoztatás:

Tájékoztató az öregségi nyugellátásról

Tájékoztató a nők kedvezményes öregségi nyugdíjáról

Tájékoztató az özvegyi nyugdíj megállapítási feltételeiről

Tájékoztató az árvaellátás megállapítási feltételeiről

Tájékoztató a szülői nyugdíj megállapítási feltételeiről

Lehetőség van harmadik országban (az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó) szerzett szolgálati idő figyelembe vételére abban az esetben, ha Magyarországnak az adott országgal szociális biztonsági tárgyú kétoldalú egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, vagyis a nyugellátás összegét nem befolyásolja.

Ha a Magyarországon megszerzett összes szolgálati idő nem éri el az 1 évet (365 napot) akkor az összeszámítási szabály nem alkalmazható és magyar nyugellátás megállapítására nincs lehetőség.

A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek/ jövedelmek vehetők figyelembe.

Példa a jogosultság megállapításának elbírálására, valamint az ellátások kiszámítására.

 

1. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal rendelkezik:

Magyar szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
Uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző magyar szolgálati ideje elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért a Magyarországon szerzett szolgálati idő és a magyar kereset, jövedelem, valamint az uniós rendelet alapján elismerhető szolgálati idő figyelembe vételével az önálló magyar jogosultság alapján történő számítást és az uniós rendeletek alapján történő számítást is el kell végezni az alábbiak szerint.

Önálló magyar jogosultság alapján történő számítás

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
25 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
63%
A magyar nyugdíj összege: 63.000 Ft

 

Uniós rendeletek alapján történő számítás

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
30 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
68%
Az elméleti nyugdíj összege: 68.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 9125/10950=83,3%
A magyar nyugdíjrész összege: 56.644 Ft
Kerekítve 56.645 Ft

 

A fenti eredmények alapján az önálló magyar jogosultság alapján történő számítás során meghatározott összeg a magasabb, ezért ez kerül nyugdíjként megállapításra.

 

2. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal nem rendelkezik:

Magyar szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Uniós alapján elismerhető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző magyar szolgálati ideje nem elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért az a Magyarországon és az uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő figyelembe vételével kizárólag az uniós rendeletek alapján történő számítást kell elvégezni az alábbiak szerint.

Uniós rendeletek alapján történő számítás

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
30 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
68%
Az elméleti nyugdíj összege: 68.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 1825/10950=16,7%
A magyar nyugdíjrész összege: 11.356 Ft
Kerekítve 11.360 Ft

 

Tekintettel arra, hogy az önálló magyar jogosultság alapján történő számítást nem lehetett elvégezni, az uniós rendeletek alapján történő számítás során meghatározott összeg kerül nyugdíjrészként megállapításra.

 

3. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal nem rendelkezik, és az uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő beszámításával sem állapítható meg a jogosultsága, ezért harmadik országban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni.

Magyar szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Harmadik országban szerzett szolgálati idő: 20 év, vagyis 7300 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző a magyar és az uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati ideje nem elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, vagyis sem az önálló magyar jogosultság alapján történő számítást, sem az uniós rendeletek alapján történő számítást nem lehet elvégezni, ezért kizárólag a jogosultsághoz harmadik országban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az alábbiak szerint:

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 10 év, vagyis 3650 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
10 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
33%
Az elméleti nyugdíj összege: 33.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 1825/3650=50%
A magyar nyugdíjrész összege: 16.500 Ft