A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:
Magyar Államkincstár Központ
Székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: info@allamkincstar.gov.hu
Telefonszámai: 06-1-327-3600
Honlap: http://www.allamkincstar.gov.hu/
Elektronikus elérhetőség: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elerhetosegek/e-mail/
Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai Bálint
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 55.§ (2) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.
A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]
Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:
- a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével),
- a Magyar Államkincstár Központ,
- a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.
Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.
A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?
A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére.
A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.
Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?
A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:
- természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
- családi állapot, állampolgárság,
- lakóhely (tartózkodási hely),
- foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
- a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
- a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
- a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
- a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
- a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
- a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).
A Magyar Államkincstár az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése, valamint az összerendelési nyilvántartás szerinti kapcsolati kód megszűnését követően az adóhatóság megkeresése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által kezelt személyes adatok forrása
A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével – jogszabályban előírt módon – kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.
Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.
A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be a foglalkoztatótól, adóhatóságtól, illetve az adattal rendelkező szervtől. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási nyilvántartása tartalmazza a hatósági eljárásban az ellátásra vonatkozóan keletkező adatokat (ellátás típusa, összege, jogosultság időtartama, stb.), valamint a jogosult által megadott adatokat a folyósítás végrehajtásához (például a levelezési cím, folyósítási cím, számlaszám), továbbá a folyósító szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges adatokat, mint például az adóhatóságtól vagy a bírósági végrehajtótól származó tartozással kapcsolatos adatok. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból rendszeres adatszolgáltatás érkezik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által kezelt nyilvántartásban szereplő, TAJ számmal rendelkező személyek lakóhelyének és tartózkodási helyének változásával kapcsolatban.
Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?
Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.
A nyilvántartott adatokból a nyugdíjbiztosítási szerv az alábbi adatigényléseket teljesítheti:
- az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzési feladatai érdekében
- a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatokat igényelheti,
- az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adóvégrehajtási eljárás lefolytatása, valamint támogatás megállapítás és ellenőrzés érdekében
- a családi állapotra, állampolgárságra,
- a lakóhelyre (tartózkodási hely),
- a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
- a rokkantság fokára,
- a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra,
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
- az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása érdekében igényelheti az alábbi adatokat:
- a családi állapotra, állampolgárság,
- a lakóhely (tartózkodási hely),
- a foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
- a rokkantság foka, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértéke, a szakmai munkaképesség,
- a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából
- a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
- a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
- a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve érdekvédelem, és statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében
- a lakóhelyre (tartózkodási hely),
- a hozzátartozókra vonatkozó adatok tekintetében, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
- a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
- a családi állapotra, állampolgárságra,
- a lakóhelyre (tartózkodási hely),
- a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
- a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
- az egészségügyi államigazgatási szerv egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából
- a családi állapotra, állampolgárságra,
- a lakóhelyre (tartózkodási hely),
- a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
- a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre vonatkozó adatokat igényelheti,
- az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából
- a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatokat igényelheti,
- a személyszállítási közszolgáltatásokban közreműködő elektronikus jegyrendszer működtetésére kijelölt szervezet a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozó utazási kedvezmények ellenőrzése céljából
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatot igényelheti,
- művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése érdekében
- a lakóhelyre (tartózkodási hely),
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatot igényelheti,
- a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve és az állami foglalkoztatási szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és munkavédelmi ellenőrzés, továbbá az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából
- a természetes személyazonosító adatok,
- a családi állapot, állampolgárság,
- a lakóhely (tartózkodási hely),
- a foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
- a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre,
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
- a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapításához és ellenőrzéséhez
- a természetes személyazonosító adatokra,
- a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozóan jogosult adatot igényelni.
A nyilvántartott adatok teljes körének megismerésére jogosult szervek:
- bíróság,
- ügyészség,
- a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,
- nemzetbiztonsági szolgálatok.
A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetnek adatot a nyugdíjbiztosítási szervektől. [Tny. 96. § (4) bekezdés]
A Tny. 96. § (1a) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek kormányzati tájékoztatás céljából is kezelhetik a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, a nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.
A Tny. 96. § (5a) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási szervek által nyilvántartható adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra át kell adni a statisztikai cél előzetes ellenőrzése után, és a statisztikai célhoz szükséges mértékben.
A felsoroltaktól eltérő, más szerv számára a nyugdíjbiztosítási szervek csak jogszabály által előírt esetben, illetve akkor továbbítják az adatait, ha ahhoz Ön előzetesen, írásban hozzájárul [Tny. 96. § (6) bekezdés], vagy jogszabály azt kötelezően előírja.
Az adatok kezelésének időtartama:
A biztosítottra, illetőleg az ellátásra jogosultra vonatkozó adatok kezelése korlátozásra, zárolásra kerül a nyilvántartásokban
- a biztosított, volt biztosított, illetve a jogosult halálát követő 5 év elteltével,
- hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén ennek megszűnését követő 15 év elteltével, de legkésőbb a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy halálát követő 5 év elteltével.
A korlátozás csak ellátás megállapítása, folyósítása vagy ellenőrzése céljából oldható fel. A 20 éve folyamatosan korlátozottan kezelt adatokat törölni kell.
Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?
A Tny. 96. § (7)–(8) bekezdésének rendelkezései alapján Ön, vagy képviselője a társadalombiztosítási nyilvántartásba betekinthet, a nyilvántartott személyes adatairól felvilágosítást, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet. Ennek érdekében ahhoz a nyugdíjbiztosítási szervhez fordulhat, amelyhez az igénybejelentését eljuttatta, illetve amely az ügyében eljárást folytat.
1.Tájékoztatáshoz való jog
Ön jogosult arra, hogy a nyugdíjbiztosítási szervektől – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.
Az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.
2. Az adatok megismeréséhez való jog (ú.n. hozzáférési jog)
Ön jogosult a nyugdíjbiztosítási szervektől tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.
3. Az adatokba történő betekintéshez való jog
Ön, vagy a képviselője a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba betekinthet, kérelemre az önről vezetett adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki.
4. Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jog
Joga van a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tartalmazza.]
A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok és a folyósított nyugellátásra való jogosultságot érintő adatok, továbbá az egyéb, jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése, zárolása nem kérhető.
5. Tiltakozáshoz való jog
E jog alapján az Ön tiltakozása esetén a nyugdíjbiztosítási szerv a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A nyugdíjbiztosítási szerv az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha a szerv számára az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságával szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha a Magyar Államkincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.
Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?
Amennyiben Ön él fenti jogaival, a nyugdíjbiztosítási szerv a kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti Önt. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, hogyan fordulhat ügyével a bírósághoz, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Személyes adatainak kezelésére vonatkozó általános jellegű panaszával a Magyar Államkincstárhoz, mint központi nyugdíjbiztosítási szervhez (1054 Budapest Hold u. 4.), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11., postacím: 1363 Budapest, Pf.:9.) fordulhat, vagy ha személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Magyar Államkincstár ellen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt.