Tájékoztató - az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezményről (a továbbiakban: Egyezmény)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság az Egyezmény vonatkozásában nem tekintik magukat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának, és nem alkalmazzák az Egyezményt, ezért az Egyezmény alkalmazására kizárólag az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában van jogi lehetőség.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során  Magyarország, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna  vonatkozásában öregségi és hozzátartozói nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugdíj, korhatár előtti ellátások, baleseti járadék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, valamint betegségi, anyasági ellátások, valamint a családtámogatási ellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény alkalmazásának feltétele magyar, orosz vagy ukrán állampolgárság.

Az egyezmény személyi hatálya a Szerződő Felek azon állampolgáraira, és e személyek azon hozzátartozóira terjed ki állampolgárságuktól függetlenül, akik:

- egyik vagy másik, illetve mindkét Szerződő Fél területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként vagy kisiparosként (egyéni/társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és     
- lakóhelyük egyik vagy másik Szerződő Fél területén van.

 A biztosítási kötelezettség szabályai 

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

A Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a), vagy a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nyújtható be a kérelem.

Az öregségi nyugellátás iránti igény a K57 számú nyomtatványon terjeszthető elő, az igény benyújtásához az M21 számú pótlap kitöltése is szükséges.

A baleseti járadék iránti igényt a K56 számú igénybejelentő lapon lehet előterjeszteni.

A hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően K58 számú (özvegyi nyugdíj), a K55 számú (árvaellátás), illetve a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell tölteni, az igény benyújtásához az M23 számú pótlap kitöltése is szükséges.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg célszerű csatolni az alábbi okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát:

- állampolgárságot, magyarországi lakóhelyet igazoló okmányt,
- szovjet munkakönyvet,
- szovjet nyugdíj folyósításának megszűnéséről kiállított igazolást
  (nyugdíjas áttelepült személy esetén),
- szovjet nyugdíjas igazolványt (nyugdíjasként áttelepült személy esetén),
- hozzátartozói nyugdíj esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá
- özvegyi nyugdíjigényhez a házassági anyakönyvi kivonatot,
- árvaellátáshoz
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint
- szükség esetén az iskolalátogatási igazolást is csatolni kell.

(Az idegen nyelvű iratok fordításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv gondoskodik.) 

A nyugdíjigényt a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.

Nyugdíjigények elbírálása

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (így korhatár betöltéséhez kötött nyugellátás attól az időponttól állapítható meg, amikor a kérelmező a magyar öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte).

Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni - a tartózkodási hellyel ellentétben - ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik.

Mivel az Egyezmény 9. cikke jogosultsági feltételként rögzíti a nyugellátást megállapító és folyósító országban történő letelepedést és életvitelszerű tartózkodást, az ellátások magyarországi megállapítása és folyósítása során szükséges a letelepedés/életvitelszerű magyarországi tartózkodás folyamatos fennállásának vizsgálata.

Az egyezmény szerint a harmadik állam területén szerzett szolgálati (biztosítási) idők beszámításának kérdésében mindkét Szerződő Fél a saját jogszabályai szerint jár el.

A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének meghatározása

Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.

Ha a kérelmező az áttelepülést követően dolgozott, akkor csak a magyar keresetek, jövedelmek vehetők számításba. Ha a kérelmező a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezik, a vonatkozó magyar szabályok az irányadók, és szükség esetén a hiányzó napokra a minimálbért kell figyelembe venni.

Nyugdíjasként áttelepülő személy részére történő megállapítás

A magyar nyugdíjbiztosítás a nyugellátást legkorábban az áttelepülést követő hónap első napjától állapíthatja meg, a szovjet nyugdíj megállapítása időpontjában érvényben volt magyar jogszabályok alapján. Az egyezmény előírása szerint a jogosultságot fennállónak kell tekinteni, ha a fogadó állam jogszabályai azonos nemű ellátást biztosítanak. E rendelkezés azonban csak részben vonatkozik az öregségi nyugdíjra, mivel az csak a magyar szabályok szerinti öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésétől folyósítható.

Az egykori Szovjetunió területén szerzett szolgálati idők igazolása

Az illetékes orosz és ukrán szerv igazolása alapján lehet a szolgálati időt figyelembe venni.

Korkedvezményes időként az az idő vehető figyelembe, amely a magyar szabályok szerint is korkedvezményre jogosító időnek minősül.

Az igazolás beszerzéséről a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból gondoskodnak. 

A baleseti ellátások megállapítása

Az a szerződő fél állapítja meg és folyósítja a baleseti ellátásokat, amelynek a területén a jogosult lakóhellyel rendelkezik. 

Külföldön történő letelepedés esetén az egyezmény alapján megállapított nyugdíjra jogosult- e a nyugdíjas?

A külföldre történő letelepedés esetén a nyugellátás folyósítását meg kell szüntetni, mivel a magyar nyugdíjbiztosítás által megállapított nyugellátásra a nyugdíjas addig jogosult, amíg a lakóhelye Magyarország területén van.  

A 90 napon túli külföldi tartózkodást és a külföldre történő áttelepülést a folyósító szerv felé a nyugdíjas köteles bejelenteni.

Nyugellátások folyósítása

A megállapított ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.