Az Európai Unió tagállamaiban eltérő szabályozási elveken alapuló szociális biztonsági rendszerek léteznek, ezért a Közösség az ebből adódó esetleges hátrányok kiküszöbölésére, valamint a munkaerő szabad mozgásának szabályozására a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet alkotta. A koordinációs rendeletek alkalmazására hazánkban a csatlakozás időpontjától, vagyis 2004. május 1. napjától kerül sor.

A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet (a továbbiakban: korábbi rendeletek), valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet 2010. május 1. napjától felváltotta a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: koordinációs rendeletek). Az koordinációs rendeletek hatályba lépésével a szociális biztonsági rendszerek koordinációját évtizedek óta meghatározó, a migráns munkavállalók szociális biztonsági jogainak megszerzését és megtartását biztosító alapelvek mentén a XXI. század követelményeihez igazodó, tagállamok közötti fokozott együttműködést előíró szabályrendszer gyakorlati alkalmazása kezdődött meg. A koordináció nyugdíjbiztosítási szakterületre vonatkozó alapvető szabályai azonban nem változtak.

A rendeletek alapelvei:

- A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket a nyugdíj-megállapítás során figyelembe kell venni. A nyugdíjbiztosítási szervek a koordinációs rendeletekben meghatározott kivételektől eltekintve, a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek. Az első számítás során a nyugdíj összege kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével kerül meghatározásra (független ellátás), a második számítás során pedig az összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában (arányos vagy pro rata ellátás). A két számítást követően a kérelmező részére a kedvezőbb összegű nyugdíj kerül megállapításra.

- Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat, az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani (ellátások exportja).

- Az ellátásokra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából releváns, az EU/EGT országok területén felmerült biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén, vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

A rendeletek személyi hatálya kiterjed:

- az EU/EGT tagállamok, és Svájc állampolgáraira, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- az EU/EGT tagállamok, és Svájc területén élő menekültekre és hontalanokra; akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- harmadik országok olyan állampolgáraira, akikre a koordinációs rendeletek csupán állampolgárságuk miatt nem vonatkoznak, feltéve, hogy valamely tagállam területén jogszerűen rendelkeznek lakóhellyel, és akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- valamint az előzőekben említett személyek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira.

Az ellátás iránti igény előterjesztése:

A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idő igazolásával együtt, amelyben az igénylő további szolgálati/biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylő.

Magyarországi lakóhely esetén az igényt az erre rendszeresített igénybejelentő lapon, vagyis öregségi nyugdíj esetén a K51, baleseti járadék esetén a K54, özvegyi nyugdíj esetén a K52, árvaellátás esetén a K50, szülői nyugdíj esetén a K53 számú nyomtatványon, és az ahhoz esetlegesen kapcsolódó pótlapon lehet előterjeszteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra. Ebben az esetben, illetőleg, ha más tagállamban csak későbbi időponttól lenne jogosult valaki ellátásra a kérelmet ismételten be kell nyújtani.

Az ellátás kiszámításának alapelvei:

Az ellátás uniós rendelet alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint uniós rendeletek (Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

Minden tagállamtól járó ellátás külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint kerül folyósításra a jogosult részére.

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A Magyarországon élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató itt található.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A koordinációs rendeletek lehetővé teszik a már megállapított és folyósított nyugellátásoknak a koordinációs rendeletekben foglaltak alkalmazásával történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot az érintettek erre irányuló kérelme alapján végzi el a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a). A kérelmet formai kötöttség nélkül bármely nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, illetve kormányablaknál elő lehet terjeszteni. A felülvizsgálat kizárólag az arányos nyugdíjrészre vonatkozik az önálló magyar jogosultság alapján megállapított független ellátást nem érinti. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapított nyugellátás összege a korábban megállapított és folyósított nyugellátás összegénél alacsonyabb, az ellátás a korábban megállapított összegben kerül továbbfolyósításra.