Fontosabb jogszabályok listája

Ha további jogszabályok érdeklik, elugorhat a Nemzeti Jogszabálytár oldalára.

 

Kiadványok

A Kiadványok menüpont alatt etöltheti kiadványainkat.

 

Statisztikák

A Statisztikák menüpont alatt letöltheti statisztikáinkat.

 

 

 

 

 

Fontosabb jogszabályok listája


Ha további jogszabályok érdeklik, elugorhat a Nemzeti Jogszabálytár oldalára.

Kiadványok


A Kiadványok menüpont alatt letöltheti kiadványainkat.

Statisztikák


A Statisztikák menüpont alatt letöltheti statisztikáinkat.

 

 

 

 

A nyugdíjbiztosítási eljárásokban alkalmazandó nyomtatványok fokozatosan áthelyezésre kerülnek a magyarorszag.hu honlapra.

Azok a nyomtatványok, amelyek a magyarorszag.hu honlapról érhetőek el, a Nyomtatványtárból törlésre kerülnek.

A Nyomtatványtárban továbbra is elérhetőek azok a letölthető és az alkalmazással kitölthető nyomtatványok, amelyek a magyarorszag.hu honlapon még nem érhetők el.

Ugrás a Nyomtatványtárra

Tisztelt Látogató!

 

Nyomtatványaink között megtalálhatóak a leggyakoribb űrlapok, amelyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél intézendő ügyekben használatosak, ide értve a nemzetközi érintettségű ügyeket is.

A „Nyomtatványtár”-ban az elektronikusan kitölthető nyomtatványok, a „További nyomtatványok”, illetve a „További nemzetközi nyomtatványok” kategóriában pedig letölthető, nyomtatható űrlapok érhetőek el.

A különböző ügyfajtákban eljáró szervekről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköre és illetékessége 2020. március 1-jétől című, illetve az elérhetőségekről szóló tájékoztatóban talál információt.


 

Magyar Államkincstár - Nyugdíjbiztosítás

 

Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2011

 

ONYF 2011. évi évkönyv
(Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2011. évi évkönyve)

 

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők állománystatisztikai adatai - 2012. január - emelés után

(A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.)

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Statisztikai Évkönyve 2010

 

Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2010

 

ONYF 2010. évi évkönyv

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2010. évi évkönyve

 

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők állománystatisztikai adatai - 2011.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Statisztikai Évkönyve 2009

 

Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2009

 

ONYF 2009. évi évkönyv

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2009. évi évkönyve

 

 

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.


 

 

 

 

 

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.


 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2008. évi Évkönyve


 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.


 


 

Jogi kiadványok
TB Tanácsadó szakkönyvek - évenkénti kiadásban ... TB Tanácsadó ... Nyugdíjbiztosítási Közlöny ... Amit a nyugdíj ügyintézésről tudni kell.

 

 

 

 

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
  • az ügyvédi iroda.

A kisadózó vállalkozás

  • a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint
  • a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű – minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint – tételes adót fizet.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja  2020. július 1-jétől 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint.

Főállású kisadózó a Katv. 2. § 8. pontja értelmében: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
  • a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben,  az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Jogszabályok:

2019. évi CXXII. törvény

2012. évi CXLVII. törvény

Az arányos szolgálati idő számítást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 39. § (2) bekezdése értelmében, a főállású kisadózó nyugdíjának kiszámítása során is alkalmazni kell, ha az ellátási alap nem éri el a minimálbér összegét.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának, és a nyugellátás összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja.

A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához – a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alap következtében – a teljes szolgálati időnek csak arányos része vehető figyelembe.

A főállású kisadózó esetében tehát a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkor érvényes minimálbér arányával:

 

minimálbér

figyelembe vehető kereset havi 50 000 forint összegű tételes adó megfizetése esetén

figyelembe vehető kereset magasabb, havi 75 000 forint, összegű tételes adó megfizetése esetén

2016. január 1-től

111.000.-

81.300.-

136.250.-

2017. január 1-től

127.500.-

90.000.-

150.000.-

2018. január 1-től

138.000.-

94.400.-

158.400.-

2019. január 1-től

149.000.-

94.400.-

158.400.-

2019. július 1-től

149.000.-

98.100.-

164.000.-

2020. január 1-től

161.000.-

98.100.-

164.000.-

2020. július 1-től

161.000.-

102.000.-

170.000.-

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni, azaz a nyugdíj mértéke szempontjából is a teljes időtartam szolgálati időként figyelembe vehető lesz.

A számításnál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

2012. évi CXLVII. törvény

  1. július 26 - ától nem kell megszüntetni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez. A 2018. évi XL. törvény 2018. július 26 - tól hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján csak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem álló személynek állapítható meg az ellátás.

Azokban az esetekben, amikor a nyugellátás illetve a korhatár előtti ellátások megállapításának kezdő napja 2018. július 25. utáni, az ellátás megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Ennek megfelelően az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítására az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén akkor is sor kerül, ha a kérelmező foglalkoztatási jellegű jogviszonya, vagy megbízási jogviszonya nem szűnt meg.

A korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék valamint a táncművészeti életjáradék igénylése esetén, az ellátás megállapítására akkor is sor kerül, ha a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszony fennáll, vagyis

  • ha a kérelmező munkaviszonya, foglalkoztatási jellegű jogviszonya, vagy megbízási jogviszonya nem került megszüntetésre,
  • ha az egyéni vállalkozói jogviszony nem kerül szüneteltetésre,
  • ha társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés nem kerül megszüntetésre.

Azokban az esetekben, amikor a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás megállapításának a kezdő napja 2018. július 26. előtti, az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, tehát az ellátás csak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem álló igénylő számára állapítható meg.

Ez azt jelenti, hogy a fenti időpontot megelőzően az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja megállapításához, az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése mellett továbbra is szükséges a munkaviszony, egyéb foglalkoztatási jogviszony, megbízási jogviszony megszüntetése, továbbá  korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, valamint a táncművészeti életjáradék megállapításához a munkaviszony megszüntetése, az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése, társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés megszüntetése.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:

Magyar Államkincstár Központ
Székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: info@allamkincstar.gov.hu
Telefonszámai: 06-1-327-3600
Honlap: http://www.allamkincstar.gov.hu/
Elektronikus elérhetőség: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elerhetosegek/e-mail/
Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai Bálint
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 55.§ (2) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.

A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével),
  • a Magyar Államkincstár Központ,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.

A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?

A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére.

A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.

Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

  1. természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
  2. családi állapot, állampolgárság,
  3. lakóhely (tartózkodási hely),
  4. foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
  5. a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
  6. a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
  7. a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
  8. a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
  9. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
  10. a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
  11. a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
  12. a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).

A Magyar Államkincstár az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése, valamint az összerendelési nyilvántartás szerinti kapcsolati kód megszűnését követően az adóhatóság megkeresése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által kezelt személyes adatok forrása

A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével – jogszabályban előírt módon – kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.

A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be a foglalkoztatótól, adóhatóságtól, illetve az adattal rendelkező szervtől. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási nyilvántartása tartalmazza a hatósági eljárásban az ellátásra vonatkozóan keletkező adatokat (ellátás típusa, összege, jogosultság időtartama, stb.), valamint a jogosult által megadott adatokat a folyósítás végrehajtásához (például a levelezési cím, folyósítási cím, számlaszám), továbbá a folyósító szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges adatokat, mint például az adóhatóságtól vagy a bírósági végrehajtótól származó tartozással kapcsolatos adatok. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból rendszeres adatszolgáltatás érkezik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által kezelt nyilvántartásban szereplő, TAJ számmal rendelkező személyek lakóhelyének és tartózkodási helyének változásával kapcsolatban.

Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?

Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.

A nyilvántartott adatokból a nyugdíjbiztosítási szerv az alábbi adatigényléseket teljesítheti:

  • az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzési feladatai érdekében
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adóvégrehajtási eljárás lefolytatása, valamint támogatás megállapítás és ellenőrzés érdekében
    • a családi állapotra, állampolgárságra,
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
    • a rokkantság fokára,
    • a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra,
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása érdekében igényelheti az alábbi adatokat:
    • a családi állapotra, állampolgárság,
    • a lakóhely (tartózkodási hely),
    • a foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
    • a rokkantság foka, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértéke, a szakmai munkaképesség,
  • a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
    • a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve érdekvédelem, és statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a hozzátartozókra vonatkozó adatok tekintetében, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
    • a családi állapotra, állampolgárságra,
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
    • a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az egészségügyi államigazgatási szerv egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából
    • a családi állapotra, állampolgárságra,
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre,
    • a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre vonatkozó adatokat igényelheti,
  • az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából
    • a foglalkozásra, munkahelyre, munkakörre, tevékenységre vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a személyszállítási közszolgáltatásokban közreműködő elektronikus jegyrendszer működtetésére kijelölt szervezet a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozó utazási kedvezmények ellenőrzése céljából
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatot igényelheti,
  • művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése érdekében
    • a lakóhelyre (tartózkodási hely),
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatot igényelheti,
  • a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve és az állami foglalkoztatási szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és munkavédelmi ellenőrzés, továbbá az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából
    • a természetes személyazonosító adatok,
    • a családi állapot, állampolgárság,
    • a lakóhely (tartózkodási hely),
    • a foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
    • a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre,
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatokat igényelheti,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapításához és ellenőrzéséhez
    • a természetes személyazonosító adatokra,
    • a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozóan jogosult adatot igényelni.

A nyilvántartott adatok teljes körének megismerésére jogosult szervek:

  • bíróság,
  • ügyészség,
  • a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,
  • nemzetbiztonsági szolgálatok.

A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetnek adatot a nyugdíjbiztosítási szervektől. [Tny. 96. § (4) bekezdés]

A Tny. 96. § (1a) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek kormányzati tájékoztatás céljából is kezelhetik a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, a nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.

A Tny. 96. § (5a) bekezdése értelmében a nyugdíjbiztosítási szervek által nyilvántartható adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra át kell adni a statisztikai cél előzetes ellenőrzése után, és a statisztikai célhoz szükséges mértékben. 

A felsoroltaktól eltérő, más szerv számára a nyugdíjbiztosítási szervek csak jogszabály által előírt esetben, illetve akkor továbbítják az adatait, ha ahhoz Ön előzetesen, írásban hozzájárul [Tny. 96. § (6) bekezdés], vagy jogszabály azt kötelezően előírja.

Az adatok kezelésének időtartama:

A biztosítottra, illetőleg az ellátásra jogosultra vonatkozó adatok kezelése korlátozásra, zárolásra kerül a nyilvántartásokban

  • a biztosított, volt biztosított, illetve a jogosult halálát követő 5 év elteltével,
  • hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén ennek megszűnését követő 15 év elteltével, de legkésőbb a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy halálát követő 5 év elteltével.

A korlátozás csak ellátás megállapítása, folyósítása vagy ellenőrzése céljából oldható fel. A 20 éve folyamatosan korlátozottan kezelt adatokat törölni kell.

Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?

A Tny. 96. § (7)–(8) bekezdésének rendelkezései alapján Ön, vagy képviselője a társadalombiztosítási nyilvántartásba betekinthet, a nyilvántartott személyes adatairól felvilágosítást, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet. Ennek érdekében ahhoz a nyugdíjbiztosítási szervhez fordulhat, amelyhez az igénybejelentését eljuttatta, illetve amely az ügyében eljárást folytat.

1.Tájékoztatáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a nyugdíjbiztosítási szervektől – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.

Az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.

2. Az adatok megismeréséhez való jog (ú.n. hozzáférési jog)

Ön jogosult a nyugdíjbiztosítási szervektől tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.

3. Az adatokba történő betekintéshez való jog

Ön, vagy a képviselője a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba betekinthet, kérelemre az önről vezetett adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki.

4. Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jog

Joga van a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tartalmazza.]

A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok és a folyósított nyugellátásra való jogosultságot érintő adatok, továbbá az egyéb, jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése, zárolása nem kérhető.

5. Tiltakozáshoz való jog

E jog alapján az Ön tiltakozása esetén a nyugdíjbiztosítási szerv a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A nyugdíjbiztosítási szerv az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha a szerv számára az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságával szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a Magyar Államkincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.

Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

Amennyiben Ön él fenti jogaival, a nyugdíjbiztosítási szerv a kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti Önt. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, hogyan fordulhat ügyével a bírósághoz, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Személyes adatainak kezelésére vonatkozó általános jellegű panaszával a Magyar Államkincstárhoz, mint központi nyugdíjbiztosítási szervhez (1054 Budapest Hold u. 4.), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11., postacím: 1363 Budapest, Pf.:9.) fordulhat, vagy ha személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Magyar Államkincstár ellen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt.

 

Tisztelt Ügyfeleink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1-jétől

  • a nyugdíjbiztosítási ügyekkel, valamint
  • a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos

követelések kezelése a Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztály  feladatkörébe tartozik.

Kérjük, hogy tartozásuk rendezése érdekében 2017. január 1. napját követően, amennyiben befizetésüket átutalással kívánják rendezni, az alább megjelölt számlaszámokra történő utalással, a követelést megalapozó fizetésre kötelező határozat számára, és a kötelezett nevére hivatkozással szíveskedjenek teljesíteni.

nyugdíjbiztosítási követelés esetében

10032000-00337012-00000024

megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos követelés esetében

10032000-00337012-00000031

Amennyiben tartozásukat készpénz-átutalási megbízás útján kívánják rendezni, úgy kérjük, hogy kizárólag a fenti számlaszámok valamelyikével jelölt átutalási megbízásokat szíveskedjenek igénybe venni, amely a megyei kormányhivatalok feladatellátásra kijelölt járási hivatalinál szerezhetők be.

Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztály

A baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével valamennyi társadalombiztosítási nyugellátás és egyéb ellátás esetében jogosultsági feltétel, hogy az igénylő vagy a jogszerző törvényben meghatározott mennyiségű szolgálati idővel rendelkezzen. A baleseti hozzátartozói nyugellátásokra való jogosultságot az elszenvedett üzemi baleset, illetőleg az elismert foglalkozási betegség alapozza meg, a megszerzett szolgálati idő azonban itt is kedvezően befolyásolja a nyugellátás mértékét, ezáltal az ellátás összegét is. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő annál magasabb mértékű, összegű nyugellátásra jogosult.

Kivételt képez az az eset, ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy a megállapításra kerülő teljes nyugdíjat a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott minimum összegben kell meghatározni, feltéve, hogy a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Ilyenkor a szolgálati idő már említett pozitív hatása nem érvényesül.

Ha pedig a teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat – függetlenül a megszerzett szolgálati időtől – a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

Amennyiben az igénylő csak résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a teljes nyugdíj igénybevételéhez meghatározott évek számát) résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el a nyugdíj legkisebb összegét, a résznyugdíjnak ugyanis nincs jogszabályban meghatározott minimum összege.

A szolgálati idő elismerésének és számításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza. A Tny. 37. §-ában található főbb rendelkezések a következők.

A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.

Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

1998. január 1-jétől fokozottabban érvényesül a biztosítási elv, kiemelt hangsúlyt kap a nyugdíjjárulék-fizetés és a jogosultságszerzés kapcsolata. Ugyanakkor jelenleg is nevesít a törvény olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakokat, amelyek alatt nyugdíjjárulékot nem kell(ett) fizetni. Ezen túlmenően megvalósul a „szerzett jog” védelme, amikor a Tny kimondja, hogy:

A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

Például:

  1. A táppénzfolyósítás időtartama 1998. január 1-jét megelőzően és 1997. december 31-ét követően is szolgálati időnek minősül, holott a táppénz összege után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem áll fenn,
  2. A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét – nyugdíjjárulék-fizetés nélkül – szolgálati időként kell figyelembe venni
  • az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából akkor, ha a tanulmányi idő 1998. január 1-je előtti
  • hozzátartozói nyugellátás esetén időpont nélkül.

Lehetőség van azonban öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét is, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a 34 %-os mértékű nyugdíjjárulékot megfizeti.

Szolgálati idő alatt tehát azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

Ilyen időszakok, pl.: a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a bírósági jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

  • azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt (ez alatt az időtartam alatt ugyanis nyugdíjjárulék-fizetés nem történik),
  • az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,
  • társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék és/vagy nyugdíjjárulék tartozása van,
  • a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van.

(Ez utóbbi három személyi kör esetén a tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.)

Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni, pl. az alább felsorolt nem tényleges keresőfoglalkozással töltött időszakokat is:

  • a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás,valamint a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idő, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
  • a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,
  • a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, továbbá 2014. december 31-ét követően a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
  • az álláskeresési támogatás, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

További néhány olyan jogviszony, illetve egyéb időszak, amelyek 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időnek minősülnek, pl.:

  • az ösztöndíjas aspiránsként és doktorjelöltként biztosításban töltött idő,
  • a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama feltéve, hogy
    • a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;
    • a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;    
  • az az idő, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett,
  • a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette,
  • a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján
    • az első belépés teljes naptári éve,
    • minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített,
    • termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített, illetőleg annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített,
  • az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek az a tartama, amelyre a járulékot megfizették,
  • a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak az a tartama, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett,
  • az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.

A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság, illetőleg a nyugdíj mértéke meghatározásánál a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

Aki tehát egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, „egy naptári napon két vagy több munkáltatónál is dolgozik”, többlet szolgálati időt ezzel nem szerezhet.

Például: az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. Az, akinek a biztosításban töltött – vagy egyébként szolgálati időként elismerhető – ideje naptári naponként számításba véve 19 év 364 nap, öregségi tejes nyugdíjra nem jogosult. A nyugdíj mértéke szempontjából hasonló a helyzet. Ha valaki 40 év 364 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az alapul szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka lesz, míg ha 1 nappal tovább dolgozik és megszerzi a 41. szolgálati évét, a nyugdíj mértéke 82 százalék.

Eltérő szabály vonatkozik az ún. arányos szolgálati idő számítására. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

Előfordulhat például, hogy egy nyugdíjat igénylő személy részére kerek 20 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő alapján öregségi teljes nyugdíjat kell megállapítani, a nyugdíj összegét azonban – ha az érintettnek az ún. arányos szolgálati idő-számítás következtében a nyugdíj mértékének megállapítása szempontjából csak 18 év 364 napja van – nem a havi átlagkereset 20 évnek megfelelő 53 százalékos mértékben kell megállapítani, hanem a 18 évnek megfelelő 49 százalékos mértéknek megfelelő összegben.

A szolgálati időt fő szabályként a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Ennek hiányában a szolgálati idő fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama. „Végső esetben” lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra is.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Mit nevezünk elektronikus ügyintézésnek?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az említett törvényben foglaltak szerinti módon – elektronikusan intézze.

Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

Nincs helye elektronikus ügyintézésnek, ha jogszabály az eljárás során az ügyfél személyes megjelenését vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

Ki kezdeményezhet e-ügyintézést?

A nyugdíjbiztosítási hatósági ügyekkel kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézésének lehetősége a szabályozott elektronikus azonosítási szolgáltatás valamelyikével rendelkező ügyfél számára érhető el.

A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) olyan teljes körű azonosítási szolgáltatás, mely a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokban azonosít, és azt továbbítja a felhasználók, intézmények felé.

A KAÜ magában foglalja az ügyfélkapus, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő és a telefonos vagy arcképes azonosítást is.

A KAÜ azonosítási módokról további információ a https://kau.gov.hu/informacio/segitseg honlapon található.

A nyugdíjbiztosítási eljárásban van lehetőség e-ügyintézésre?

A nyugdíjbiztosítási hatósági eljárásokban az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatait, eljárási cselekményeit és egyéb kötelezettségeit https://www.magyarorszag.hu/szuf_fooldal#fooldal honlapon a Nyugdíj, juttatás, segély menüpont kiválasztását követően, a Társadalombiztosítási nyugellátás menüpontból elérhető elektronikus űrlapok alkalmazásával és ügyek indításával teljesítheti.

A nyelvvizsga-támogatás elektronikus űrlapja a Magyar Államkincstár honlapjáról nem, kizárólag Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás igénybevételével a https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,94e9adba-b8f8-4eb9-8243-0dff6eea8dcc  linkről elérhető.

Az elektronikus úton benyújtott dokumentum megérkezéséről a beküldő visszaigazolást kap. A dokumentumhoz kapcsolódó jogkövetkezmények az automatikus visszaigazolás elküldésével állnak be, kivéve akkor, ha a hatóság vizsgálata a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ott megjelölt határidőn belül az ügyfelet elektronikus levélben értesíti a beküldőt.

E-mail-ben kezdeményezhető-e az eljárás megindítása?

E-mail formájában hatósági ügy megindítása nem kezdeményezhető, mert ez a formátum Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás igénybevétele nélkül elküldött elektronikus levél, ehhez azonban az eljárásban jogkövetkezmények nem fűződnek, ezért az e-mail formájú kapcsolattartás csak tájékoztató jellegű lehet.

Mikor kezdődik az ügyintézési határidő az elektronikus ügyintézés során?

Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a hatósághoz történő megérkezést követő munkanapon kezdődik.

Hogyan történik a határidő számítása üzemzavar esetén?

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen négy órát meghaladó időtartamon keresztül üzemszünet vagy üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működését.

Mi a teendő, ha az ügyfél a továbbiakban nem elektronikus úton szeretné intézni az ügyeit?

Az ügyfél az elektronikus kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet, tehát lehetősége van kérni, hogy a továbbiakban hagyományosan, papíralapon intézze ügyeit, és a hatóság is erre a kommunikációs formára térjen át, melyre a nyugdíjbiztosítási ügyekben a „Kapcsolattartás (elektronikus vagy papíralapú) módjának megváltoztatásáról nyilatkozat nyugdíjbiztosítási ügyben (NY_MODVALT_01)” nyomtatvány kerülhet sor.

Hogyan kell nyugellátást igényelni?

A nyugellátás megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell előterjeszteni. Az igénybejelentő lap bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető.

A nyugdíjbiztosítási eljárásokban alkalmazandó nyomtatványok fokozatosan áthelyezésre kerülnek a magyarorszag.hu honlapra.

Azok a nyomtatványok, amelyek a magyarorszag.hu honlapról érhetőek el, a Nyomtatványtárból törlésre kerülnek.

A Nyomtatványtárban, a További nyomtatványok, illetve a további nemzetközi nyomtatványok menüpontok alatt továbbra is elérhetőek azok a letölthető nyomtatványok, amelyek a magyarorszag.hu honlapon még nem érhetők el.

Az igényt postai úton, személyesen, vagy elektronikus úton lehet benyújtani. (Lásd: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköre, illetékessége.)

Az igénybejelentő lap kitöltésével az igénylő közöli az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat. Az elektronikus úton történő előterjesztésről részletes tájékoztatást talál az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatóban .

A társadalombiztosítási nyugellátási igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Milyen hátrányos következményei vannak a késői igénybejelentésnek?

A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy az igénylő esetleg már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna nyugellátásra.

Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.

Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.

Pótolhatóak-e utólag az igény elbírálásához szükséges adatok, illetve igazolások?

Ha a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolta, vagy az adatokat nem közölte, az igényelbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határidő kitűzése mellett ezek pótlására a kérelmezőt felhívja.

Amennyiben a nyugdíjigénylő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, továbbá az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte és a nyugdíjigényt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Erről az intézkedésről végzéssel értesítik a kérelmezőt.

Az eljárás megszüntetését követően pótolhatóak-e a hiányzó adatok, igazolások?

Az eljárás megszüntetését követően is pótolhatóak az adatok, igazolások.

A kérelmező a határidő, határnap mulasztása esetén igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlásával. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a hatóság, az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelem elutasítása esetén az adatpótlás napját (a hiányzó adatok, igazolások nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének napját) kell az igénybejelentés új időpontjának tekinteni.

Mi történik, ha a nyugdíjigény elbírálása elhúzódik és ellátatlan a kérelmező?

Az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság kétséget kizáróan fennáll, azonban a nyugellátás összege az igénybejelentés napjától számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg.

A már megállapított nyugellátás összegébe a korábban kiutalt előleget be kell számítani.

Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény, le lehet-e mondani a nyugdíjról?

Az ügyfél a nyugellátás iránti kérelmét a határozat, illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásáig visszavonhatja, a már megállapított nyugellátásról pedig a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül lehet le mondani. Ezekben az esetekben a felvett nyugellátást 30 napon belül vissza kell fizetni.

Fel nem vett nyugellátást utóbb meddig lehet felvenni?

Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.

Le lehet-e mondani a nyugellátásról?

A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

1. Az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel az alábbi ügyekben:

  • öregségi nyugdíj,
  • korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, bányászok egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, baleseti járadék, tartós ápolást végzők időskori támogatása,
  • özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban nem részesült,
  • özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, ha az elhunyt jogszerző korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült és az elhalálozást megelőzően legalább 365 nap szolgálati időt szerzett,
  • nyugellátás méltányosságból történő emelése, egyszeri segély,
  • kérelemre és hivatalból indult adategyeztetési ügyek,
  • kivonat és hatósági bizonyítvány kiadása,
  • szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló megállapodás kötése,
  • tartozás mérséklése, elengedése és fizetési kedvezmény engedélyezése, ha a tartozást a járási hivatal, vagy a kormányhivatal írta elő.

 

2. A gazdasági társaság, civil szervezet, ügyvédi iroda székhelye, telephelye szerinti kormányhivatal illetékes:

  • a munkaügyi iratok őrzési helyének bejelentésére,
  • adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolás kiadása,
  • január 1-jét megelőző időszakra adatszolgáltatás teljesítése

 

3. Budapest Főváros Kormányhivatala kizárólagos illetékességgel jár el:

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek, vagy kétoldalú szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján elbírálásra kerülő alábbi ügyekben:

  • öregségi nyugdíj,
  • korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, bányászok egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, baleseti járadék,
  • özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, abban az esetben is, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült,
  • kérelemre és hivatalból indult adategyeztetési ügyek,
  • kivonat és hatósági bizonyítvány kiadása.

 

b) ha a kérelmező lakóhelye nem valamely Európai Gazdasági Térség szerinti országban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, vagy egyezményes országban van és a 3. pont a) alpont szerinti kérelmet nem a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek, vagy kétoldalú szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján kell elbírálni (ún. harmadik országban élők nyugdíj ügyei).

 

c) az alábbi ügyekben, ha a kérelmező, vagy az elhunyt jogszerző utolsó biztosítási jogviszonya rendvédelmi szervvel, illetve korábbi fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal állt fenn, vagy korábban szolgálati jogviszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal:

  • öregségi nyugdíj,
  • korhatár előtti ellátás, baleseti járadék,
  • özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, abban az esetben is, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült,
  • kérelemre és hivatalból indult adategyeztetési ügyek,
  • kivonat és hatósági bizonyítvány kiadása.

 

4. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el az alábbi ügyekben:

  • özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, és a hozzátartozói nyugdíjat az elhunyt számára folyósított ellátásból kell kiszámítani, ide nem értve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket,
  • ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket is,
  • ha a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,
  • az ellátások folyósítását érintő eljárások lefolytatása, pl. a folyósítás szüneteltetése, ismételt folyósítása, a jogalap nélkül kifizetett nyugellátások visszaköveteléséről szóló döntés kiadása a hatáskörébe tartozó ügyekben,
  • a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesítendő családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény elszámolása,
  • a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatás iránti igények elbírálása és folyósítása,
  • az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás iránti igények elbírálása és folyósítása,
  • az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatás iránti igények elbírálása és folyósítása.

 

5. A Magyar Államkincstár központi nyugdíjbiztosítási szervként jár el az alábbi ügyekben:

  • kivételes nyugellátás megállapítása, ideértve a továbbtanuló árva ellátásának meghosszabbítása,
  • méltányossági nyugdíjemelés engedélyezése,
  • egyszeri segély engedélyezése,
  • tartozás elengedése, mérséklése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése, ha a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Magyar Államkincstár Központ írta elő,
  • nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység alapján járó 0,5%-os emelés hivatalbóli megállapítása.
  • a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási hatósági ügyeiben folytatott felügyeleti eljárás

 

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997.(X.6.) Korm. rendelet

310/2017 (X. 31.) Korm. rendelet

2016. évi CL. törvény

A közelmúltban történt informatikai fejlesztésnek köszönhetően a járási hivatalok, valamint a kormányablak ügyfélszolgálatok munkatársai részére hozzáférhetővé vált a Társadalombiztosítási Front Office Rendszer (a továbbiakban: FOR rendszer).

A FOR rendszer egy olyan webes alkalmazás, amely a nyugdíjbiztosítási szakrendszerekhez hozzáféréssel nem rendelkező ügyintézők számára a hét minden napján, napi 24 órában lehetőséget biztosít a nyugdíj-megállapítási, valamint az adategyeztetési és hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemmel összefüggésben indult, és még folyamatban lévő, illetve a közelmúltban lezárt ügyekkel kapcsolatos valós idejű státuszinformáció szolgáltatására.

A FOR rendszer az alábbi, nyugdíjbiztosítási tárgyú ügyek állásával kapcsolatban nyújt tájékoztatást:

  • nyugdíj megállapítása,
  • nyugdíjbiztosítási adategyeztetés,
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában kezdeményezett eljárások.

Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a rendszer a felsorolt ügytípusokban státuszinformáció - azaz az ügy pillanatnyi állásával kapcsolatos információ - nyújtására szolgál, konkrét ügyeikkel összefüggésben tehát továbbra is a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatokon kaphatnak részletes tájékoztatást.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak minősül.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §, illetve 18. § (2a) bekezdésének, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének, 9. § (1) bekezdésének, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B § (1) bekezdés c) pontjának, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint öregségi nyugdíjra, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult az a személy, aki az ellátás folyósításának kezdő időpontjában biztosítási jogviszonyban áll.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. január 1. napjától hatályos 66/D. § (15) bekezdésében foglaltak szerint a nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő a fentiekben felsorolt ellátást kíván igényelni. A nevelőszülőnek a szünetelés iránti kérelmét a működtetőnél kell benyújtania. A szüneteltetés iránti kérelméhez csatolni szükséges a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997 (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 1.7. pontjának rendelkezései szerint az ellátások iránti igény előterjesztésekor a nevelőszülőknek csatolniuk kell a működtető igazolását a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteléséről. Az ehhez szükséges nyomtatvány elérhető honlapunk „Nyomtatványok” → „További nyomtatványok” → „Nyugdíjigénylés” menüpontja alatt.

Az öregségi nyugellátásban részesülő személy nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján, a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme figyelembevételével növelni kell.

A saját jogú nyugdíjas biztosított részére járó 0,5 százalékos növelés ahhoz a nyugdíjhoz kapcsolódik, amelynek a folyósítása alatt a növelést megalapozó munkavégzés, járulékfizetés megtörtént. 

Felhívjuk a figyelmet a következőkre:

  • A nyugdíjnövelést 2017. január 1-étől nem kell igényelni, azt a Magyar Államkincstár Központ hivatalból állapítja meg, a 2018. évben fennállt biztosítási jogviszonyok alapján legkésőbb 2019. október 31-éig.
  • A növelés megállapításához a Nemzeti Adó és Vámhivatal által közölt, konszolidált kereseti adatokat kell figyelembe venni.
  • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjának 2019. január 1-től alkalmazandó rendelkezése értelmében nem biztosított az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, így az ebből a jogviszonyból származó jövedelem alapján nyugdíjnövelésre nem szerez jogosultságot.

A hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy akkor kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos mértékű növelését, ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas 2016. december 31-ét követően, azelőtt hunyt el, mielőtt a nyugdíjnövelés hivatalból megállapításra került volna.

A hozzátartozó az elhunyt növelésre szerzett jogát a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesítheti.

Jogszabály:

  1. évi LXXXI. törvény 22/A. §

A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2021. január 30.

Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

A 2021. évben induló nyugdíj összegének kiszámítása

Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:

Budapest. 2021. május

Magyar Államkincstár

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a jogosultsági időből legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett.

A súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban részesülő nő esetében legalább 30 évet keresőtevékenységgel szerzett.

A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?

A jogosultság meghatározása során lényeges, hogy a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel.

Jogosultsági időnek csak a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást elősegítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül.

A szolgálati idő a jogosultsági időnél bővebb, mivel szolgálati időnek minősül például az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama, a hozzátartozó jogán megállapított ápolási díj időtartama, a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt, a munkanélküliség esetére járó ellátások időtartama és a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő is, ezek az időtartamok azonban jogosultsági időként nem vehetők figyelembe.

Azt az időszakot, amely az általános szabályok szerint nem minősül szolgálati időnek, jogosultsági időként sem lehet figyelembe venni. 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsági időként figyelembe vehetők. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.

A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

  • a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
  • gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
  • a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
  • a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
  • a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
  • a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
  • a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
  • a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
  • a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?

A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tnyr. 12. § () bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.

Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. A szakközépiskolai tanulók esetében, mivel ezen tanulói jogviszony nyugdíjjárulék fizetése hiányában nem eredményez nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt, az egyéb hitelt érdemlő bizonyítás során nem pusztán a munkavégzés tényét kell igazolni, hanem a munkavégzésre irányuló jogviszony - munkaviszony, megbízási jogviszony - létrejöttét, fennállását.

Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.

Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?

Jogosultsági időként nem vehető figyelembe

  • a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
  • az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
  • a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

  • az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
  • a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
  • az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

Korhatár előtti ellátás:

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell részére továbbfolyósítani.

Azok a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.

Mivel a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődően öregségi nyugdíjasnak minősül, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása során az öregségi nyugdíjjogosultsági feltételek fennállását nem kell vizsgálni.

Az öregségi nyugdíj ismételt kiszámítása iránti kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése napjától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, azonban igazolási kérelem előterjesztésére az ügyfélnek lehetősége van.

Megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátás:

Az öregségi nyugdíj megállapítását nem zárja ki, ha az igénylő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátásban részesül. Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a megváltozott munkaképességen alapuló ellátást meg kell szüntetni.

Az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az ellátott az öregségi nyugdíj megállapítását kérje.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az érintetteket az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 2 hónappal tájékoztatja az öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségeiről.

Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.

Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni. Amennyiben az érintett ezen a napon még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, nyugdíjának rögzítését legkorábban annak megszerzését követő naptól kérheti, az általános igényérvényesítési szabályok szerint. 

Meg kell szüntetni a fennálló biztosítási jogviszonyt?

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Miért előnyös az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt – összegének folyósítását. A választás feltétele, hogy az érintett személy a rögzítés időpontját követően, legalább, további 365 nap szolgálati időt szerezzen.

Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Az öregségi nyugdíj típusai:

- öregségi teljes nyugdíj,

- öregségi résznyugdíj,

- nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).

Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

Az öregségi nyugdíjkorhatár 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik.

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatára annak, aki:

- 1952. január 1 – je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952 –ben született, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben született, a betöltött 65. életév.

Ha az öregségi nyugellátás megállapításának kezdő napja 2018. július 26. előtti, az öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésén és a szükséges szolgálati időn kívül az igénylő, azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a)–b) és g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem Magyarországon, sem valamely európai gazdasági térséghez csatlakozott országban, vagy Svájcban, sem valamely szociális biztonsági egyezményben részes országban. (Kivétel Ausztrália)

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

Amennyiben az igénylő részére álláskeresési támogatást folyósítanak, az öregségi nyugdíjat legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hogyan kerül meghatározásra az öregségi nyugdíj összege?

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.

A havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. A nyugdíj összegének meghatározásáról „Az öregségi nyugdíj kiszámítása” című tájékoztató részletes információkat tartalmaz.

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?

Ha az igénylő magán-nyugdíjpénztári tag, a tagdíj fizetés időtartamának megfelelően csökkentett összegű nyugdíjra jogosult.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

Jogszabályok:

 

1997. évi LXXXI. törvény

Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

Az igényt az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon vagy a K02 számú űrlapon lehet előterjeszteni. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a Nyomtatványtár linken érhető el.

.(Lásd: Nyugellátás iránti igény érvényesítéséről szóló tájékoztató.)

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető

 

Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához az igénylő mellékelheti az esetleg birtokában lévő, olyan szolgálati idők igazolására szolgáló iratokat, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepelnek. Bizonyítékként a következő eredeti vagy hitelesített* okmányok fogadhatók el:

  • a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el,
  • a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás,
  • a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
  • ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
  • bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
  • mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
  • egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
  • kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
  • munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
  • az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
  • az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
  • a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,
  • az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonata vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik.

*Hitelesítésként elfogadható az eredeti okiratról készült fénymásolat, melyet pl. a munkáltató záradékkal, („A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”), dátumbélyegzővel, lehetőség szerint két aláírással és cégbélyegzővel látott el.

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.

 

Az öregségi nyugdíj mértéke

A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

 

Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?

Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

 

Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá

b) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.

 

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

 

Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

 

A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).

 

Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

 

Mi az osztószám?

Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.

Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

 

Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

 

Mit jelent a degresszió?

Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

- a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

 

Mit jelent a valorizáció?

A nyugdíj összegének kiszámításasorán az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.

 

Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?

Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.

 

Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

 

Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermekét is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

A jogosultsági feltételek fennállása esetén az árvaellátás legkorábban a jogszerző elhalálozásának napjától állapítható meg.

Hány éves korig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha azonban a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, akkor az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

  • betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,
  • huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, akkor az 50 százalékot elérő egészségkárosodás tartama alatt az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. 

Nem szűnik meg az árvaellátásra való jogosultság, ha a gyermeket örökbe fogadják.

Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

A köznevelési vagy felsőoktatási intézményben, illetve felnőttképzésben folytatott tanulmányokat az árvaellátás iránti igény előterjesztésekor az erre a célra rendszeresített iskolai igazolás formanyomtatvány kitöltésével kell igazolni. Az árvaellátás megállapítását követően a tanulmányok igazolása – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által nyilvántartott tanulók esetén – hivatalból történik, egyéb esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az árvaellátásban részesülő személyt hívja fel rendszeres időközönként a tanulmányok folytatásának igazolására.

A külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolnia a képzésben való részvételt középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül.

A tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz az iskolai igazolás csatolásával.

A külföldön tanuló árvának a tanulói, hallgatói jogviszony igazoláshoz az erre a célra rendszeresített magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolást célszerű alkalmazni.

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt?

Nem, az árvaellátásra való jogosultságot sem az árva, sem a szülő házasságkötése nem befolyásolja.

Milyen mértékű az árvaellátás?

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, akkor számára az előnyösebb összegű árvaellátást fogja folyósítani, a nyugdíjfolyósító szerv.

Hogyan kell igényelni az árvaellátást?

Ha az elhunyt öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban nem részesült, akkor az igényt a nyugdíjmegállapító szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal fogja elbírálni.

Az árvaellátás iránti igényt benyújtani:

  • személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán lehet,
  • postai úton benyújtható a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve (postacím egységesen: 1916 Budapest).
  • elektronikus úton a magyarorszag.hu honlapon.

Ha az elhunyt öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült, az árvaellátás iránti igényt az alábbi lehetőségek valamelyikén lehet benyújtani:

  • személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán (Budapest, XIII. ker. Váci út 73.),
  • postai úton a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1820 Budapest postai címre,
  • elektronikus úton a magyarorszag.hu honlapon.

A nyomtatványok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain beszerezhetőek, illetve a magyarorszag.hu honlapról letölthetők.

Mit kell csatolni a kérelemhez?

Az igényelbíráláshoz javasoljuk mellékelni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát (holttá illetve eltűntté nyilvánítás esetén az elhunyt személyt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírói döntést), az árva születési anyakönyvi kivonatát illetve16 év feletti árva esetén a tanulmányok folytatását igazoló iskolalátogatási igazolást .

A külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni a tanulmányok folytatását. Az igazolás a magyarorszag.hu honlapról letölthető.

A kérelemhez szükséges csatolni az elhunyt olyan szolgálati idejére vonatkozó dokumentumokat, vagy azok hitelesített másolatát, amely a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által korábban határozattal nem került elismerésre. Ilyen igazolás lehet többek között

  • munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
  • katonai igazolvány, vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatról, illetve polgári szolgálatban eltöltött időről, fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött időről,
  • főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés

Gondnokság, gyámság alá helyezett igénylő esetén a gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk mellékelni a gyámhatóság erről szóló határozatát is.

Mit kell tenni, ha az árva adataiban változás következik be?

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt be kell jelenteni, amely az árvaellátásra való jogosultságot vagy a folyósítást érinti pl. a lakcímváltozást, bankszámlaváltozást, gyám vagy gondnok személyében történő változást, nappali tagozatos tanulmányok megszűnését.

Mit kell tenni, ha az árva megváltozott munkaképességűvé válik az ellátás folyósítása alatt?

Ha az árva megváltozott munkaképességűvé válik az árvaellátás folyósítása alatt, akkor az árvaellátás továbbfolyósításához csatolni kell az egészségi állapot minősítéséhez szükséges egészségügyi iratokat:

  • az egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított beutalót,
  • a gyógykezelését és aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt, továbbá
  • kórházi zárójelentéseket,
  • szakorvosi leleteket.

Ha nem állnak rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges orvosi dokumentumok, keresse fel háziorvosát az esetleg szükséges vizsgálatok elvégzése, a háziorvos birtokában lévő korábbi leletek beszerzése, illetve az orvosszakértői szervhez történő beutaló kiállítása érdekében.

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Hol lehet a hozzátartozói nyugdíjigényt előterjeszteni?

A hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek és mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak. Hozzátartozói nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni.

A hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell előterjeszteni. Ha a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóaágának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

Amennyiben a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a hozzátartozói nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igényt Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatalánál kell előterjeszteni.


Az igénybejelentéshez rendszeresített nyomtatványok a következők:

  • özvegyi nyugdíj: a K08,
  • árvaellátás: a K11,
  • szülői nyugdíj: a K12,
  • özvegyi nyugdíj feléledése: a K14 számú űrlap.

Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „ A nyugellátási igény érvényesítéséről szóló tájékoztató”.)

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető

Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

Az igénybejelentő laphoz javasoljuk mellékelni:

1.) Özvegyi nyugdíj esetén:

- ha igénylő rendelkezik ilyen okirattal, az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést,

- a házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

- a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonat másolatát,

- az elvált vagy különélő házastárs, illetőleg bejegyzett élettárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzését vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat

- az özvegy legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában az özvegy egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az özvegyi nyugdíjat arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű.

2.) Árvaellátás iránti igény esetén:

- ha igénylő rendelkezik ilyen okirattal, az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést, 

- az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árvaellátást arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,

- 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

3.) Szülői nyugdíj iránti igény esetén:

- ha igénylő rendelkezik ilyen okirattal, az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági döntést, 

- ha az igénylő gondnokság alatt áll, a gondnokkirendelő határozatot,

- a szülő legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hozott határozatot, szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt, ennek hiányában a szülő egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha a szülő a szülői nyugdíjat arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében fentieken túl – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az eljárás egyszerűsítése érdekében az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni lehet.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Hozzátartozói nyugellátásról szóló tájékoztató.)

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. 

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint a házastárs halálától egy évig folyósítható.

Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az, aki a jogszerző halálakor

  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Ki jogosult özvegyi járadékra?

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.

Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint,

a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, illetőleg bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

A házastárs jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg gyermek eltartása címén megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem áll fenn.

Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
  • házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után akkor éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése alapján a külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Amennyiben az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, javasoljuk, hogy a 1020-001 számú, magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével kerüljön a jogviszony leigazolásra.

Megjegyezzük, hogy ezen új nyomtatvány bevezetése nem zárja ki az oktatási intézmények egyedi igazolásainak elfogadását.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az igazolást, illetve a kitöltött nyomtatványt csak abban az esetben áll módunkban elfogadni, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

 

 

Szülői nyugdíjra az jogosult, akinek gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek gyermeke haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: Hozzátartozói nyugellátásról szóló tájékoztató.)

Ki lehet jogosult szülői nyugdíjra?

Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén  – a szülő, nagyszülő (a továbbiakban együtt: szülő) jogosult, ha

– a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és

– a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

A nevelőszülő csak akkor lehet jogosult szülői nyugdíjra, ha a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem volt megváltozott munkaképességű, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a hatvanötödik életévét betölti, vagy megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

Nyugdíjas szülő milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak?

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Meddig jár a szülői nyugdíj?

A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halála napjától a megváltozott munkaképesség tartamára jár. (A 65. életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni.)

Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Milyen mértékű a szülői nyugdíj?

Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 százalék.

Több jogosult esetén hogyan alakul a szülői nyugdíj?

Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Mikor szűnik meg a felsorolt ellátásokra való jogosultság?

Megszűnik, ha

  •  a jogosult meghal,
  • a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
  • a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
  • a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
  • a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
    • a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka), vagy
    • a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ánakb) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis – a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

Hol terjeszthető elő a korhatár előtti ellátás iránti kérelem?

A kérelem az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél személyesen vagy postai úton nyújtható be az Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján című nyomtatványon (K03 jelű űrlap,nyomtatvány száma ONYF. 3515-270).

Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

 

A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

Az igényelbírálásához szükséges okmányok, igazolások beszerzésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele, emiatt az ügy elintézési ideje meghosszabbodik.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az ellátás iránti igény elbírálásához – amennyiben az igénylő rendelkezésére áll – az alábbi eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk:

  • főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
  • katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
  • a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
  • ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
  • bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
  • mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
  • egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
  • kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
  • munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
  • az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
  • az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
  • a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,
  • foglalkoztató igazolása a korkedvezményes munkakörben eltöltött időtartamról.

Hol terjeszthető elő az átmeneti bányászjáradék iránti kérelem?

A kérelem az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél személyesen vagy postai úton nyújtható be az Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján című nyomtatványon (K03 jelű űrlap,nyomtatvány száma ONYF. 3515-270).

Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

A kérelem  elektronikus úton is előterjeszthető

A kérelemhez csatolni kell a bányavállalkozó igazolását  a kérelmező földalatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről és a műszakok számáról, továbbá a biztosítással járó jogviszony megszüntetését igazoló okiratot.

Hol terjeszthető elő a táncművészeti életjáradék iránti kérelem?

A kérelem az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél személyesen vagy postai úton nyújtható be az Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján című nyomtatványon (K03 jelű űrlap,nyomtatvány száma ONYF. 3515-270).

Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu linken érhető el. (Lásd: „Tájékoztató a nyugellátási igény érvényesítéséről”.)

 

A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető

A kérelemhez csatolni kell a törvényben meghatározott balett-társulat, táncegyüttes, színház igazolását a magántáncosi vagy tánckari tagként eltöltött időről.

A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, ún. művésznyugdíj, a polgármestereknek, az Európai Parlamenti és országgyűlési képviselőknek külön szabályok alapján megállapított öregségi nyugdíj) 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

Korhatár előtti ellátásra jogosult

- az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)  2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

- az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

- az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el,  

- az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

- az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül. 

Hogyan állapítható meg a korhatár előtti ellátás összege?

A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani. 

Szolgálati járandóságra az a személy jogosult,

  • akivel a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), illetve a  Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a , illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult, vagy
  • aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
  • aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet,

feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. A szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a mindenkori vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek is megfelelően kell emelni. A szolgálati járandóságot a hatályos személyi jövedelemadó kulcs mértékének (15 %) megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani.

Amennyiben az érintett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem, vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) az ellátás csökkentésével szemben érvényesíthető. A családi kedvezmény érvényesítésére az érintett kérelmére az adóévet követő év június 30-át követően van lehetőség.

Mikor nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege?

Nem csökkenthető a járandóság összege, ha

  • a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagyis 117.000 forintot, vagy
  • a jogosult önkéntes tartalékos szerződést – ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést – kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig, vagy
  • a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították, vagy
  • a jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 29/D. § (3) bekezdése alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.

Az első esetkörről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak mint folyósító szervnek hivatalos tudomása van, így ezekben az esetekben az ellátás teljes összegben történő folyósítása hivatalból történik.

A második esetben az önkéntes tartalékos szerződés megkötéséről, megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve hivatalból értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetőleg a szerződés megkötésének tényét – a szerződés egy másolati példányának megküldésével – a járadékban részesülő is bejelentheti. (A szolgálati járandóság teljes összegben történő folyósítására a szerződés megkötését követő hónap első napjától kerül sor. Amennyiben a bejelentés később történik meg, úgy a szerződés megkötését követő hónap első napjától járó különbözet összegét egy összegben ki kell utalni.)

A szerződés megkötése vagy megszűnése miatt történő módosításról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fenti értesítés vagy bejelentés alapján hivatalból határozatot ad ki.

A harmadik esetben az ellátás teljes összegben történő folyósítására a jogosult kérelme, és az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét minősítő határozat alapján kerülhet sor. Ha a kérelmező balesetének, betegségének a szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét jogerős bírósági határozat mondja ki, az ítélet pótolja a minősítő határozatot, azaz az ellátás teljes összegben történő folyósítása érdekében az ítéletet kell a folyósító szervhez eljuttatni.

A szolgálati járandóság negyedik esetben meghatározottak szerinti okból történő csökkentés nélküli folyósítására az igénylő erre vonatkozó kérelme alapján, legkorábban a kérelem benyújtását követő hónap első napjától van lehetőség. Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezése alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt legalább négy gyermek után

  • családi pótlékra jogosult, vagy
  • családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, ide értve azt is, ha a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A kérelemnek tartalmaznia kell

  • azon vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekek természetes személyazonosító adatait és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak vagy folyósítottak, és
  • a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy megfelel az Szja. tv. 29/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak.

A kérelem teljesítéséhez igazolni kell, hogy a kedvezmény igénybevételére jogosító gyermekek az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei. E tény elsősorban a gyermekek születési anyakönyvi kivonatával, örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező gyámhatósági határozattal igazolható.

A szolgálati járandóság csökkentés nélküli folyósítására irányuló kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal bírálja el.

Amennyiben a szolgálati járandóságban részesülő személy már nem minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának, ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni.

A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell,

  • ha a jogosult olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása érdekében kéri, amelynek feltételeként törvény azt előírja, illetve arra tekintettel kéri a szüneteltetést, hogy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja (a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését),
  • azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

A szolgálati járandóság folyósítását a szüneteltetési ok nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni. A szüneteltetési ok esetleges fennállását a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból vizsgálja.

Ha törvény valamely juttatás és a szolgálati járandóság egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult a szolgálati járandóság szüneteltetését nem kérelmezi, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a szolgálati járandóság folyósítását hivatalból szünetelteti.

Mikor szűnik meg a szolgálati járandóság?

Megszűnik a szolgálati járandóság, ha

  • a jogosult meghal,
  • a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
  • a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
  • a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti,
  • ha a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka).

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. A szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a mindenkori vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek is megfelelően kell emelni.

Az eljárási, folyósítási, jogorvoslati, végrehajtási, megtérítési stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Ki jogosult átmeneti bányászjáradékra?

Átmeneti bányászjáradékra az a személy jogosult, aki

  • Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben
    • legalább huszonöt év figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy
    • legalább 5000 – szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és
  • azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

Hogyan kell kiszámolni az összegét?

Az átmeneti bányászjáradék összege az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.

A havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a járadék megállapításának kezdő napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

 

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjának összege?

Ha az igénylő magán-nyugdíjpénztári tag, a tagdíjfizetés időtartamának függvényében csökkentett összegű járadékra jogosult.

 

Milyen formában lehet az átmeneti bányászjáradék iránti igényt előterjeszteni?

A kérelem kizárólag az „Igénybejelentés a 2011. évi CLXVII. törvény alapján” elnevezésű, K03 jelű nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez minden esetben csatolni szükséges a  bányavállalkozó igazolását a kérelmező föld alatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről és a műszakok számáról.

Az átmeneti bányászjáradék megállapítására az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető a Magyar Államkincstár honlapjának Nyugdíjbiztosítási nyomtatványtárából.

 

Hogyan nyújtható be az átmeneti bányászjáradék iránti kérelem?

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve bármely kormányablakban.

Postai úton a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal nevére  címezve, postacím egységesen: 1916 Budapest.

Ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők elektronikus úton is előterjeszthetik kérelmüket, a 3515-270. számú nyomtatványon.

 

Alkalmazott jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

2011. évi CLXVII. törvény

333/2011. (XII.29.) Korm. rendelet

1993. évi XLVIII. törvény

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása következtében 2017. január 1-től a balettművészeti életjáradék elnevezésű korhatár előtti ellátást felváltotta a  táncművészeti életjáradék. A szintén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó táncművészeti életjáradék kiszámítása azonos módon történik, azonban az ellátásra jogosultak köre némileg szélesebb, mint a balettművészeti életjáradék esetében.

Táncművészeti életjáradékra az jogosult, aki

  • a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna       Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott, és
  • legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett, és
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és
  • azon a napon, amelytől kezdődően a balett művészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

A 2016. december 31-én balettművészeti életjáradékként folyósított ellátásokat a nyugdíjfolyósító szerv – változatlan összegben és külön kérelem nélkül –, 2017. január elsejétől táncművészeti életjáradékként folyósítja tovább.

Az, aki korhatár előtti ellátásban részesült, de az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény 2017. január elsejétől módosított 43/A. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelt, korhatár előtti ellátása helyett 2017. február 28-ig kérhette a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól a táncművészeti életjáradék folyósítását.

A társadalombiztosítási baleseti ellátórendszer az üzemi baleseti sérültnek, és a foglalkozási megbetegedésben szenvedőnek fokozott gondoskodást nyújt.

A fokozott gondoskodás az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályozásban nyilvánul meg, mind az egészségbiztosítás, mind a pénzbeli ellátás terén.

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a társadalombiztosítás.

Egészségbiztosítási baleseti ellátások:

  • a baleseti egészségügyi szolgáltatás,
  • a baleseti táppénz és
  • a baleseti járadék.

Baleseti nyugellátás:

  • a baleseti hozzátartozói nyugdíj (baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj)

Mely esetben üzemi baleset egy baleset?

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Mi a foglalkozási betegség?

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

Melyik szerv bírálja el a baleset üzemiségét, illetve a foglalkozási megbetegedés tényét?

A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv – a megyei/fővárosi kormányhivatal, vagy a foglalkoztató (társadalombiztosítási kifizetőhely) – határozatban dönt.

Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség tényéről a  megyei/fővárosi kormányhivatal dönt.

A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását is.

A határozat egy példányát a biztosítottnak is át kell adni. A határozat azért szükséges, mert ennek birtokában lehet a baleseti járadékot és a baleseti hozzátartozói nyugdíjakat igényelni.

Melyek a baleseti ellátásként igénybe vehető ellátások?

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében kialakult egészségkárosodása meghaladja a 13 százalékot, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében elhalálozott, illetőleg baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt nem az üzemi baleset következtében hunyt el.

(További információkat a baleseti járadékról, illetőleg a baleseti hozzátartozói nyugdíjról szóló tájékoztatókban olvashat.)

Hol és hogyan kell igényelni a baleseti járadékot és a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat?

A baleseti járadékot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell igényelni az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíj-megállapító szervénél. 

A baleseti hozzátartozói nyugellátásokat, ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíj-megállapító szervénél kell igényelni.

Az igény elektronikus úton is előterjeszthető, melyről bővebben olvashat az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatóban.

Jogszabályok:

1997. évi LXXX. törvény

1997. évi LXXXIII. törvény

1997. évi LXXXI. törvény

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

A kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be. 

 

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset   8 %-a,

2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 10 %-a,

3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                    a havi átlagkereset 15 %-a,

4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál                a havi átlagkereset 30 %-a.

Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.

Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.

Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).

Megszűnik a baleset járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.

Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.

A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet érvényesíteni.

A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű, vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában elérhető a a Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosítási aloldalának   nyomtatványtárásban . (Lásd: a nyugellátási iránti igény érvényesítésről szóló tájékozatót.)

A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető. (Erről bővebben olvashat az elektronikus ügyintézésről szóló tájékoztatóban.)

Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését.

Jogszabályok:  

1997. évi LXXXIII. törvény

Ki jogosult rokkantsági járadékra?

Az, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett, és azóta folyamatosan fennálló egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű. További feltétel, hogy az igénylő nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában ne részesüljön. Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

 Mikortól állapítható meg az ellátás?

A rokkantsági járadék a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, de ez az időpont nem lehet korábbi, mint annak a hónapnak az első napja, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát az orvosszakértői szerv által meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

Szükséges-e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?

A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A rokkantsági járadék havi összege  2020. január 1-től  38.670.- Ft.

Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

Akkor, ha

  • a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy
  • ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

Ki terjesztheti elő az igényt és hol?

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő, vagy meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

Az igény elektronikus úton is előterjeszthető.

Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány kitöltésével, és a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal járási (a fővárosban kerületi) hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél nyújtható be.

Az egészségkárosodás mértékét az orvosszakértői szerv hatályos határozatával, szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével lehet igazolni.

Amennyiben ezzel nem rendelkezik, az ellátás megállapítása iránti eljárásban az egészségi állapot szakkérdését vizsgálni kell, ezért a kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat:

  • az egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított beutalót,
  • a gyógykezelését és aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt, továbbá
  • kórházi zárójelentéseket,
  • szakorvosi leleteket.

Ha nem állnak rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges orvosi dokumentumok, keresse fel háziorvosát az esetleg szükséges vizsgálatok elvégzése, a háziorvos birtokában lévő korábbi leletek beszerzése, illetve az orvosszakértői szervhez történő beutaló kiállítása érdekében.

Gondnokolt igénylő esetén a gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk mellékelni  a gondnokrendelésről szóló határozatot is.

A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

 A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.

A rokkantsági járadék mentes a végrehajtás alól.

 

Jogszabály:

83/1987. (XII. 27.) MT rendelet

2021 novemberében intézkedés történik:

  • a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott ellátások tekintetében 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal 1,2 százalékos kiegészítő emelés kifizetéséről,
  • a rokkantsági járadék összegének emeléséről,
  • az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó életjáradék kiegészítő emeléséről, valamint
  • nyugdíjprémium és – a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint – egyszeri juttatás kifizetéséről.

Az 1,2 százalékos emelés nemcsak a havi rendszeresen járó ellátásra, hanem a tizenharmadik havi nyugdíj illetve tizenharmadik havi ellátás idei évben kifizetett arányos összegére is jár.

A nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a 2021. novemberi kiegészítő emelés végrehajtásáról, illetve a 2021. január-október hónapokra járó emelés, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjra, tizenharmadik havi ellátásra járó emelés összegének folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik, tehát az ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania.

Az 1,2 százalékkal emelt összeg folyósítása első ízben 2021. november hónapban történik.

Postai kifizetés esetén a november havi emelt összegű ellátás, a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a 2021. január-október hónapokra járó emelés és a tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve tizenharmadik havi ellátásra járó 1,2 százalékos emelés összege a 2021. november havi nyugellátással együtt, a szokásos nyugdíj-kifizetési napon kerül kifizetésre.

A postai utalványon a 2021. november havi ellátástól elkülönítetten megjelenítésre kerül a január-október hónapokra és a 13. havi nyugdíj, tizenharmadik havi ellátás egyheti részére járó 1,2 százalékos emelési különbözet, valamint a nyugdíjprémiumként illetve egyszeri juttatásként járó juttatás összege.

Bankszámlára történő utalás esetén a 2021. november havi ellátás összegétől elkülönített utalási tételként jelentkezik a többi jogcímen járó összeg (azaz a január-október hónapokra és a 13. havi nyugdíj, tizenharmadik havi ellátás egyheti összegére járó emelési különbözet, valamint a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás összege). Az utalások 2021. november 12-én kerülnek ügyfeleink számláin jóváírásra.

Külföldi bankszámlára történő folyósítás esetén az 1,2 százalékos emelés visszamenőlegesen járó összege, a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás összege, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve tizenharmadik havi ellátásra járó 1,2 százalékos emelés a 2021. november havi ellátással összevontan, egy tételként kerül utalásra.

Az alábbiakban részletes tájékoztatást nyújtunk a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a 2021. november havi 1,2 százalékos kiegészítő emelés részletes jogosultsági feltételeiről, illetve összegéről.  

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó életjáradék kiegészítő emeléséről honlapunkon külön tájékoztató érhető el ide kattintva.

I. A nyugdíjprémium

I.1. A nyugdíjprémiumra jogosultak köre

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (5) bekezdése alapján (továbbiakban: Tny.) a gazdaság teljesítményének ez évben várható növekedésére tekintettel nyugdíjprémiumban kell részesíteni azokat a nyugdíjasokat, akik 2020. év legalább egy napján, valamint 2021 novemberében is

  • öregségi nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban részesülnek, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt már 2021. előtt betöltötték, vagy
  • özvegyi nyugdíjban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat), árvaellátásban vagy szülői nyugdíjban részesülnek.

I.2. A nyugdíjprémium összege

A kifizetésre kerülő nyugdíjprémium összegét a 2021. évre várható GDP növekedés 7,5 százalékos mértékének 3,5-del csökkentett összege (4) és a jogosult személy november hónapra folyósított nyugellátása 25 százalékának, de legfeljebb 20.000 forintnak a szorzata adja. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium kiszámításához nem lehet a törvényben meghatározott 20.000 forintnál nagyobb összeget alapul venni abban az esetben sem, ha a nyugdíj ténylegesen kiszámítható egynegyed része ennél magasabb összeg.

Például a nyugdíjprémium összege 4 x 20.000 = 80.000 forint abban az esetben is, ha az öregségi nyugdíj összege 116.000 forint, aminek a 25 százaléka 29 ezer forint, mivel legfeljebb 20.000 forintot lehet a számításhoz figyelembe venni. Egyszerűbben fogalmazva, ha a folyósított nyugellátás összege eléri vagy meghaladja a havi 80.000 forintot, akkor nyugdíjprémiumként a maximálisan kiszámítható 80.000 forint kerül kifizetésre.

Amennyiben a jogosult több, nyugdíjprémiumra jogosító ellátásban is részesül, a nyugdíjprémium összegét ezen ellátások együttes összege után kell kiszámolni, azonban ebben az esetben is a november havi nyugellátások együttes összegének 25 százalékát, de legfeljebb 20.000 forintot lehet alapul venni a nyugdíjprémium számításához.

II. Egyes más ellátások után járó egyszeri juttatás

II.1. Az egyszeri juttatásra jogosultak köre

A Kormány 568/2021. (X. 6.) Korm. rendeletében foglaltak szerint - Magyarország gazdaságának 2021. évi kiemelkedő teljesítményére tekintettel – november hónapban egyszeri juttatást kapnak azok a személyek, akik

  • 2021 novemberében olyan nyugdíjban részesülnek, amely nyugdíjprémiumra nem jogosít, vagy
  • 80 000 forintnál alacsonyabb összegű nyugdíjprémiumra jogosító nyugdíjban, vagy
  • egyes más típusú, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott ellátásban

részesülnek.

Nem nyugdíjprémiumra, hanem egyszeri juttatásra jogosító nyugellátás

  • az ideiglenes özvegyi nyugdíj,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nők kedvezményes öregségi nyugdíja, valamint
  • a 2020. december 31-ét követő időponttól megállapított öregségi nyugdíj.

II.2. Egyszeri juttatásra jogosító ellátások

A nyugdíjprémiumra jogosító, 80 000 forintnál alacsonyabb összegű nyugellátás vagy mezőgazdasági járadék, illetve a nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátás vagy mezőgazdasági járadék, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági ellátás, a ehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, a polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátások, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék.

II.3. Az egyszeri juttatás összege

Az egyszeri juttatás összege egységesen 80 000 forint, azonban ha az egyszeri juttatásra jogosult személy nyugdíjprémiumra is jogosult, az egyszeri juttatás összegéből le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kell egyszeri juttatásként folyósítani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2021. november hónapban nyugdíjprémiumként és egyszeri juttatásként összesen, személyenként egységesen 80 000 forint kerül kifizetésre.

Egyebekben az egyszeri juttatásra is a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. A nyugellátások és egyes más ellátások 2021. novemberi kiegészítő emelése

A Tny. 62. § (3)-(4) bekezdése értelmében, ha az éves várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés és a januári nyugdíjemelés mértékének különbözete egy százalékpont fölötti, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

2021 januárjában a nyugdíjak és más ellátások 3 százalékkal, majd 2021. június 1-jétől - 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - további 0,6 százalékkal emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, a fogyasztói árnövekedésre vonatkozó 2021. január-augusztus havi tényadatok alapján az éves várható fogyasztói árnövekedés 4,8 százalék.

A fogyasztói árnövekedés és a januári-júniusi emelési mérték különbözete alapján 2021. november hónapban 1,2 százalékos emelést kell végrehajtani.

III.1. A kiegészítő emelés mértéke

  1. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 1,2 százalékkal emelkednek azok az ellátások, amelyekre a 2021. január 1-i emelés járt.

Az emelés a korábban kifizetett tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás egyheti összegére is jár.

III.2. A 2021. november hónapban emelésre kerülő ellátások

A nyugellátások és egyes más ellátások 2021. november havi kiegészítő emeléséről szóló 567/2021. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében a novemberi kiegészítő emeléssel érintett ellátások a következők:

öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések.

A 2021. novemberi kiegészítő emelés megilleti

  • a 2020. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg,
  • a 2020. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha az ellátását 2021. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

A kiegészítő emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

A megállapítás időpontjától kezdődően emelkedik a 2020. december 31-ét követő időponttól megállapított özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, ha az ellátás kiszámításának alapja az elhunyt jogszerző 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú ellátása.

Ha egy személy részére egyidejűleg több, a fentiekben felsorolt és emelendő ellátás kerül folyósításra, az ellátások emelése külön-külön megtörténik.

Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2021. november 1-jétől – 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 102.770 forintra emelkedik.

Az özvegyi és szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapján illeti meg a kifizetés.

Szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított nyugellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő nyugdíjrészt, illetve nyugdíjat kell az emelés során figyelembe venni.

III.3. A 2021. november 1-je előtt megszűnt ellátások emelése

Ha a 2021. január havi emeléssel érintett ellátásra való jogosultság 2021. november 1-jét megelőzően megszűnt, és – új ellátásra jogosultság esetén – a korábbi ellátás helyett megállapított új ellátás emelésre nem jogosít, akkor az ellátás folyósítási hónapjaira számított emelés egy összegben illeti meg a megszűnt ellátás jogosultját.

A megszűnt ellátás után járó kiegészítő emelés arányos részének egyösszegű kifizetését a jogosult, illetve elhalálozása esetén hozzátartozója vagy örököse írásbeli kérelmére utalja ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

III.4. A rokkantsági járadék emelése

A nyugellátások emelésével egyidejűleg a rokkantsági járadék havi összege is visszamenőleges hatállyal emelkedett, 2021. január 1-jétől 41 045 forint. A rokkantsági járadék 2021. novemberi emeléséről, a 2021. január-október hónapokra járó különbözet, valamint a tizenharmadik havi rokkantsági járadék egyheti összegére járó emelés utalásáról, illetve 2021. évi kezdő időponttól megállapított rokkantsági járadék esetén a megállapítás kezdő időpontjától járó emelési különbözet utalásáról hivatalból gondoskodik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

III.5. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék emelése

A nyugellátások emelésével egyidejűleg a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék megállapításánál irányadó összeghatár is 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelkedett, saját jogon járó pótlék esetén 218 195 forintra, hozzátartozói jogon járó pótlék esetén pedig 109 100 forintra.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a pótlék 2021. novemberi emeléséről, a 2021. január - október hónapokra járó emelési különbözet valamint a tizenharmadik havi nemzeti helytállásért pótlék egyheti összegére járó emelésének utalásáról, illetve 2021. évi kezdő időponttól megállapított nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék esetén a megállapítás kezdő időpontjától járó emelési különbözet utalásáról hivatalból gondoskodik.

A Magyar Közlöny 2021. október 6-i számában megjelent a Kormány 567/2021. (X. 6.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2021. november havi kiegészítő emeléséről, amelynek 7. §-a az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtására kiadott 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendeletet módosítja.

A fenti jogszabály szerint az életjáradék kiszámításául szolgáló alapösszeg 2021. évben 108 895 Ft-ra emelkedett.

Az életjáradék emeléséről a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik, ezzel kapcsolatban ügyfeleinknek külön kérelmet nem kell benyújtania.

Az emelt összegű életjáradék első ízben 2021. november hónapban kerül folyósításra a jogosultak részére, míg a 2021. január 1-től október 31-ig terjedő időszakra esedékessé vált különbözet utalására 2021. november 30-áig kerül sor.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 79. § (2) bekezdése, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. §-a alapján a külföldön élő jogosultak az ellátásuk folyósítását az alábbiak szerint kérhetik: 

1.) belföldi meghatalmazott részére

a.) postai kézbesítés útján (utalási költségtől mentesen),

b.) belföldi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), 

2.) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy 

3.) EGT állam területén élők valamely EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy 

4.) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam (a továbbiakban: egyezményes állam) területén élők a szerződő (egyezményes) államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, utalási költségviselés ellenében. 

5.) Amennyiben a külföldön élő jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára szeretné kérni az ellátása összegét, azonban azzal nem rendelkezik és a számlanyitás miatt nem áll módjában Magyarországra utazni, a fentieken túlmenően lehetősége van arra, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel postai úton számlanyitásra irányuló szerződést kössön. 

Külföldön élő jogosultak részére közvetlen postai úton történő kifizetésre nincs lehetőség. 

A fentiek alkalmazásában EGT államnak minősül: 

  • a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát Köztársaság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Litván Köztársaság, a Luxembourgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság 

A fentiek alkalmazásában egyezményes államnak minősül

  • az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, az Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (Québec), a Koreai Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, a Szerbia Köztársaság, Török Köztársaság. 

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - 1139 Budapest, Váci út 73., Postacím: 1820 Budapest), mint folyósító szerv, a magyarországi pénzintézeti számlára történő utalást, valamint a postai kézbesítést kizárólag forintban (HUF) tudja teljesíteni. 

EGT állam területén, valamint egyezményes állam területén vezetett pénzintézeti számlára történő utalást a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemekben, azaz az alábbi devizanemek valamelyikében lehet teljesíteni:amerikai dollár (USD), angol font (GBP), ausztrál dollár (AUD), cseh korona (CZK), dán korona (DKK), euró (EUR), japán jen (JPY), kanadai dollár (CAD), magyar forint (HUF), lengyel zloty (PLN), norvég korona (NOK), svájci frank (CHF), svéd korona (SEK). 

Az ellátásra jogosult személynek lehetősége van arra, hogy kiválassza, hogy a fenti devizanemek közül melyikben kéri az ellátását, azonban az utalás teljesítésére csak akkor van lehetőség, ha a külföldi pénzintézetnél vezetett fizetési számla fogadni tudja az adott devizanemet. 

I.         A folyósításhoz szükséges dokumentumok, nyilatkozatok 

A folyósítás módjáról rendelkező nyilatkozatnak az alábbi adatokat szükséges tartalmaznia, melyet javasoljuk, szíveskedjen a 3970-003. számú nyomtatványon megadni. 

1)   A belföldi meghatalmazott részére 

a) postai kézbesítés útján történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét. 

b)   magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósításhoz szükséges csatolni az erről szóló meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazott nevét és címét, valamint meg kell adni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot. 

2) A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén szükséges megadni a pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét és a számlaszámot. 

3) Az ellátás EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását, az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni. 

  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató megnevezése,
  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató címe (ország, város, utca, házszám),
  • a külföldi pénzforgalmi szolgáltató SWIFT (BIC) kódja,
  • a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazott számlaszám (IBAN).

Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében. 

4) Az ellátás egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalását az alábbi adatok megadása esetén tudjuk teljesíteni: 

  • a kedvezményezett bank megnevezése,
  • a kedvezményezett bank címe (ország, város, utca, házszám),
  • a kedvezményezett bank SWIFT (BIC) kódja és/vagy a kedvezményezett bank azonosító kódja,
  • a kedvezményezett számlaszáma.

Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália /BSB/ és Kanada esetén a bankazonosító kód rovatot kötelező kitölteni Az Amerikai Egyesült Államokban a bankazonosító kód 9 számjegyű, Ausztráliában 6 számjegyű, Kanadában 9 számjegyű. 

Amennyiben a BIC/SWIFT és az IBAN rovattal, vagy a kedvezményezett számlavezető bankjának bankazonosítójával kérdése merülne fel, javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül a külföldi bankjához a pontos adatok beszerzése érdekében. 

5)  Az Erste Bank Hungary Zrt-hez történő utalásához a jogosult erre irányuló nyilatkozata szükséges. 

Az ellátás pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalására csak akkor van lehetőség, ha a jogosult (vagy belföldi meghatalmazott részére történő folyósítás esetén meghatalmazottja) rendelkezési joggal bír a számla felett.

Amennyiben az ellátás folyósítását pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kéri, a számlaszám feltüntetésekor a „nulla karaktert” kérjük, szíveskedjen a Ø karakterrel jelölni. Az utalás biztonsága érdekében javasoljuk a banki értesítő számlaszámot tartalmazó fejlécét mellékelni. 

II.        Az utalás költségei 

Az EGT tagállamba történő közvetlen utalás költségmentes. Tájékoztatjuk azonban, hogy az ellátás magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára történő utalása esetén az ellátás más számlára való továbbutalásának költségét már a jogosultnak kell fizetnie az adott pénzintézet üzletszabályzatában meghatározottak szerint. 

Az egyezményes államba történő közvetlen utalás költségét az ellátásra jogosultnak kell viselnie. Az utalás költségének mindenkori aktuális összege (Elektronikusan/SWIFT-en benyújtott egyéb megbízások díja) az MNB honlapján található meg a www.mnb.hu/penzforgalom/az-mnb-mint-bank-bankszamla-vezetesi-szolgaltatasok/altalanos-uzleti-feltetelek  elérhetőségen. Ezen költségen felül előfordulhatnak más költségek is, amennyiben közvetítő bank(ok)ra van szükség az átutalás teljesítéséhez, valamint a jogosultaknak esetlegesen számolniuk kell a külföldi pénzintézetek üzletszabályzatában meghatározott fogadási költséggel is. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy függetlenül attól, hogy a folyósításra az utalási költségek viselése mellett, vagy az utalási költségtől mentesen kerül sor, a hibásan megadott adatokból eredő téves vagy eredménytelen utalások költsége a jogosult magyar ellátásából levonásra kerül.

A fentiek arra az esetre is alkalmazandóak, ha az utalás teljesítése azért hiúsul meg, mert a jogosult által kiválasztott devizanemet a külföldi pénzintézet nem tudja fogadni. 

III.      A nyugdíjminimumot meg nem haladó ellátások külföldre történő folyósítása 

2013. július 1. napjától az EGT tagállamban, egyezményes államban, vagy bármely más külföldi országban élő jogosultak kérhetik, hogy a Magyarországon mindenkor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét (2018. évben: 28.500 Ft) meg nem haladó ellátásukat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítsa az alábbiak szerint. 

Negyedévente történő utalás esetén a január 1-től március 31-ig járó ellátás márciusban, az április 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től szeptember 30-ig járó ellátás szeptemberben, az október 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Félévente történő utalás esetén a január 1-től június 30-ig járó ellátás júniusban, a július 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Évente történő utalás esetén a január 1-től december 31-ig járó ellátás decemberben - egy összegben - kerül kifizetésre. 

Az ütemezett utalásra vonatkozó kérelmet javasoljuk a 3970-003. számú formanyomtatványon előterjeszteni. 

IV.       Példák a (nyug)ellátások előzőekben ismertetett módokon történő utalására 

1) Belföldi meghatalmazott részére

a) postai kézbesítés útján történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Románia), egyezményes államban (pl. Ausztrália) vagy bármely más külföldi országban (pl. Dél-afrikai Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott részére, postai úton folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra. 

b) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Írországban), egyezményes államban (pl. Kanada) vagy bármely más külföldi országban (pl. Paraguayi Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa megjelölt belföldi meghatalmazott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő, mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit. 

2) Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Szlovák Köztársaság), egyezményes államban (pl. Montenegró) vagy bármely más külföldi országban (pl. Kínai Népköztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az ellátott magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban, ha az ellátás összege átutalásra kerül egy másik belföldi vagy külföldi bankszámlára, mind a küldő mind a fogadó pénzintézet felszámolhatja költségeit. 

3) EGT államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az EGT tagállamban (pl. Osztrák Köztársaság) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott valamely EGT tagállamban (tehát akár az Osztrák Köztársaságban, akár egy másik EGT tagállamban) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az ellátásból folyósítási költség nem kerül levonásra, azonban a fogadó bank esetleges költségeivel számolni kell. 

4) Egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Az egyezményes államban (pl. Ausztráliában) élő jogosult rendelkezhet úgy, hogy az őt megillető ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátott az adott államban (tehát Ausztrália) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára folyósítsa, az MNB által forgalmazott devizanemek egyikében. Az utalás költsége (melynek mindenkori aktuális összege az MNB honlapján található meg, illetőleg esetlegesen  a közvetítő bank költsége) a magyar ellátásból levonásra kerül és számolni kell a fogadó bank esetleges költségeivel is. 

5) Erste Bank Hungary Zrt-nél vezetett fizetési számlára történő folyósítás:

Megegyezik a 2.) pontban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a magyarországi bankszámla megnyitásához nem kell személyes megjelenés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz címzett nyilatkozatot követően az ügyféllel az Erste Bank Hungary Zrt. veszi fel közvetlenül a kapcsolatot.  

1. számú melléklet: Tájékoztatás az EGT tagállamban (például Írországban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

2. számú melléklet: Tájékoztatás az egyezményes államban (például Ausztrália) élő jogosult által választható folyósítási módokról

3. számú melléklet: Tájékoztatás a nem EGT tagállamban vagy egyezményes országban, de külföldön (pl. az Argentin Köztársaságban) élő jogosult által választható folyósítási módokról

A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék általános jellemzői

A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, továbbá a kitüntetésben részesült személy 1996. január 1-jét, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelőzően történt elhalálozása esetén az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy a Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismeréséről szóló tájékoztató a) és c) pontjaiban ismertetett feltételekkel rendelkezik.

A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás időpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthető özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta.

Özvegyi címen járó pótlék összege

A pótlék a 193.380 Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres pénzellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 96.690 Ft.

A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

Folyósítás

A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülő elhalálozását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék speciális esete.

Ha a pótlékban részesült személy halálakor az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy nem megváltozott munkaképességű (munkaképességét legalább 67%-ban nem vesztette el, vagy egészségkárosodása az 50%-ot nem éri el, vagy akinek egészségi állapota az 50%-ot meghaladja), úgy az elhunyt halálát követő egy évig jogosult a pótlékra, feltéve, hogy magyar állampolgár.

 Az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel.

Az özvegy ismételt jogosultsága az egy éves időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap első napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától ismerhető el.

A pótlék összege, összegszerűsége a jelzett speciális esetben

Az özvegyet megillető pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerző részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetőleg folyósítani kell, ha az özvegynek 193.380 Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetőleg keresőtevékenységből származó jövedelme van.

Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves időtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel.

A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) intézkedik.

Kitüntetés posztumusz adományozása

A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történő megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerűség meghatározása is az általános szabályok szerinti.

Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése

Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónap első napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélő szülő részére

Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélő szülő(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra előírt feltételek fennállása esetén.

Összegszerűség

A szülő részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel.

Abban az esetben, ha mindkét szülő rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegű ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre előírt általános szabályok szerint.

Az így megállapított pótlék összegét a szülők részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani.

A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni. 

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG: 

A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha ismételten házasságot köt, stb.). 

Jogszabály: 173/1995. (XII.27) Korm. rendelet

A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosít juttatást. 

A juttatásra való jogosultsággal, a juttatás igénylésével, folyósításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

1) A juttatásra jogosultság feltételei

A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant), ha

  1. elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
  2. Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
  3. 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

2) Rokkantság vizsgálata

Amennyiben a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. [A felülvizsgálat kezdeményezése iránt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból intézkedik.]

3) A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok

Az 1) pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

  • az 1) pont a)-c) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
  • az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

Jelen pontban meghatározott szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

4) Figyelembe nem vehető időtartamok

Nem lehet figyelembe venni az 1) és 3) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

  • háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
  • azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
  • egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták.

Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57.§-ában, 59-60.§-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

5) A juttatás összege

A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha

  1. az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
  2. a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
  3. az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
  4. a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

6) Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás

Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

7) A túlélő házastárs részére járó juttatás

A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

  • a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
  • a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.

A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.

Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el.

A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.

A túlélő házastársat megillető juttatás összege

Amennyiben a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás havi összege

  • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 20.000.- Ft, 30.000.- Ft, 40.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 50.000.- Ft,
  • ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 30.000.- Ft.

8) Juttatásra jogosultságot kizáró tényezők

Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha

  • az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
  • karhatalmista volt,
  • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
  • az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

9) Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok

A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített - saját jogon a 760-002, hozzátartozói jogon a 760-011. számú - nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani személyesen vagy levélben. Cím: Budapest XIII. ker., Váci út 73., postacím: Budapest, 1820)

A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:

  1. Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
  1. magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
  1. A szabadságelvonást igazoló okiratok:
    • a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
    • a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
    • az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.

A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges. Túlélő házastárs igénye esetén nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha az elhunyt részére a juttatás korábban már megállapításra került.

Amennyiben az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.

  1. Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

10) A juttatás folyósítása

A juttatás az arra jogosultat a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.

A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

11) Bejelentési kötelezettség

A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.

Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, illetve ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

12) Jogszabály

267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról

 

I. Jogosultság

 Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki

a) magyar állampolgár, és

b) 1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (a továbbiakban együtt: kitüntetés) rendelkezik, továbbá

c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű), és

ca) nyugellátása, illetve rendszeres pénzbeli ellátása együtt a 193.380 Ft-ot nem éri el, vagy

cb) nyugellátásban, illetve rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül, és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, vagy

cc) nyugellátásban nem részesül, és rendszeres pénzbeli ellátása a 193.380 Ft-ot nem éri el.

 A jogosultság szempontjából a nyugdíj fogalma

A pótlék megállapításánál nyugellátásnak minősül:

  • öregségi nyugdíj,
  • özvegyi nyugdíj (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével),
  • árvaellátás [az 1997. évi LXXXI. törvény  55. § (1) bekezdés utolsó mondatában szabályozott formában],
  • szülői nyugdíj,
  • hozzátartozói baleseti nyugellátás,
  • öregségi járadék,
  • munkaképtelenségi járadék,
  • özvegyi járadék,
  • növelt összegű öregségi járadék,
  • növelt összegű munkaképtelenségi járadék,
  • növelt összegű özvegyi járadék,
  • utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka,
  • utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka,
  • korhatár előtti ellátás,
  • szolgálati járandóság,
  • táncművészeti életjáradék,
  • átmeneti bányászjáradék,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
 A jogosultság szempontjából a rendszeres pénzellátás fogalma

A pótlék megállapításakor rendszeres pénzellátásnak minősül:

  • központi szociális segély,
  • vakok személyi járadéka,
  • rokkantsági járadék,
  • rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás
  • bányászok egészségkárosodási járadéka,
  • az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások),
  • hadigondozotti pénzellátások,
  • kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,
  • tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések,
  • nemzeti gondozási díj.

 A jogosultságot kizáró feltétel: a kereső tevékenységből származó jövedelem

A pótlék megállapításánál kereső tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kapott. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmező ilyen címen bármilyen összegű jövedelemmel rendelkezik, akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg. A keresőtevékenységből származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetőleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylő.

 A saját jogon járó pótlék összege

 A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 186.250 Ft-ra kiegészíti.  A pótlék összege 500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

 Az 1956-os Emlékérem és Emléklap, valamint a Nemzeti Ellenállásért Emléklap alapján benyújtott kérelem eseten a pótlék összegének meghatározásánál, a kérelmezőt 1995. XII. hóban megillető ellátás összege az irányadó.

 A Szabad Magyarországért Emléklap alapján benyújtott kérelem esetén a pótlék összegének meghatározásánál a kérelmezőt 1999. december hónapban megillető ellátás összege az irányadó.

 Ha a pótlékra való jogosultság 1996. január 1-jét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap esetén 2000. január 1-jét követően keletkezett, akkor a pótlék megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülő a pótlék megállapítására vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik és nyugdíjban, rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén havi 186.250 Ft-ot kell megállapítani.

A meghatározott összeghatárt és pótlékot 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ban foglaltak szerint kell emelni.

A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

 II.

A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

A saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik. 

A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe.

A pótlék megállapítása és folyósítása az igénylő nyugellátását, illetve rendszeres szociális ellátását folyósító szerv feladata. A pótlékkal összefüggő igényelbírálást követően, az igénylő határozatban értesül a döntésről.

Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező első fokú rehabilitációs hatósággal igazoltatnia kell. A legalább 67 %-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50 % mértékben elszenvedett egészség-károsodásról szóló igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni.

A pótlék összegét a jogosultsági feltételek bekövetkezésének időpontjától- legkorábban 1996. január 1-jétől, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján járó pótlék vonatkozásában legkorábban 2000. január 1-jétől lehetett megállapítani, illetve visszamenőleges hatállyal folyósítani.

Abban az esetben, ha a kérelmező a jogosultsághoz szükséges elismerésben nem részesült, de kérelmében az 1956-os eseményekben történő részvételére hivatkozva igényli a pótlék megállapítását, akkor közvetlenül a Miniszterelnökséghez fordulhat. A pótlékot ilyen esetben az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett akkor lehet megállapítani, ha kérelme alapján az igénylő utóbb kitüntetésben részesült. A pótlék legkorábban attól a hónaptól állapítható meg, amelyben az igénylő részére a kitüntetést adományozták és rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:

A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül a folyósítási törzsszámra hivatkozással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni.

Jogszabályok:  

173/1995. (XII.27.) Korm. rendelet

 

Annak érdekében, hogy a pénzbeli ellátások és az ügyfeleknek küldött levelek a címzetthez megérkezzenek, a lakó-, illetőleg a tartózkodási hely megváltozását az érintetteknek írásban, a folyósítási törzsszámra hivatkozással, a jogosult sajátkezű aláírásával ellátva be kell jelenteni a nyugdíjat, egyéb rendszeres pénzellátást folyósító szervhez. Az esetleges jogviták (visszaélések) elkerülése érdekében a változás bejelentése kizárólag írásban történhet. A folyósító szerv szóbeli bejelentés alapján nem intézkedhet. A levelezési cím megváltozásának bejelentése akkor is szükséges, ha a pénzbeli ellátás összegének utalása nem lakcímre, hanem belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (a továbbiakban: bankszámlára) történik.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy esetleg írásképtelen, aláírása helyett a „+++” jelzés elfogadható, ha két tanú igazolja, hogy a bejelentés tartalmának ismertetése után, azzal egyetértve, a jogosult látta el kézjegyével a módosítás iránti kérelmet.

Abban az esetben, ha az érintett súlyos betegsége miatt kórházi kezelésre szorul, vagy egészségügyi intézményben történő elhelyezése válik szükségessé és ezen állapota miatt – átmenetileg – aláírás-képtelen, a befogadó intézmény két alkalmazottja által hitelesített bejelentés is elfogadható. (Az aláírók foglalkoztatását az intézmény pecsétje bizonyítja.) 

A címváltozás bejelentésének hiányában, ha a jogosult számára fontos tartalmú levelek nem kézbesíthetők, az ügyfelet esetleg jogsérelem érheti.

A bejelentésekben lehetőség van annak közlésére is, hogy a lakcím, a tartózkodási hely változása csak a levelezést érinti, vagy a továbbiakban az ellátás összegét is az új megváltozott címre kéri a jogosult.

A számlaszám változásánál is hasonlóképpen kell eljárni. Ellátást kizárólag olyan bankszámlára lehet utalni, melynek az ellátott a tulajdonosa vagy társtulajdonosa.

A lakó- vagy tartózkodási hely változását, illetőleg a bankszámlaszám- változást az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek elektronikus úton is bejelenthetik.

Amennyiben a címváltozást, bankszámlaszám-változást az érintett postai úton kívánja bejelenteni, úgy a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken elérhető B03 vagy a B04 jelű űrlapot aláírásával ellátva a nyugdíjfolyósító szervnek kell megküldenie (1820 Budapest).

Ki jogosult a szépkorú személyek jubileumi juttatására?

A személyes köszöntésre és az azzal járó okiratra, továbbá jubileumi juttatásra - legkorábban 2009. január 1-jétől - a 90., a 95., a 100, a 105., a 110., és a 115. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek jogosultak, amennyiben a szépkor betöltésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják. A jubileumi juttatás jogosultsági feltétele a magyarországi bejelentett lakóhely, ezért az érintettnek hivatalosan be kell jelentenie a lakóhelyét Magyarországon akkor is, ha a szabad mozgás jogát gyakorolva él Magyarországon. A juttatás nem kapcsolódik a nyugdíjas státuszhoz. 

A köszöntés, valamint az okirat és juttatás nem jár annak, aki az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény szerinti saját jogán folyósított pótlékra a kárpótlásért felelős miniszter határozata alapján érdemtelen. 

A jubileumi juttatás összege

  • a 90. életév betöltésekor 90 000 forint,
  • a 95. életév betöltésekor 95 000 forint,
  • a 100. életév betöltésekor 100 000 forint,
  • a 105. életév betöltésekor 105 000 forint,
  • a 110. életév betöltésekor 110 000 forint,
  • a 115. életév betöltésekor 115 000 forint.

Milyen módon juthatnak hozzá az érintett személyek a juttatáshoz?

Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) a szépkor betöltését megelőzően legalább 60 nappal - a lakóhelyén és a tartózkodási helyén - írásban keresi meg a szépkorú személyt, hogy a BFKH által e célra rendszeresített és megküldött űrlapon jelentse be

  • azt a lakcímet, amelyen személyes köszöntés céljából elérhető, vagy amelyre ennek hiányában az okirat elküldhető;
  • azt a magyarországi lakcímet vagy a magyarországi székhellyel, illetve fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla számát, amelyre a jubileumi juttatás folyósítását kéri.

A szépkorú személy eldöntheti, hogy a jubileumi juttatást és/vagy a személyes köszöntést elfogadja-e. Ha igen, a BFKH által megküldött, a BFKH-nak visszaküldendő űrlapon rendelkeznie kell arról, hogy a születésnapi köszöntés és a juttatás folyósítása érdekében hozzájárul-e, hogy a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság), valamint a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője kezelhesse a személyes adatait a köszöntés és a juttatás folyósítása céljából. 

A jubileumi juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a BFKH adatszolgáltatását követő 15 napon belül, de legkorábban a szépkor betöltését megelőzően 5 nappal, külön törzsszámon folyósítja. 

Amennyiben a szépkorú személy a BFKH adatközlését követően, de a szépkor betöltése előtt elhuny, a kiutalt jubileumi juttatást nem kell visszafizetni, az összeget a közös háztartásban együtt élt családtag vagy az örökös veheti fel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezésében foglaltaknak megfelelően. 

Személyesen azt a szépkorú személyt köszöntik, aki az adott évben tölti be a 90., 95., 100., 105., 110., 115. életévét.

A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet 2017. december 1-jétől hatályos módosítása

A rendelet 2017. december 1-étől hatályos rendelkezései értelmében az EGT-állam Magyarországon letelepedett, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező és a szépkort 2018. január 1-je előtt betöltött, de jubileumi juttatásban nem részesült állampolgárának 2018. március 31-éig hivatalból folyósítani kell azt a jubileumi juttatást, amelynek feltételeit a szépkor betöltésekor teljesítette.

Az elmaradt jubileumi juttatás utalásához szükséges belföldi lakcím, vagy számlaszám megadása érdekében a BFKH 2017. december 31-ig megkeresi az érintett szépkorú személyt.  Amennyiben az érintett a jubileumi juttatást nem utasítja vissza és a folyósításhoz szükséges adatokat megadja a BFKH a kifizetéshez szükséges adatokat tartalmazó adatállományt egy alkalommal, legkésőbb 2018. február 28-áig megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére, amely alapján az Igazgatóság 2018. március 31-ig hivatalból folyósítja a juttatást. 

Jogszabályok:

255/2008. (X. 21) Korm. rendelet 

A közszférában foglalkoztatott személyekre vonatkozó ellátás-szüneteltetési szabályok

Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek ellátásának folyósítását - az ellátás kezdő időpontjától, ellátásban részesülőként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, amennyiben az alábbi jogviszonyok valamelyikében áll:

  • közalkalmazotti jogviszony,
  • egészségügyi szolgálati jogviszony,
  • rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
  • honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
  • kormányzati szolgálati jogviszony,
  • adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony,
  • politikai szolgálati jogviszony,
  • biztosi jogviszony,
  • köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszony,
  • bírói szolgálati viszony,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
  • ügyészségi szolgálati viszony,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, vagy
  • a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony.

Abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátást a felsorolt jogviszony fennállása alatt állapítja meg, akkor az ellátás megállapításának kezdő napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell a folyósítást szüneteltetni.

Amennyiben a fenti jogviszonyok valamelyikében áll, azt az öregségi nyugdíja igényének előterjesztésekor jeleznie szükséges.

Amennyiben Ön a felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és annak megállapítását követően a közszférában helyezkedik el, ezt haladéktalanul, de legkésőbb a jogviszony létesítésétől számított 15 napon belül kell bejelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

A bejelentési kötelezettséget elmulasztó személy az esetleges jogalap nélkül kifize­tésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető. A jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesül, ha korábbiakban már az elért keresete, jövedelme nagysága miatti szüneteltetés érdekében bejelentést tett.

A szüneteltetésről, a jogalap nélkül felvett ellátás visszaköveteléséről a bejelentés, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak, illetve ellátásban részesülőnek minősül.

Az ellátás a jogviszony megszűnését követő hó első napjától kérelemre akkor folyósítható újból, ha igazolja a közszférában létesített jogviszony megszűnését.

A külföldön létesített, a magyar szabályok szerinti közszférában történő foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni.

Mentesség a szüneteltetés alól:

Fenti szüneteltetés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre 2013. április 2-től 2022. december 31-ig nem alkalmazható.

Alkalmazott jogszabályok:

 Kereset, jövedelem összegére tekintettel történő szüneteltetési szabályok

Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy – jogviszonya típusától függetlenül – bejelentési kötelezettsége van

  • a korhatár előtti ellátásban,
  • a szolgálati járandóságban,
  • a táncművészeti életjáradékban,
  • az átmeneti bányászjáradékban

részesülő személynek, ha a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, (pl.:  munkaviszonyban áll, egyéni vagy társas vállalkozóként folytat tevékenységet) és az év során fizetendő  társadalombiztosítási járulék alapja  meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2022-ben 200.000 Ft) havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2022-ben 3.600.000 Ft-ot  (a továbbiakban: éves keretösszeg).

Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege év közben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi ellátást vissza kell fizetni.

Az éves keretösszegbe nem számít bele a közszférához kapcsolódó jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

Ha a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő személy EGT-állam, Svájc vagy az Egyesült Királyság területén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban áll, akkor e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel – a Khetv. 11. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni.

Az Ukrajnában fennálló, Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet a Khetv. 11. § rendelkezéseinek alkalmazása során szintén figyelembe kell venni.

A többi szociális biztonsági egyezmény tárgyi hatálya nem terjed ki a korhatár előtti ellátásra, ezért ezek esetében a Khetv. 11. § nem alkalmazható.

A külföldi valutában megszerzett keresetet, jövedelmet a megszerzés, kifizetés időpontjában kell az adott valutára érvényes, Magyar Nemzeti Bank szerinti középárfolyamon forintra átszámítani az éves keretösszeg elérésének vizsgálatához.

 Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Az ellátás folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett ellátás visszaköveteléséről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hoz döntést.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett ellátásban részesülőnek minősül.

Mentesítés a szüneteltetés alól:

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az átmeneti bányászjáradék folyósításának szüneteltetése alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – kérelemre, méltányosságból mentesítést adhat. A kérelmet legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig lehet benyújtani.

A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni:

  1. a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
  2. a folyósítási törzsszámot, és
  3. azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a méltányosság gyakorlását indokolják.

Ha a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, azt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal folytatja le, és annak eredményéről értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

A kérelemről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tárgyévre vonatkozóan dönt, azaz a szüneteltetés alóli mentesítést – amennyiben az annak alapját képező, méltányolható körülmények fennállnak – minden évben újra kérelmezni kell.

Alkalmazott jogszabályok:

1. A Magyar Államkincstár Központ, illetőleg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előírt tartozás

A fizetési kedvezmény igénylésére szolgáló nyomtatványok és a kapcsolódó tájékoztatók elérhetőek a Kincstár honlapján a Követeléskezelés menüpont alatt.
A tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás (együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezése iránti kérelem postai úton az alábbi címre nyújtható be:
Magyar Államkincstár Központ
Budapest
1916

2. Nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal által előírt tartozás

A tartozás mérséklésére, elengedésére és a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve jogi személy esetén székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el.
A kérelmet postai úton a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz címezve a 1916 Budapest postacímre kell beküldeni, vagy személyesen a kormányhivatal ügyfélszolgálatán vagy bármely kormányablakban benyújtani. A kormányhivatali ügyfélszolgálatok elérhetőségei a https://www.kormanyhivatal.hu/hu elérhetőségen találhatók.
A kormányhivatalhoz benyújtandó fizetési kedvezmény igénylésére szolgáló nyomtatványok a Magyar Államkincstár honlapjáról tölthetők le.
A tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg fizetési kedvezmény engedélyezése iránti eljárás illeték-és költségmentes.

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.).

Ki részesülhet egyszeri segélyben?

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

  • a 80.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
  • a 90.000 forintot, ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély és mennyi lehet az összege?

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K17 számú űrlap – egyszeri segély igényléséhez) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár (Kincstár) Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Kincstár Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról ( http:// nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre történő hivatkozással – keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

 

 

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.

Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K16 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár (Kincstár) Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Kincstár Központhoz kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról (http:// nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztatótartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre történő hivatkozással – keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

 Milyen időtartamra hosszabbítható meg kivételes méltányosságból az árvaellátás?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Milyen módon lehet az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítását kérelmezni?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K29 számú űrlap – árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához) nyújtható be. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A kérelemhez csatolni szükséges a B07 számú űrlap - tanulmányi igazolás nyomtatványt. A nyomtatványok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető a Magyar Államkincstár (Kincstár) honlapjáról (http:// nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Hol nyújtható be árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelem?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva a Kincstárhoz kell benyújtani.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre történő hivatkozással – keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.

Megilletik-e a kivételes méltányosságból folyósított árvaellátásban részesülőt a korábbi kedvezmények?  

 A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség. Kivételes nyugellátás (árvaellátás) engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.).

Kinek engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátás állapítható meg.

Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez?

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás?

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

A kivételes nyugellátást kérelemre megszüntethető-e?

Igen, a kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni.

Milyen esetekben lehet az elbírálás során a szükséges szolgálati idő felétől eltekinteni?

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

Kinek nem engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás annak, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i/ pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az időskorúak járadékát - részesül, továbbá  aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a Szoctv. 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K15 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Magyar Államkincstár (Kincstár) Központhoz kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról (http://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre történő hivatkozással – keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási segélyre jogosultság hiányában a segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.

Vonatkozó jogszabály:

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. § (7) bekezdés.

Nem járt a gyermekgondozási segély (GYES) 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Erre az időszakra van lehetőség a fenti típusú megállapodás utólagos megkötésére.

Az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében a járulékfizetés alapja a megállapodás megkötésének napján érvényes GYES összege, 2021. évben 28.500 forint, mértéke pedig 2021. évben a GYES összegének a 10 %-a, 2.850 forint/hó.

A GYES idejével megegyező otthoni gondozás idejére szóló megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás a Tbj. 51. §-a alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Akik nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rájuk a biztosítás nem terjed ki, illetve akiknek a biztosítása szünetel, megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerezhetnek szolgálati időt.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. § rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataloknál:

  1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére legalább a minimálbér alapján (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
  2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében kizárólag a minimálbér alapján,
  3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő szerzése céljából,
  4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segélyre jogosultság hiányában a gyermek otthoni gondozásának idejére a gyes összege alapján

megállapodás köthető.

A megállapodás a Tbj. 51. §-a alapján hatósági szerződésnek minősül.

Az egyes megállapodásokra vonatkozó részletes információ nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A megállapodás megkötését a megállapodást kötő személy lakóhelye, kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni.

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyféllel a megállapodást az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet megkötni. Amennyiben az utolsó hazai lakcím nem ismert, vagy a megállapodás-kötő nem rendelkezett magyarországi lakóhellyel, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes a megállapodás megkötésére.

Lakcím nélküli személy ügyében az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv köteles eljárni, amelynek területén a lakcím nélküli személy kérelmének benyújtásakor a nyilatkozatában megjelölt elérhetősége (cím, tartózkodási hely stb.) található.

A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok

A jogszerző:

  • személyazonosságát igazoló okmányok, (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány);
  • TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány.

Amennyiben a megállapodást kötő nem azonos a jogszerzővel, a jogszerzőre vonatkozó, fentiekben felsorolt okmányokon túlmenően, a megállapodást kötő magánszemélyre vonatkozó okmányok is szükségesek.

Ha a megállapodást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó köti meg a jogszerző javára, a szerv, szervezet nevét, székhelyét, adószámát igazoló okmányok (cégjegyzék, társasági szerződés, alapító okirat, a NAV által kiállított, adószámot igazoló okmány stb.) bemutatása is szükséges.

A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz az alábbi okmányok csatolása, illetve - személyes megjelenés esetén - bemutatása szükséges.

Amennyiben fizetés nélküli szabadság idejére kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély. Ha mezőgazdasági őstermelőként 2009. január 1-jétől arra az időtartamra kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, amelyre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, a korábbiakban felsorolt okmányokon túlmenően a mezőgazdasági őstermelői igazolvány bemutatása, illetve annak hitelesített másolati példánya is szükséges. 

Az 1. pont alatti megállapodás nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony idejére történő megkötéséhez a jogviszony időtartamát, illetve annak kezdetét igazoló szerződés, a gazdaságátadási jövedelempótló típusú támogatásban részesülő személy esetében pedig a támogatást megállapító jogerős határozat egy hitelesített másolati példánya szükséges. Személyes megjelenés esetén az eredeti okmányok bemutatását követően a hitelesítést az igazgatási szerv végzi el. 

A 2. pont alatti megállapodás-típus esetén - amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése - a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás, amennyiben a hallgatói jogviszony megszűnését követően történik a megállapodás megkötése, a leckekönyv (index) bemutatása szükséges.

A 3. pont alatti megállapodás megkötésének kezdeményezéséhez a nyugdíjigény tárgyában hozott határozat szükséges.

A 4. pont alatti megállapodás megkötéséhez a gyermek születési anyakönyvi kivonata (gyermek tartós betegsége esetén az erről szóló igazolás) szükséges. 

A nyugdíjjárulék megfizetése történhet készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy banki átutalással. A fizetendő járulékot magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

A megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatához lehet fordulni, ahol a munkatársak készséggel állnak rendelkezésre.

A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rá a biztosítás nem terjed ki, illetve, ha a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.

A megállapodásra vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. §-a tartalmazza.

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kizárólag belföldi, nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet.

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék megfizetését havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

Az esedékes havi befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2021. február 1-jétől havi 167.400 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 2020. július 1-jétől 22 %.

Példák a fizetendő összeg kiszámítására:

Minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 2021. február 1-től 167.400 * 22% =  36.828  forint.

200.000 forint választott összeg esetén 200.000 * 22% = 44.000  forint.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás mind a szolgálati időre, mind a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen vonatkozik.

Nem köthet megállapodást az a személy, aki

  • biztosítással járó jogviszonyban áll, és biztosítása nem szünetel,
  • olyan országban minősül munkavégzés alapján biztosítottnak, amely az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek a koordinációs rendeleteit alkalmazza, vagy amely országgal Magyarország szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött.

Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati időt.

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

 

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

A Tbj. 6. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

  • a munkaviszonyban,  közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, adó-és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
  • a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • az egyéni vállalkozó,
  • a társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
  • az egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy,
  • a mezőgazdasági őstermelő,
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
  • az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy,
  • a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

Ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek, biztosítottnak kell tekinteni azt is, aki:

  • gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
  • alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja;
  • helyi önkormányzati választáson választott képviselő és tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján a Tbj.  hatálya alá tartozik (kiküldött munkavállaló).

A fenti rendelkezéseket

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
  • a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni, ezért a megállapodás kötése, fenntartása esetén az Európai Gazdasági Térség országai, az Egyesült Királyság, Svájc és valamely egyezményes államban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat is figyelembe kell venni.

Megállapodás kötése, fenntartása az alábbi országokban való munkavégzés esetén nem minősül jogszerűnek:

  1. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia az Európai Uniós koordinációs rendelet alapján.

Egyes EU/EGT tagállamokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem tartózkodási idő is lehet. Ilyen országok: Dánia, Finnország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Svédország.

  1. Ausztrália a magyar-ausztrál egyezmény alapján;
  2. Ukrajna a magyar-szovjet egyezmény alapján;
  3. Bosznia-Hercegovina a magyar-bosnyák egyezmény alapján;
  4. Dél-Korea a magyar-koreai egyezmény alapján;
  5. India a magyar-indiai egyezmény alapján;
  6. Japán a magyar-japán egyezmény alapján;
  7. Kanada, beleértve Québec tartományt a magyar-kanadai egyezmény, illetve a magyar-québeci megállapodás alapján;
  8. Koszovó a magyar-jugoszláv egyezmény alapján;
  9. Montenegró a magyar-montenegrói egyezmény alapján;
  10. Szerbia a magyar-szerb egyezmény alapján;
  11. Moldova a magyar-moldovai egyezmény alapján;
  12. Mongólia a magyar-mongol egyezmény alapján.
  13. Észak-Macedónia a magyar-macedón egyezmény alapján.
  14. Albánia a magyar-albán egyezmény alapján.
  15. Amerikai Egyesült Államok a magyar-amerikai egyezmény alapján.
  16. Törökország a magyar-török egyezmény alapján.
  17. Oroszországi Föderáció a magyar-orosz egyezmény alapján

Az egyezmények kizárják a kettős biztosítást, és részletesen szabályozzák azt, hogy a biztosítási kötelezettség az adott keresőtevékenység (munkavállalás, kiküldetés, állami alkalmazás, önálló vállalkozás) alapján melyik országban áll fenn. A kettős biztosítást a Szovjetunióval kötött egyezmény nem szabályozta, azonban az egyezmény alapján a szolgálati időt egyszeresen lehet figyelembe venni.

Egyes egyezményes országokban a nyugellátás alapja nem csak a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása, hanem a tartózkodási idő is lehet.  (pl.: Ausztrália, Kanada, Québec).

A tévesen befizetett járulékok visszafizetése  akkor lehetséges, ha a külföldi munkáltató vagy az adott országban működő nyugdíjbiztosítási szerv a biztosítás tényét igazolja. Ennek értelmében nem elegendő a járulékok visszafizetését kizárólag a munkaszerződés becsatolásával kérni, az ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavégzés biztosítást (szolgálati idő szerzését) eredményezett. A külföldi munkáltatótól, vagy az érintett nyugdíjbiztosítási szervtől az igazolás beszerzése, illetve annak magyar nyelvre történő fordíttatása az érintett személy (a járulékot megfizető) feladata. Az adott idegen nyelv megfelelő ismerete esetén a fordítást az érintett személy saját maga is elvégezheti, a fordításból eredő felelősség azonban őt terheli.

Lényeges, hogy továbbra is lehetőség van megállapodást kötni azon személyeknek, akik egy olyan országban dolgoznak, amellyel Magyarországnak nincs nyugdíjbiztosítási tárgyú egyezménye. Tájékoztatjuk, hogy az egyezménnyel érintett országok köre folyamatosan bővül, ezért szíveskedjen a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu honlapon az érintett országokról tájékozódni.

Ha kérdése merül fel a külföldi biztosítási jogviszony jellegével vagy a megállapodás megkötésének szükségességével kapcsolatban, akkor javasoljuk, hogy forduljon Budapest Főváros Kormányhivatala Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálatához, amelynek elérhetőségei a kormányhivatal honlapján találhatóak.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre (Tbj. 17. §):

  • A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
  • A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. E rendelkezéstől eltérően 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
  • Az európai parlamenti képviselőre.
  • A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
  • A külföldi illetőségű előadóművészre, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ának hatálya alá tartozik, azaz a külföldi illetőségű, ideiglenesen Magyarországon tartózkodó, belföldinek nem minősülő előadóművészre, külföldi stábtagra, aki a nem kifizetőhelytől származó belföldön adóztatható jövedelme után választása szerint Magyarországon teljesíti az adókötelezettségét.

A Tbj. 16. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás, ezért köthető megállapodás az alábbi időszakokra vonatkozóan:

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére csecsemőgondozási díj – 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segély -, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe),
  • igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
  •  a letartóztatás időtartama alatt,kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették,
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • minden olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából - a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék-fizetéssel - megállapodást köthet az az öregségi nyugdíjra életkora szerint jogosult személy, akinek részére az öregségi nyugdíjat kizárólag amiatt nem lehet megállapítani, mert a szolgálati ideje nem éri el a törvényben meghatározott húsz évet, öregségi résznyugdíjra való jogosultság esetén a 15 évet.

Vonatkozó jogszabályok

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. § (4) bekezdés b) pontja. Megállapodás megkötésére abban az esetben kerülhet sor, ha az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legfeljebb öt naptári év hiányzik, azaz az igénylő legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezik.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.

A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott határozat tartalmazza. Ettől eltérő szolgálati időre a nyugdíj igény érvényesítése után megállapodást kötni már nem lehet.

A megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő, azaz a határozat kézhezvételétől számított 30 nap lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjjárulékot egy összegben - a megállapodás megkötését követő 15 napon belül - kell megfizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2021. február 1-jétől 167.400 forint) harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22%.

Példa a fizetendő összeg megállapítására:

A megvásárolható napok száma 79.

A minimálbér összege 167.400 forint.

A minimálbér harmincad része:167.400/30  = 5.580 forint.

A megvásárolható napok száma 79, tehát a fizetendő járulék alapja: 5.580*79 = 440.820 forint.

A fizetendő összeg: 440.820* 22% = 96.980 forint.

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a  nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

Az 1997. december 31-ét követő időszakban felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött időt szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából, ha a felsőfokú nappali tanulmányok idejére megállapodás keretében járulékfizetés történt. Az ilyen megállapodás alapján csak szolgálati idő szerezhető, a járulékfizetés alapját képező minimálbér a nyugdíj összegébe nem kerül beszámításra.

A felsőfokú tanulmányok időtartamára kötött megállapodással szerzett szolgálati idő nem minősül jogosultsági időnek a nők számára 40 évi jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíj szempontjából.

Vonatkozó jogszabályok:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 38. § és 41. §.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. §

A Tbj. 48. § (4) bekezdés a) pontja alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is. A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időre (a hosszabb) köthető a fenti feltételekkel megállapodás. A megállapodás a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. A megállapodás a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés idejére megköthető.

Külföldi tanulmányok

Külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, vagy a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították.

Elismerés, illetve a beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

A tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, és ebben az esetben a hónap első napján érvényes minimálbér után, havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni. A tanulmányok befejezését követően visszamenőleges időre kötött megállapodás esetén a járulékot a teljes időtartamra, a megállapodás megkötésének a napján érvényes minimálbér alapján, egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell megfizetni.

A megállapodás megkötésénél a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke (visszamenőleges időre szóló megállapodás esetén is) a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 22 %-a. (A fizetendő járulék összege 2021. február 1-jétől  a 167.400 forint összegű minimálbér figyelembevételével 36.828 forint/hó.) Amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt folyamatban lévő megállapodás idején a járulék mértéke változik, akkor az adott hónap első napján érvényes járulékmérték szerint kell a járulékot megfizetni.

A megállapodás a Tbj. 51. § -a alapján hatósági szerződésnek minősül.

 

A megállapodások megkötésére vonatkozó további információ a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu oldalon az Ügyintézés/Ügyintézési tájékoztatók /Megállapodások menüpontban található.

Az ellenőrzött személyt vagy szervet az ellenőrzés során az ügyfél jogai és kötelezettségei illetik meg.

Az ellenőrzött jogosult meggyőződni az ellenőrzést végző személyazonosságáról, megbízásáról. Az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinthet, kivéve a védett adatot tartalmazó iratot és a hatóság döntésének a tervezetét. Jogosult az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet, illetve a hivatalos feljegyzést megismerni, és azt átvenni. Amennyiben a hatóság az iratbetekintési jog kizárásáról, korlátozásáról dönt, úgy ezen tényről végzést hoz, amely ellen az iratbetekintést kérő személy keresettel élhet.

Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, az ellenőrzéshez kért nyilvántartásokat, könyvelési okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre bocsátani. Köteles az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni.

Az ellenőr jogosult helyszíni ellenőrzést végezni, és hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni. Jogosult az ellenőrzöttől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérni, az ellenőrzöttet nyilatkozattételre felhívni. Eljárása során az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, kép- és hangfelvételt készíthet, illetve egyéb bizonyítási eljárást folytathat le.

Az ellenőr köteles az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről – öt nappal korábban – előzetesen értesíteni – kivéve, ha az az ellenőrzés sikerét meghiúsítaná –, illetve az ügyfelet személyes meghallgatása céljából idézni. Köteles az ellenőrzési jogosultságát igazolni, munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, továbbá az ellenőrzött foglalkoztatónál a biztonsági előírásokat betartani. Köteles a tárgyszerű vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, az általa felülvizsgált bizonylatokat, nyilvántartásokat kézjegyével ellátni. Köteles az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati és magántitkot megőrizni, jogszabályban rögzített adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni. Köteles az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzöttel (megbízottjával, képviselőjével) megállapításait közölni, és azt jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben tényszerűen írásba foglalni, valamint az átvett (lefoglalt) dokumentumokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

A szakellenőrzés hivatalból, valamint más hatóság kezdeményezésére indulhat, továbbá az ellenőrzési szakterület a hatósági eljárás résztvevőjeként folytathat eljárást.

Az ellenőrzést az ellenőrzött személy lakhelye, illetve az ellenőrzött foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete folytatja le az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) VI., VII. fejezetében foglaltak alapján.

Az ellenőrzés tárgyáról, annak tervezett időpontjáról az ellenőrzött személyt illetve foglalkoztatót előzetesen értesítik.

Az értesítést az ügyféllel úgy kell közölni, hogy az ellenőrzés megkezdése előtt arról legalább 5 nappal korábban értesüljön, kivéve, ha az előzetes értesítés az eljárás sikerét meghiúsítaná. Az ellenőrzésről szóló értesítés történhet telefonon, faxon, e-mail útján, illetve írásban postai küldeménnyel. Ha az ügyfél az értesítés ellenére nem teszi lehetővé az ellenőrzés lefolytatását, akkor az eljárásra, illetve a személyes megjelenésre való felhívás idézéssel történik. Az idézett az idézésnek köteles eleget tenni. Ha az ellenőrzött a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy az eljárás helyéről engedély nélkül távozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, eljárási bírsággal sújtható.

Az ellenőrzés történhet a foglalkoztató, illetve a magánszemély székhelyén, lakcímén, de az eljáró kormányhivatal hivatalos helyiségében is.

Az ellenőrzés a vizsgálat megállapításait tartalmazó összegző jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés készítésével fejeződik be, amelynek egy példányát az ellenőrzött részére át kell adni.

A nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés célja és feladata

A fővárosi és megyei kormányhivatalok a nyugdíjbiztosítási szakellenőrzési feladatokat a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint látják el. A szakellenőrzés feladatait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-a, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény VI., VII. fejezete, illetőleg a  a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 29. és 30. §-a szabályozza. Az ellenőrzés kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugellátások elbírálásával kapcsolatos adatszolgáltatásra.

Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítsék a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, egyeztetési eljárás lefolytatását, vagy a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelynek megállapítását, folyósítását jogszabály a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíjbiztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó, adatszolgáltatásra, az adatok nyilvántartására kötelezettek körében hozzájárul a jogszabályi előírások betartásához, a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához.

A szakellenőrzés kiemelt feladatai az alábbiak:

  • A nyugellátások elbírálásához, adategyeztetési eljárások lefolytatásához szükséges szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti adatok vizsgálata, a jogosultság elbírálásához hiányzó adatok beszerzése.
  • A társadalombiztosítási egyéni számlán nyilvántartott, a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok vizsgálata.
  • A felszámolás, végelszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszűnt foglalkoztatók esetében a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási adatok beszerzéséhez szükséges intézkedések megtétele.
  • A szolgálati idő, jogosultsági idő, kereseti és egyéb adatok utólagos ellenőrzése.
  • Bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle lefolytatása.
  • A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, valamint társas vállalkozások társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.
  • A korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázása.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi. LXXXI. törvény 2019. január 1-jétől hatályos 99/A. § (2) bekezdése alapján a nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

Ezzel a bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívása nélkül is -, ha arra korábban nem került sor.

Az iratőrzésre vonatkozó információ bejelentése formai kötöttség nélkül is elfogadható, illetve a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető, „Nyilatkozat iratőrzés helyéről” elnevezésű nyomtatvány segítségével.

A visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó információk szintén megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján az „Ügyintézés” – „Ügyintézési tájékoztatók” - „Adatszolgáltatás”  elérési útvonalon.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 2018. július 1-től hatályon kívül helyezte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 112. § (2) bekezdését, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény pedig 2018. július 26-ától hatályon kívül helyezte a Ctv. 1. számú mellékletének V.1. pont e) alpontját.

A módosítás alapján, 2018. július 25-ét követően a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem cégbíróság részére történő benyújtása során nem kell a végelszámolással érintett cég biztosítottjai adatainak átadásáról szóló, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által kiállított igazolást benyújtania.

Mivel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügyfél kérelmére csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat ki adat igazolására hatósági bizonyítványt, a Ctv.  2018. július 26-ától hatályos módosítására tekintettel a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem állíthatnak ki a végelszámolással érintett gazdasági társaság, illetve civil szervezet adtaszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről szóló hatósági bizonyítványt azokban az esetekben, amikor a végelszámolás kezdő időpontja 2018. július 25-ét követő nap.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény 27. § a) pontja alapján, civil szervezet végelszámolása esetén a végelszámolónak továbbra is be kell nyújtania a bíróság részére az adatszolgáltatás teljesítéséről szóló igazolást.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása iránti kérelem alaki és formai kötöttség nélkül is benyújtható, azonban célszerű az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölteni, amely a Magyar Államkincstár > Társadalombiztosítás és Családtámogatás > Nyugdíjbiztosítás > Nyomtatványok > További nyomtatványok menüpontból letölthető, illetve a végelszámolással érintett gazdálkodó szervezet, civil szervezet székhelye szerinti kormányhivatal ügyfélszolgálatán elérhető.  A kérelem személyesen, postai úton, illetve e-papír alkalmazásával is előterjeszthető.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által az adatszolgáltatás teljesítéséről kiadott igazolás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95. § (1) bekezdése alapján hatósági bizonyítványnak minősül.

Az igazolás iránti kérelem 2021. január 1-jétől illetékmentes.

A végelszámolási eljárás cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a végelszámolás alatt álló gazdasági társaságnak, civil szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a végelszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri.

Amennyiben tehát a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság, civil szervezet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatását, illetve a korábban benyújtott adatszolgáltatás módosítását a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem teljesítette, a végelszámoló a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakegységének felhívására köteles átadni biztosítottak jogviszonyára vonatkozó, a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatokat.

A kormányhivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatóak meg.

Az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni abban az esetben is, ha a bevallási kötelezettség teljesítése az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott elévülési időn túli időszakra vonatkozik.

Arra vonatkozóan, hogy a konkrét adatszolgáltatás érintett-e elévüléssel, a NAV nyújt tájékoztatást.

A nyilvántartó lap adattartalmát a központi nyugdíjbiztosítási szerv által rendszeresített számítógépes programmal kell előállítani, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni. A 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében az adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, az e - NYENYI felületen is teljesíthető. Az elektronikus feltöltéssel kapcsolatos részletes információk a Felhasználói Útmutatóban találhatók.

Az e - NYENYI használatával történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítését megelőzően a korábban kitöltött és leadott „Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező végelszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően kell gondoskodni.

A végelszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a végelszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni. A részleges, vagy a teljes adatvesztés ténye a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzítésre kerül.

Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről ­– a „nemlegesség" okának megjelölése mellett – írásban kell tájékoztatni.

A tájékoztatást személyesen, postai úton vagy e-papír alkalmazásával az erre a célra rendszeresített nyomtatványon ajánlott teljesíteni, az értesítés azonban formai kötöttség nélkül is megtehető.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi. LXXXI. törvény 99/A. §-sa szerint a foglalkoztatóknak a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 66. § (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási nyilvántartási kötelezettségével összefüggésben, a nyugdíjbiztosítási adatok, illetőleg az adatokat tartalmazó dokumentumok megőrzésére vonatkozó határidőt állapít meg. Eszerint a foglalkoztató nem csak a munkaviszony tartama alatt, de a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően is, a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni a munkavállalója nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratait. Ez az előírás vonatkozik a biztosítási jogviszonnyal, a munkakörrel, a szolgálati idővel, a nyugdíj alapját képező keresettel, illetőleg az egyéb, a nyugdíj jogszerzéssel összefüggő adatra.

Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor köteles az iratőrzés helyét bejelenteni a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A jogutód nélküli megszűnés esetére előírt ezen bejelentési kötelezettség mellett az esetlegesen hiányos vagy elmaradt, 2010. előtti időre vonatkozó adatszolgáltatást is teljesíteni kell, ha arra korábban nem került sor.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (15) bekezdése 2015. január 1-jétől visszalépési lehetőséget biztosít a jelenlegi magánnyugdíj-pénztári tagoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

A szabály értelmében az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő természetes személy pénztártag, aki teljes összegű nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti a tagsági jogviszonyának megszüntetését és az egyéni számláján lévő követelése (az ún. hozamgarantált tőke) összegének átutalását a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, egyidejűleg rendelkezhet a hozamgarantált tőke feletti összegről (az ún. visszalépő tagi kifizetésről).

A visszalépés során az illetékes magánnyugdíj-pénztárnak meg kell állapítania a hozamgarantált tőke és a visszalépő tagi kifizetés összegét. A visszalépéshez szükséges elszámolást elsődlegesen a magánnyugdíj-pénztárnál található nyilvántartás alapján kell elvégezni.

Amennyiben – magánnyugdíj-pénztári átlépés kapcsán – a korábbi magánnyugdíj-pénztár az átlépéskor nem teljesítette teljes körűen a tag egyéni számláján található követelés összegére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét az új magánnyugdíj-pénztár részére, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépni kívánó tagot megillető visszalépő tagi kifizetés összegének kiszámításához szükséges adat – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (2) bekezdés i) pontja alapján – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által őrzött nyilvántartásból kérhető meg.

Az Mpt. 119. §-ának 2012. november 29-ig hatályban volt (3) bekezdése értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a pénztárak központi nyilvántartása, a magánnyugdíj-pénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körű kialakítása céljából – kezelte és nyilvántartotta többek között a tagok azonosító adatait, tagdíj adatokat, egyéni számlaköveteléseit, járulékfizetési kötelezettségeket.

A PSZÁF az általa 2012. december 31-ig vezetett nyilvántartást az Mpt. 131/A. § alapján 2013. január 15-én az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (amely 2017. november 1. napján beolvadt a Kincstár szervezetébe) részére adta át. A nyilvántartás adatai az átadás óta változatlanok, tekintettel arra, hogy sem az Mpt., sem más jogszabály nem írt elő adatszolgáltatási kötelezettséget a magánnyugdíjpénztárak, illetve az állami adóhatóság részére, illetőleg nem adott felhatalmazást a Kincstár részére ilyen jellegű adatszolgáltatási kötelezettség előírására/befogadására.

A nyilvántartásból adatkérésre – a Tny. 96. § (6) és (8) bekezdése értelmében – a saját adatai vonatkozásában az érintett magánszemély vagy képviselője, valamint – írásbeli hozzájárulása esetén – más természetes személy vagy jogi személy jogosult.

Erre figyelemmel az igazolás kiadását kezdeményezheti:

- a magánszemély pénztártag közvetlenül, és

- a jelenlegi magánnyugdíjpénztáron keresztül is, amennyiben a tag – az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány megfelelő pontjának bejelölésével – hozzájárulását adja az igazolás kiadásához a pénztár részére.

Az igazolás kiadását a Kérelem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatokra vonatkozóanelnevezésű nyomtatvány benyújtásával lehet kezdeményezni. A kérelmet a Kincstár részére kell eljuttatni (postacím: Magyar Államkincstár, Budapest, 1916).

Az igazolás kiadása a Tny. 81. § (1) bekezdése alapján illeték- és költségmentes.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét arra, hogy a Kincstár jogszabályi felhatalmazás hiányában az adatok módosítására, felülvizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel, az igazolás kiadására kizárólag az adatok nyilvántartójaként jogosult. Erre figyelemmel a nyilvántartásban szereplő adatok tekintetében jogorvoslat iránti kérelem benyújtására nincs lehetőség.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 53. § (2) bekezdése értelmében a felszámoló adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó, a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatokról, az adatszolgáltatás teljesítéséről kiállított igazolást pedig meg kell küldenie a cégbíróságnak.

A biztosítottak 2010. január 1-jét megelőzően fennállt jogviszonyáról szóló adatszolgáltatást a felszámolónak a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, azaz a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal részére, a 2009. december 31-ét követő időszakra pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére kell teljesítenie.

A felszámolónak a jogelőd foglalkoztató elmulasztott adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell. Az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos teendőket „A felszámolók visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése” című tájékoztató tartalmazza.

A fentiekre figyelemmel a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal abban az esetben jogosult az igazolás kiállítására, ha a gazdasági társaság 2010. január 1-jét megelőzően kezdte meg működését. A kormányhivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatóak meg.

A 2009. december 31-ét követően alakult gazdasági társaság, illetve civil szervezet esetében a szükséges igazolást a NAV állítja ki.

Amennyiben a gazdasági társaság 2010. január 1-jét megelőzően kezdte meg működését, az igazolás kiadása érdekében mind a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalt, mind a NAV-ot meg kell keresni, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a két szervezet által kiállított igazolás együttesen bizonyítja.

A NAV által kiállított igazolás kiadásával kapcsolatos tudnivalókról a www.nav.gov.hu honlapon tájékozódhat.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása iránti kérelem alaki és formai kötöttség nélkül is benyújtható, azonban célszerű az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölteni, amely a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető. A kérelem személyesen, postai úton, illetve e-papír alkalmazásával is előterjeszthető.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által az adatszolgáltatás teljesítéséről kiadott igazolás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 95. § (1) bekezdése alapján hatósági bizonyítványnak minősül.

Az igazolás iránti kérelem benyújtása 2021. január 1-jétől illetékmentes.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást a felszámolás befejezésekor készített dokumentáció, bíróság részére történő benyújtását megelőzően célszerű az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől igényelni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 150. § (3) bekezdése értelmében, ha a kamarai tag adószámát véglegesen törölték, a kamarai tagság azt követően szüntethető meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy a kamarai tag adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, véglegessé vált határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez.

A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni.

A fentiekre figyelemmel az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kizárólag abban az esetben jogosult a fenti igazolás kiállítására, amennyiben a tevékenység megkezdésére 2010. január 1-jét megelőzően került sor. A 2009. december 31-ét követően megkezdett tevékenység esetében a szükséges igazolást kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) állítja ki.

Azon ügyvédek, ügyvédi irodák esetében, amelyek működésüket 2010. január 1-jét megelőzően kezdték meg, az igazolás kiadása érdekében mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, mind a NAV-ot meg kell keresni, mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a két szervezet által kiállított igazolás együttesen bizonyítja.

A hivatkozott jogszabályok alapján kiadott igazolás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.törvény V. fejezete szerinti hatósági bizonyítványnak minősül.

Az igazolás iránti kérelem benyújtása 2021. január 1-jétől illetékmentes.

Amennyiben az ügyvéd, ügyvédi iroda a megállapított adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hiányzó adatszolgáltatások beszerzéséről hatósági eljárás keretében intézkedik. Az elmaradt adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos teendőket az A visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítése című tájékoztató tartalmazza.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi. LXXXI. törvény 99/A. §-sa szerint a foglalkoztatóknak a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 66. § (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási nyilvántartási kötelezettségével összefüggésben, a nyugdíjbiztosítási adatok, illetőleg az adatokat tartalmazó dokumentumok megőrzésére vonatkozó határidőt állapít meg. Eszerint a foglalkoztató nem csak a munkaviszony tartama alatt, de a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően is, a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni a munkavállalója nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratait. Ez az előírás vonatkozik a biztosítási jogviszonnyal, a munkakörrel, a szolgálati idővel, a nyugdíj alapját képező keresettel, illetőleg az egyéb, a nyugdíj jogszerzéssel összefüggő adatra.

Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor köteles az iratőrzés helyét bejelenteni a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A jogutód nélküli megszűnés esetére előírt ezen bejelentési kötelezettség mellett az esetlegesen hiányos vagy elmaradt, 2010. előtti időre vonatkozó adatszolgáltatást is teljesíteni kell, ha arra korábban nem került sor.

Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) felé kell teljesíteni.

A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap adattartalmát a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban: Központ) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani. Az adatszolgáltatási kötelezettséget ezen számítógépes program felhasználásával vagy a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kellett zárnia, több évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lapot évenként kell előállítani.

Jelenleg minden adatszolgáltatási időszak vonatkozásában biztosított a lehetőség, hogy az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében – Ügyfélkapun keresztül – történjen.

Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott biztosított, a régi Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója, továbbá az öt főnél kevesebb biztosítottról adatot szolgáltató foglalkoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettséget az előírt nyomtatványon (NYENYI lapon), papíralapon teljesíthette és teljesítheti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 2010. december 31-ig hatályos 88. § (2) bekezdése értelmében.

Az adatszolgáltatás postai úton történő teljesítése kizárólag a Központ által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával történhet.

Az 1988-2005. évekre vonatkozó adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez elérhető a honlapon (az Ügyintézés/Letölthető programok menüpontban) az ún. NYENYI Keretrendszer, amely magában foglalja a 8892, a TBJAR96, valamint a NYENYI97 - NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat.

A NYENYI Keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy olyan adatszolgáltatást is az elektronikus ügyintézés keretében teljesítsen, amelyre korábban - a hagyományos - regisztrációs floppy lemezt igényelt.

A Keretrendszer a csoportos floppys regisztrációból származó adatbázis-példányokat automatikusan szét tudja bontani úgy, hogy az adatszolgáltatáshoz foglalkoztatóként külön-külön munkaterületeket hoz létre. (Olyan, mintha eredetileg is külön-külön regisztrációs lemezeken kerültek volna kiadásra.) Így megvalósítható, hogy a csoportból csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozóan készüljön el és kerüljön feltöltésre a módosító adatszolgáltatás.

A NYENYI Keretrendszer DOS-os programjával létrehozott és "borítékolt" állományt (.kr)  az Ügyfélkapun keresztül kell feltölteni.

A floppyról történő áttérésre akkor is lehetőség van, ha az adott időszakra már adott le floppy lemezen adatszolgáltatást és azt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyilvántartási rendszerébe befogadta.

A 2006. 2007. és 2008. évi adatszolgáltatáshoz elkészített NYENYI programok is alkalmasak - a Keretrendszerhez hasonlóan - arra, hogy a hagyományos floppy lemezen történő adatszolgáltatásról biztosítsák az áttérést az elektronikus ügyintézés keretében történő adatszolgáltatásra. (A részletes ismertetőt a programok felhasználói kézikönyve tartalmazza.) Ezen időszakokra floppy lemez kiadására már nem került sor.

A számítástechnikai adathordozón történő visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítésére jelenleg is van lehetőség az 1988-2008. évekre vonatkozóan, azonban javasoljuk a jelentősen egyszerűbb, elektronikus ügyintézés használatát.

Felhívjuk a szíves figyelmet arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón történő teljesítésére nincs lehetőség.

Nem elektronikus úton teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás

A visszamenőleges adatszolgáltatás papíralapon, vagy számítástechnikai adathordozón történő teljesítése érdekében az adatszolgáltatásra kötelezettnek ki kell töltenie, cégszerű aláírásával el kell látnia és a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részre el kell juttatnia az „Adatlap ….. évre a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez elnevezésű nyomtatványt. Ezt követően az eljáró szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet nyilvántartásba veszi és az erről szóló Igazoló lapot megküldi a részére.

Ezt követően az adatszolgáltatásra kötelezett köteles a rendelkezésére bocsátott programmal a jogszabály által előírt adattartalmat előállítani számítástechnikai adathordozóra rögzíteni, illetve nyomtatványon történő adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lapot kitölteni, majd a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére megküldeni.

Az adatszolgáltatásra kötelezettnek 

  • a számítástechnikai adathordozón elkészített, 2009. évet megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatást tartalmazó adathordozót, a programból két példányban kinyomtatott konszignációs listát és az Igazolólapot (amely az Adatlap benyújtását követő regisztrációt igazolja);
  • a nyomtatványon történő adatközlés esetén a lezárt nyilvántartó lapot, a nyilvántartó lapokról két példányban, a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben kiállított jegyzéket (a jegyzéknek az előírt rendezettségben a sorszám, a biztosított neve, az anyja neve, a születési dátum és a TAJ-szám adatokat kell tartalmaznia), továbbá az Igazolólapot meg kell küldenie a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

Elektronikus ügyintézés keretében teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás

A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek esetében lehetőség van a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő visszamenőleges teljesítésére.

Az Ügyfélkapu használatához létre kell hozni a személyes ügyfélkaput, ennek érdekében személyesen meg kell jelenni bármely okmányirodában, vagy kormányablaknál, ahol a személyazonosság igazolását követően alá kell írni egy Adatszolgáltatási nyilatkozatot, majd ezt követően a személyes ügyfélkaput aktiválni kell az egyszer használatos kóddal (első belépés).

A nyilvántartásra kötelezettnek (a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak stb.) – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez – az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező meghatalmazott, illetve képviselő természetes személyazonosító adatait a Központ által erre a célra rendszeresített nyomtatványon [Bejelentő lap a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében, papír alapon vagy számítástechnikai adathordozón történő teljesítéséhez az Art. 7. § (1) – (2) és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásával] kell bejelentenie a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

A kitöltött Bejelentő lapot és a meghatalmazás eredeti példányát az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését 15 nappal megelőzően meg kell küldeni! A kitöltött nyomtatvány és a meghatalmazás eredeti példányának hiányában, illetve késedelmes megküldése esetén a visszamenőleges adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében nem fogadható.

A meghatalmazotti formanyomtatvány az ügyintézés megkönnyítése érdekében a központi nyugdíjbiztosítási szerv internetes honlapjáról letölthető, használata azonban nem kötelező. Az igazgatási szervek az ügyintézés során a honlapon található nyomtatványmintával azonos tartalmú meghatalmazást is elfogadnak.

A teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (NYENYI programot) a központi nyugdíjbiztosítási szerv internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt a központi nyugdíjbiztosítási szerv elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le. A 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése. A NYENYI program által előállított export állomány feltöltése a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül történik.

Az adatszolgáltatás beérkezéséről, annak a központi nyugdíjbiztosítási szerv nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy is elektronikus úton – a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre – értesítést kap.

Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett e-mail címmel nem rendelkezik, vagy a Bejelentő lapon a nyilvántartásra kötelezett e-mail címe nem, vagy olvashatatlanul kerül feltüntetésre, a nyilvántartásra kötelezett részére az értesítést megküldeni nem áll módunkban!

A nyilvántartásra kötelezettnek a meghatalmazás – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet soron kívül kell tájékoztatnia.

Felhívjuk a felszámolók és a végelszámolók szíves figyelmét arra, hogy a korábban kitöltött és beküldött nyomtatványon a meghatalmazás érvényességének lezárásáról a felszámolás kezdő időpontjától feltétlenül, a végelszámolás kezdő időpontjától pedig – amennyiben szükséges – gondoskodni szíveskedjenek.

A hatályos jogszabályi rendelkezések  értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell ún. NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

A 2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kell teljesíteni.

A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

A személyes eljárás keretében, illetve postai úton visszamenőleg teljesített nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás menete megegyezik az általános eljárással (lásd, A visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése című tájékoztatót), azzal a különbséggel, hogy a nyilvántartásra kötelezett helyett meghatalmazottja, képviselője jogosult hitelesíteni az előírt bizonylatokat.

A nyilvántartásra kötelezett a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül elektronikus ügyintézés keretében elektronikus úton, valamint az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének. A megfelelő „Bejelentő lap"-ot és a meghatalmazás eredeti példányát a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését legalább 15 nappal megelőzően kell megküldeni a fenti szerv részére.

A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás hagyományos, tehát nyomtatványon vagy elektronikus adathordozón történő teljesítése esetén a meghatalmazott

  • az állandó jellegű meghatalmazás fent leírt előzetes bejelentését követően (ennek előnye, hogy ezt követően nem kell minden alkalommal bemutatni az eljárás jogosságát igazoló bizonylatot),
  • vagy az érvényes eseti meghatalmazás bemutatását követően

jogosult eljárni.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozóan a visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazás - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő - visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni az illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületét.

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást megbízása alapján - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 75. § (1) bekezdése értelmében a nyilvántartásra kötelezett a biztosítottakról vezetett nyilvántartását köteles archiválni. A NYENYI program adatbázis-példányának helyreállítása akkor válik szükségessé, ha a nyilvántartásra kötelezettnél az adatszolgáltatáshoz használt eredeti adatbázis-példány nem lelhető fel, és az eredeti adatszolgáltatás módosítása (törlése) szükségessé válik.

Az adatbázis-példány helyreállítását a nyilvántartásra kötelezett írásban  kell kérelmezni a székhelye (telephelye) szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületénél. A kérelemben a nyilvántartásra kötelezett adatain (név, adószám), valamint az adatszolgáltatási időszakon (amelyhez az adatbázis-példányt tartozik) túl fel kell tüntetni a helyreállítandó adatbázis-példány telephely-kódját, valamint az adatbázis-helyreállítás indokát is. A telephely-kód a konszignációs listán található 6 jegyű azonosítószám. Amennyiben a konszignációs lista másodpéldánya sem áll a nyilvántartásra kötelezettnek rendelkezésre, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre betekintést biztosít a kötelezett számára a nála tárolt konszignációs listákba.

A kérelem a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján – eseti meghatalmazott vagy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alkalmazásával – meghatalmazott, illetve képviselő útján is benyújtható. Az Art. szerinti meghatalmazott esetén a kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adatbázis-példány helyreállítása időpontjában az illetékes igazgatási szervnél a meghatalmazottra vonatkozóan érvényes „3. számú Bejelentő lap” legyen.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben az eljáró szerv ellenőrzése alapján a helyreállítás nem indokolt vagy a kérelemben feltüntetett telephely-kód nem létezik, illetve meghatalmazott esetén érvényes meghatalmazás nem került megküldésre (rögzítésre), a kérelem (írásban) elutasításra kerül.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében a honlapról letölthető az adatbázis-helyreállítási kérelem formanyomtatvány. A nyomtatvány használata nem kötelező, az ügyintézés során a nyomtatványmintával azonos tartalmú kérelem is elfogadásra kerül.

Elektronikus ügyintézés keretében 2009. évre teljesített adatszolgáltatás esetén az ügyfeleknek az e-NYENYI rendszerben lehetőségük van a sikeresen feltöltött adatszolgáltatások „eredőjeként” előállt adatokat tartalmazó állomány, valamint a hozzá tartozó összesített névjegyzék (konszignációs lista) letöltésére.

A vonatkozó jogszabályok értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

A 2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez kell teljesíteni.

A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 74. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatokat a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, és a Tbj. 87. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott 2010. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában köteles a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterülete részére megküldeni.

Az eljáró szerv felhívására a fenti adatokat 15 napon belül kell közölni.

A Tbj. 6. § (3) bekezdése szerint a természetes személyt a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetékességű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetékességű más személytől szerez. A hivatkozott jogszabályi előírás értelmében biztosított természetes személy, továbbá a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval összefüggésben nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét utoljára 2009. évre vonatkozóan 2010. augusztus 31-éig  volt köteles teljesíteni.

Ha az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató jogutód nélkül szűnt meg, az adatszolgáltatást a megszűnés időpontjáig kellett teljesíteni. Amennyiben a foglalkoztató 2010. január 1-jét követően szűnik meg, nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást csak 2009. december 31-ig terjedő időszakra köteles teljesíteni.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége évközben szűnt meg, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól köteles volt a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő 30 napon belül teljesíteni. (Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatainak beszerzése iránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakegysége intézkedett, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi jogon más személy - a vállalkozó halálát követő naptól - tovább folytatta.)

Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása a nyilvántartásra kötelezettet terheli, akkor is, ha a visszamenőleges adatszolgáltatást a megbízása alapján – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

Az a kötelezett, aki a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1.000.000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket, valamint a mágneses adathordozón teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a konszignációs listát és a kiállított igazoló lapot a nyilvántartásra kötelezettnek (a meghatalmazottnak, illetve a képviselőnek) (cégszerű) aláírásával kell ellátnia.

Ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett időszakban, vagy azt követően jogutódlással megszűnik, a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítési kötelezettsége a jogutódot terheli. 

A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási  kötelezettségét a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti. A felszámoló és a végelszámoló a rendelkezésre álló adatok alapján a biztosítottak 2010. január 1-jét megelőző időszakra, illetve az Art.-ban meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatait köteles a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületének átadni. A felszámoló és a végelszámoló – a rendelkezésre álló adatok alapján - az elmaradt adatszolgáltatásokat is köteles teljesíteni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi. LXXXI. törvény 99/A. §-sa szerint a foglalkoztatóknak a Tbj. 66. § (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási nyilvántartási kötelezettségével összefüggésben, a nyugdíjbiztosítási adatok, illetőleg az adatokat tartalmazó dokumentumok megőrzésére vonatkozó határidőt állapít meg. Eszerint a foglalkoztató nem csak a munkaviszony tartama alatt, de a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően is, a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni a munkavállalója nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratait. Ez az előírás vonatkozik a biztosítási jogviszonnyal, a munkakörrel, a szolgálati idővel, a nyugdíj alapját képező keresettel, illetőleg az egyéb, a nyugdíj jogszerzéssel összefüggő adatra.

Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor köteles az iratőrzés helyét bejelenteni a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A jogutód nélküli megszűnés esetére előírt ezen bejelentési kötelezettség mellett az esetlegesen hiányos vagy elmaradt, 2010. előtti időre vonatkozó adatszolgáltatást is teljesíteni kell, ha arra korábban nem került sor.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 53. § (2) bekezdése értelmében ha a felszámolás alatt álló gazdasági társaság, civil szervezet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatását a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem teljesítette, a felszámoló köteles átadni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó, a nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatait.

A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége az eljárás alá vont gazdasági társaság, civil szervezet jogelődjének elmaradt kötelezettségeire is vonatkozik.

A felszámolási eljárás során, a 2010. január 1 - je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, azaz a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal a felszámoló kérésére igazolást állít ki, melyet a cégbíróságnak meg kell küldenie. A kormányhivatalok aktuális elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatóak meg.

A 2009. december 31-e után létrejött gazdasági társaságok, civil szervezetek részére, illetve a tevékenységüket korábban megkezdett gazdasági társaságok 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogosult igazolást kiadni.

A NAV által kiállított igazolás kiadásával kapcsolatos tudnivalókról a www.nav.gov.hu honlapon tájékozódhat.

Az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni abban az esetben is, ha a bevallási kötelezettség teljesítése az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott elévülési időn túli időszakra vonatkozik.

Arra vonatkozóan, hogy a konkrét adatszolgáltatás érintett-e elévüléssel, a NAV nyújt tájékoztatást.

Fentiekre tekintettel, ha a gazdasági társaságnak, vagy a civil szervezetnek 2009. december 31-ét követő, az Art. szerinti elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn, az általános szabálytól eltérően, a felszámoló a Csődtv. szerinti adatszolgáltatást nem a NAV, hanem a kormányhivatal felé teljesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást azonban ebben az esetben is a NAV állítja ki.

A nyilvántartó lap adattartalmát a központi nyugdíjbiztosítási szerv által rendszeresített számítógépes programmal kell előállítani, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni. A 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében az adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, az e - NYENYI felületen is teljesíthető. Az elektronikus feltöltéssel kapcsolatos részletes információk a Felhasználói Útmutatóban találhatók.

Az e - NYENYI használatával történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítését megelőzően a korábban kitöltött és leadott „Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező felszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően kell gondoskodni.

A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a felszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni. A részleges, vagy a teljes adatvesztés ténye a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzítésre kerül.

Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben 2010. január 1 – jét megelőző időszakra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről - a „nemlegesség" okának megjelölése mellett – írásban kell tájékoztatni.

A tájékoztatást személyesen, postai vagy e – papír alkalmazásával az erre a célra rendszeresített nyomtatványon célszerű teljesíteni, az értesítés azonban alaki és formai kötöttség nélkül is megtehető.

A felszámolási eljárás cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a felszámolás alatt álló gazdasági társaságnak, civil szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi. LXXXI. törvény 99/A. §-sa szerint a foglalkoztatóknak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44. § (1) bekezdésben előírt társadalombiztosítási nyilvántartási kötelezettségével összefüggésben, a nyugdíjbiztosítási adatok, illetőleg az adatokat tartalmazó dokumentumok megőrzésére vonatkozó határidőt állapít meg. Eszerint a foglalkoztató nem csak a munkaviszony tartama alatt, de a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően is, a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni a munkavállalója nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratait. Ez az előírás vonatkozik a biztosítási jogviszonnyal, a munkakörrel, a szolgálati idővel, a nyugdíj alapját képező keresettel, illetőleg az egyéb, a nyugdíj jogszerzéssel összefüggő adatra.

Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor köteles az iratőrzés helyét bejelenteni a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A jogutód nélküli megszűnés esetére előírt ezen bejelentési kötelezettség mellett az esetlegesen hiányos vagy elmaradt, 2010. előtti időre vonatkozó adatszolgáltatást is teljesíteni kell, ha arra korábban nem került sor.

A megszerzett szolgálati idő vagy a biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatok más eljárásban történő igazolása céljából lehetőség van hatósági bizonyítvány kiállítását kérni a megszerzett szolgálati időről, jogosultsági időről, illetve a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő más adatokról. A kérelmen a hatósági bizonyítvány kiállításának célját meg kell jelölni.

A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárást főszabály szerint a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv folytatja le.

Az alábbiakban felsorolt esetekben Budapest Főváros Kormányhivatal jár el országos illetékességgel a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban:

  • ha az ügyfél külföldön él, vagy
  • ha az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik,
  • ha az ügyfél az eljárás megindításakor szolgálati viszonyban áll fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy ha az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

A hatósági bizonyítvány tartalmazza a megszerzett szolgálati időt, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt, valamint a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában szereplő egyéb adatokat (pl. korkedvezményre, egyéb kedvezményre jogosító időt), továbbá a biztosítási jogviszonyokat meghatározott időszakra vagy foglalkoztatóknál eltöltött jogviszonyra vonatkozóan. A külföldön szerzett szolgálati időkre vonatkozó adatokat a hatósági bizonyítvány nem tartalmazza.                                                   

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illeték- és költségmentes, ügyintézési határideje 15 nap.

Amennyiben a hatósági bizonyítvány kiállításakor olyan szolgálati idő elismerését kéri, amely a nyilvántartásban nem szerepel, vagy adategyeztetési eljárás lefolytatására még nem került sor, az eljárást felfüggesztésre kerül és hivatalból adategyeztetési eljárás indul. Ebben az esetben a hatósági bizonyítvány kiállítása az egyeztetési eljárás lezárását követően történik.

A hatósági bizonyítvány ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással - keresettel lehet fordulni a döntést hozó közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.

A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell az ügyszámra hivatkozással benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A kereset elektronikus úton is előterjeszthető. A keresetlevelet elektronikus úton a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client honlapon (IKR rendszer) keresztül lehet benyújtani.

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem előterjeszthető:

  • személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán, vagy bármely Kormányablakban,
  • postai úton benyújtható a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím egységesen: 1916 Budapest.
  • elektronikus úton a magyarország.hu honlapon a Hatósági bizonyítvány igénylése nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba bejegyzett adatokról (NY_AEHB_01) nyomtatvány alkalmazásával.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain beszerezhető, illetve a magyarország.hu honlapról letölthető.

Külföldön élő, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy szociális biztonsági, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkező személyek Hatósági bizonyítvány iránti kérelem adategyeztetést követően bejegyzett adatoktól külföldön élő vagy külföldön szolgálati időt szerzett személyek részére (NY_AENKHB_01) elnevezésű űrlapon nyújthatják be a kérelmet.

Az eljárás aktuális állapotáról a „Státuszinformáció lekérdezése nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése, hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról igazolás kérése iránti eljárásokban” elnevezésű felületen kaphat tájékoztatást.

A hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatban, az alábbi elérhetőségeken veheti fel a kapcsolatot a hivatallal:

Személyesen:

A lakóhelye szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán. A személyes ügyintézéshez javasoljuk az előzetes időpont kérést Magyar Államkincstár honlapján elérhető Online időpontfoglaló használatával vagy az alábbi telefonszámokon.

 

Telefonon:

Hétfőtől – csütörtökig 8.00-15.30 között, pénteken 8.00-13.30 között

Belföldi vezetékes számról ingyenesen hívható: 06 80 20 54 44

Külföldről és mobiltelefonról az általános díjszabás szerint hívható: +36 1 459 9700

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira vonatkozó saját adataihoz bárki hozzáférhet, a nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhet, a tárolt iratokról másolatot igényelhet.

A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásába bejelentett, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adatok megismerése érdekében kivonat kiállítását is lehet kérni.

A kivonat tartalmazza, hogy az érintett személynek mely foglalkoztatónál milyen időszakban állt fenn a biztosítási jogviszonya, továbbá a figyelembe vehető napok számát, a munkakör, foglalkozás, tevékenység megnevezését, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerinti FEOR kódot, valamint a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti TEÁOR kódot, és a munkaidőt.

Az ügyfél kérheti továbbá az 1988. január 1-jétől kezdődően a kereseti, jövedelmi, levont nyugdíjjárulék, illetve társadalombiztosítási járulék adatainak a feltüntetését. A kivonat kérhető a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található összes adatra, vagy egy meghatározott időszakra, illetve konkrét foglalkoztatóra vonatkozóan is.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás a 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a foglalkoztatók, a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt adatokra épül.

A nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokról készült kivonatot az alábbi lehetőségeken lehet kérni:

  • személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán, vagy bármely Kormányablakban,
  • postai úton benyújtható a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím egységesen: 1916 Budapest.
  • elektronikus úton a magyarország.hu honlapon a Hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról igazolás kérése (NY_NYKIVONAT_01) elnevezésű nyomtatvány alkalmazásával.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain beszerezhető, illetve a magyarország.hu honlapról letölthető.

Az eljáró hatóságnál a kivonat kiadásának ügyintézési határideje 15 nap. A határidő számítása a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő beérkezését követően kezdődik.  

Amennyiben a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartása a kivonat tanúsága szerint nem, vagy nem a kérelmező által ismertekkel azonos adatokkal tartalmazza azokat az időszakokat, amikor a kérelmező biztosítási jogviszonyban állt, akkor nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás kezdeményezhető.

Az adategyeztetési eljárás keretében a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján az adatszolgáltatások felülvizsgálatát követően a nyilvántartás adatai kijavításra, kiegészítésre kerülhetnek.

A kivonat kiállításával kapcsolatban, az alábbi elérhetőségeken veheti fel a kapcsolatot a hivatallal:

Személyesen:

A lakóhelye szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán. A személyes ügyintézéshez javasoljuk az előzetes időpont kérést Magyar Államkincstár honlapján elérhető Online időpontfoglaló használatával vagy az alábbi telefonszámokon.

 

Telefonon:

Hétfőtől – csütörtökig 8.00-15.30 között, pénteken 8.00-13.30 között

Belföldi vezetékes számról ingyenesen hívható: 06 80 20 54 44

Külföldről és mobiltelefonról az általános díjszabás szerint hívható: +36 1 459 9700

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/B-D. §-ai szerinti adategyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.

Az eljárás célja továbbá, hogy az ügyfél jelzése alapján a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem, vagy hibásan szereplő, illetve hiányzó adatok minél hamarabb beszerzésre, kiegészítésre, a téves adatok javításra, törlésre kerülhessenek, és a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása kizárólag az ügyfél által ismert és vele egyeztetett adatokat tartalmazza.

Az adategyeztetés eredményeként - a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő teljes körű és egyeztetett adatok birtokában - a nyugdíj elbírálásának folyamata gyorsabbá válik, a nyugdíjak megállapítására és folyósítására hamarabb kerülhet majd sor.

Az adategyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemre folytatják le.

Az eljárás illeték- és költségmentes.

Az adategyeztetési eljárás lefolytatására kérelemre és hivatalból kerülhet sor.

A kérelem benyújtásához szükséges és valamennyi a folyamatban lévő ügyben alkalmazott elektronikus és letölthető nyomtatvány a magyarorszag.hu kormányzati portálon érhető el.

Az adategyeztetési eljárást főszabály szerint a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv folytatja le.

Az alábbiakban felsorolt esetekben Budapest Főváros Kormányhivatal jár el országos illetékességgel az adategyeztetési ügyekben:

  • ha az ügyfél külföldön él, vagy
  • ha az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel rendelkezik,
  • ha az ügyfél az eljárás megindításakor szolgálati viszonyban áll fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
  • ha az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.

Elektronikus ügyintézésre kizárólag saját Ügyfélkapun keresztülvan lehetőség, amely használata előzetes regisztrációhoz kötött.

Az Ügyfélkapus regisztráció az elektronikus személyazonosító igazolvánnyal rendelkezők esetében a https://ugyfelkapu.gov.hu oldalon a Regisztráció / E-személyi gombra kattintással, minden más esetben személyesen kezdeményezhető bármely okmányirodában vagy kormányablakban, az adóhatóság kiemelt ügyfélszolgálatain, illetve egyes postai ügyfélszolgálatokon. Külföldön élő személyek az ügyfélkapus regisztrációt Magyarország Külképviseletein kérelmezhetik.

Elektronikus ügyintézés esetén az eljárás során keletkező dokumentumok megküldése elektronikusan történik az értesítési tárhelyére. A Tárhely szolgáltatás a magyarorszag.hu kormányzati portálon történő azonosítást követően érhető el.

A Tárhelyre megküldött dokumentumokat Önnek 5 naptári napon belül át kell vennie. Amennyiben ez nem történik meg, a rendszer az át nem vett dokumentumról értesítést küld a hivatal számára. A Beérkezett dokumentumok fiókban a dokumentumok 30 napig kerülnek megőrzésre, ezt követően azokat a rendszer automatikusan törli. Javasoljuk, hogy a beérkezett dokumentumok megőrzése érdekében helyezze át azokat a Tartós tárba.

Az eljárás menete

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárás menetéről szóló értesítést és részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról, illetve nők esetében a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó jogosultsági időkről, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időkről.

A kimutatáson szerepelnek továbbá a munkáltató, vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó társadalombiztosítási, illetve nyugdíjjárulék-köteles kereseti és jövedelemi adatok, továbbá az erre az időszakra vonatkozóan levont társadalombiztosítási, és nyugdíjjárulék adatok, továbbá egyéb, a nyugdíjra való jogszerzés szempontjából fontos adatok. A kimutatás tartalmára vonatkozó információt itt érhető el. A kimutatás könnyebb megértését az egyes sorok adattartalmára vonatkozó magyarázatokat tartalmazó „Útmutató a Kimutatáshoz” elnevezésű tájékoztató segíti.

A kimutatást tartalmazó értesítés kézhezvételét követően Önnek a kimutatásban megjelölt határidő áll rendelkezésére, hogy az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tegyen a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok – például a szakmunkástanulói idő, katonaidő, felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartama - elismerésérét kezdeményezni, illetőleg a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapítani. A csatolt adatok, dokumentumok alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le, amelynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot, egyéb szervet.

Amennyiben a megküldött kimutatással kapcsolatban Önnek érdemi észrevétele van, (pl.: a kimutatás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött, stb.), akkor azt az e célra rendszeresített Nyilatkozat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról készült kimutatás tartalmára vonatkozóan (NY_AEELF_01) elnevezésű űrlapon jelezheti, amely letölthető és elektronikusan beküldhető formában a magyarorszag.hu oldalon elérhető.

Az észrevételező nyilatkozat postán és elektronikusan is beküldhető.

A nyilatkozathoz mellékelni kell azokat az eredeti dokumentumokat (pl. munkakönyv, leckekönyv, katonakönyv stb.), amelyek alátámasztják az észrevételeit.

Az eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - ha a benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására - megvizsgálja az eltérés okait. Ennek során a biztosítottat nyilatkozattételre hívhatja fel, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Amennyiben Ön valamely Európai Uniós tagállamban, az Egyesült Királyságban, Izlandon, Norvégiában, Liechtensteinben, Svájcban vagy valamely szociális biztonsági egyezményben részes országban is biztosítási időt szerzett, annak elismerése az érintett ország nyugdíjbiztosítási szervének a hatásköre. Ezek a külföldi időszakok az adategyeztetési eljárást lezáró határozatban nem szerepelhetnek, ezért annak tartamáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek tájékoztató levélben értesítik.

 

Amennyiben a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, abban módosításra nincs szükség, azaz Ön a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetősége van a közölt adatok jóváhagyására is az elfogadó nyilatkozat nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő megküldésével.

Amennyiben az előírt határidőn belül az ügyfél az eljáró szerv felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz.

Az egyeztetési eljárás során az ügyintézési határidő 75 nap. Szünetel az eljárás, ha azt az ügyfél kéri. Az eljárás ismételt folytatását az ügyfélnek szintén kérnie kell. Hat hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik, amely tényről az eljáró szerv az ügyfelet értesíti.

Az eljárás aktuális állapotáról a „Státuszinformáció lekérdezése nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése, hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról igazolás kérése iránti eljárásokban” elnevezésű felületen kaphat tájékoztatást.

Az eljárás során minden olyan nyilatkozatot, bejelentést, amely a hatósági eljárás lefolytatását érdemben befolyásolja a „Bejelentés, nyilatkozat, hiánypótlás nyugdíjbiztosítási ügyben (NY_BENYIHP_01)” elnevezésű űrlapon lehet megtenni.

A tényállás tisztázását követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást határozattal zárja le, mely tartalmazza az elismert szolgálati idejét és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. Amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet, a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő Törvényszéktől. A keresetlevelet a határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

Amennyiben újabb adategyeztetési eljárás indul kérelemre, vagy hivatalból, a megküldött kimutatáson a már lezárt időszakra vonatkozó adatok nem szerepelnek. Az új eljárás során a lezárt időszakot követő idő vizsgálata történik meg, a kimutatás csak az erre vonatkozó adatokat tartalmazza.

Ha az egyeztetési eljárással kapcsolatosan kérdése merül fel, az alábbi elérhetőségeken veheti fel a kapcsolatot a hivatallal:

Személyesen:

A lakóhelye szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán. A személyes ügyintézéshez javasoljuk az előzetes időpont kérést Magyar Államkincstár honlapján elérhető Online időpontfoglaló használatával vagy az alábbi telefonszámokon.

 

Telefonon:

Hétfőtől – csütörtökig 8.00-15.30 között, pénteken 8.00-13.30 között

Belföldi vezetékes számról ingyenesen hívható: 06 80 20 54 44

Külföldről és mobiltelefonról az általános díjszabás szerint hívható: +36 1 459 9700

A kérelemre indult eljárás szabályai

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban meglévő adatok egyeztetésére irányuló eljárás megindítása iránti kérelem kizárólag elektronikusan évente egyszer nyújtható be.

A kérelem a magyarorszag.hu oldalon a „NYUGDÍJ, JUTTATÁS, SEGÉLY” főmenü „Társadalombiztosítási nyugellátás” almenü kiválasztását követően a „Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_01)” elnevezésű űrlap használatával indítható meg.

A kérelem benyújtását követően Önnek az eljárás bármely szakaszában lehetősége van áttérni hagyományos (papír alapú) ügyintézésre, az e célra rendszeresített „Kapcsolattartás (elektronikus vagy papíralapú) módjának megváltoztatásáról nyilatkozat nyugdíjbiztosítási ügyben (NY_MODVALT_01)” elnevezésű űrlap megküldésével.

Abban az esetben, ha korábban az Európai Unió más tagállamában, vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban [Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Jersey és Man szigetek kivételével), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia Szlovénia] vagy szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményben részes államban [Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Dél-Korea, India, Japán, Kanada, beleértve Québec tartományt, Koszovó, Macedónia, Moldova, Montenegró, Mongólia, Oroszország, Szerbia, Ukrajna] is folytatott keresőtevékenységet, a SZÜF felületről a „Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetése iránti kérelem külföldön élő vagy külföldön szolgálati időt szerzett személyek részére (NY_AENKKER_01)” elnevezésű űrlapot kell beküldeni.

Az eljárás megindítását követő 5 napon belül küldi meg a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az értesítést az eljárás menetéről és a részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról, illetve nők esetében a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó jogosultsági időkről, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időkről.

A kimutatást tartalmazó értesítés kézhezvételét követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan az ügyfél észrevételt tegyen.

Amennyiben 30 napon belül észrevételt megtételére nem kerül sor az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezt az információt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 30 napos határidő leteltét követően folytatja az eljárást.

A hivatalból induló adategyeztetés szabályai

 

Az adategyeztetési eljárást hivatalból a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel indítja meg. Ez azt jelenti, hogy mindenki, akinek nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adata szerepel a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, részletes kimutatást kap a nyilvántartott jogviszonyairól, valamint az adategyeztetési eljárás menetéről.

Nem indul meg az adategyeztetési eljárás annak a személynek,   

  • aki öregségi nyugdíjasnak minősül,
  • akivel az egyeztetési eljárást öt éven belül már lefolytatták, vagy az egyeztetési eljárá folyamatban van,
  • akinek öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy más szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás iránti eljárása van folyamatban.

Az eljárást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv folytatja le.  A hivatalból induló adategyeztetési eljárást a hatóság postai úton indítja, az eljárás során azonban lehetőség van elektronikus ügyintézésre is.

Erre első ízben kimutatás kézhezvételét követően a „Státuszinformáció lekérdezése nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése, hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról igazolás kérése iránti eljárásokban” felületen az „Elektronikus ügyintézésre váltok” gomb segítségével van lehetősége. Ezt követően az eljárás bármely szakaszában kezdeményezheti a kapcsolattartás módjának megváltoztatását a „Kapcsolattartás (elektronikus vagy papíralapú) módjának megváltoztatásáról nyilatkozat nyugdíjbiztosítási ügyben (NY_MODVALT_01)” elnevezésű űrlap megküldésével.

Az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően az eljáró szerv az ügyfelet értesíti az eljárás menetéről és részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott biztosításban töltött időszakokról.

A kimutatással kapcsolatos észrevételt a kézhezvételtől számított 60 napon belül (pl.: a kimutatás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött, stb.) lehet jelezni.

Az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a 60 napos határidő leteltét követő 5 napon belül hivatalból indítja meg az adategyeztetési eljárást.

Jogszabályok

  1. évi LXXXI. törvény 96/B-D. §

Az adategyezetési eljárás első lépéseként az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatóság az alábbi kimutatást küldi meg az igazgatóság részére. A kimutatás foglalkoztatónként tartalmazza a biztosításban eltöltött időszakokat, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjánál figyelembe vehető jogosultsági időket, a korkedvezményre jogosító időket, az 1988. január 1-jétől elért keresetekre/jövedelmekre vonatkozó adatokat, az egyéb jogviszonyokra vonatkozó adatokat, valamint a járulékfizetés nélkül szolgálati időként elismerhető időszakokat.

Link

 

Jelen Útmutató az adategyezetési eljárás során az ügyfelek részére megküldött kimutatás könnyebb megértését segíti, a kimutatás egyes sorainak adattartalmára vonatkozó magyarázatok megadásával.

Link

A hivatalból történő adategyezetés megindítását megelőzően az alábbi, általános információkat tartalmazó tájékoztató levelet küldi meg az ügyfél lakóhelye szerinti illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal kerületi/járási hivatala. A levél megérkezését követően az ügyfeleknek az eljárás megindításával kapcsolatos további teendője nincs. Amennyiben az eljárás során keletkező dokumentumokat elektronikus úton szeretné megkapni, a levélben foglaltak alapján lehetősége van az Ügyfélkapun keresztül regisztrálni, és a kapcsolattartás módját megváltoztatni.

Link

Az alábbiakban tájékoztatjuk a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 44/A. §-a alapján igényelhető tartós ápolást végzők időskori támogatásáról.

Ki jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatására?

Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgárságú (valamint a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan) személy, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és a nyugdíj megállapításáig, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.

A 20 év ápolási időbe több gyermek ápolásának, gondozásának időtartama is beszámítható, feltéve, hogy ezek nem egymást átfedő időszakok.

A 20 év ápolási idő bizonyítására alkalmas, ha a szülő számára megállapításra került gyermekek otthongondozási díja (GYOD), tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj, emelt összegű ápolási díj vagy kiemelt ápolási díj, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított gyermekgondozási segély, vagy gyermekgondozást segítő ellátás (GYES). A felsorolt ellátásban való részesülés nem feltétele a támogatásnak, a beteg gyermek otthoni ápolása más módon is bizonyítható.

Arra az ápolási időtartamra vonatkozóan, amikor az igénylő nem részesült a fenti ellátásokban, bizonyítania kell, hogy az általa ápolt, gondozott gyermeke súlyosan fogyatékosnak vagy tartósan betegnek minősült és ezen időszakban legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.

Nem jogosult a támogatásra az igénylő:

  • ha nem Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan személy,
  • ha az igénylő részére nem került megállapításra öregségi nyugdíj, illetve ha a részére az öregségi nyugdíj folyósítás nélkül került megállapításra, vagy a részére még csak nyugdíjelőleg került megállapításra,
  • ha az igénylő nem tudja bizonyítani tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke 20 éven át tartó otthoni ápolását,
  • ha az igénylő nem a gyermeke ápolása, céljából részesült ápolási díjban.

A tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapítását, illetve folyósítását nem zárja ki, ha kérelmező részére az öregségi nyugdíj folyósítása mellett ápolási díjat, vagy gyermekek otthongondozási díját is folyósítanak.

Milyen módon és mely szervhez kell a támogatás iránti kérelmet benyújtani?

A támogatás iránti igény előterjeszthető:

  • személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán,
  • postai úton benyújtható a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím egységesen: 1916 Budapest.
  • elektronikus úton a magyarország.hu honlapon

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain beszerezhető, illetve a magyarország.hu honlapról letölthető.

Az eljárás illetékmentes és költségmentes.

Amennyiben az igénylő gondnokság alatt áll, az igény előterjesztésére a gondnok jogosult.  

Ha az ügyfél nem áll gondnokság alatt, és a formai követelményeknek mindenben megfelelő meghatalmazást ad képviselője részére, az igény érvényesítésének jogát a meghatalmazott is gyakorolhatja. A meghatalmazást írásba kell foglalni (közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat).

Amennyiben az igényt meghatalmazott érvényesíti, azt az igénybejelentő lapon az aláírásánál fel kell tüntetni. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az iratokhoz csatolni.

Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának vagy postára adásának a napja.                                                     

Iratok, okmányok az igény elbírálásához:

  • Tartós ápolást végzők időskori támogatása iránti igény elnevezésű űrlap.

Kérelmezőnek az űrlapon tett nyilatkozata alapján, a nyugdíjmegállapító szerv az ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, emelt összegű vagy kiemelt összegű ápolási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamára, az otthoni munkavégzésre, a gyermek otthonában történő ápolására vonatkozó adatokat ellenőrzi, illetve szükség esetén beszerzi.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében a támogatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok benyújtását vagy beküldését javasoljuk:

  • az ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozatot,
  • gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot megállapító határozatot,
  • az emelt összegű ápolási díjat, kiemelt ápolási díjat megállapító határozatot,
  • a gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozást segítő ellátást megállapító határozatot.

Amennyiben valaki olyan ápolási időt kíván elismertetni, mely alatt a fenti ellátásokban nem részesült, az igény benyújtásával egyidejűleg mellékelni kell:

  • a gyermek tartós betegségére, vagy súlyos fogyatékosságára vonatkozó orvosi dokumentumokat, egyéb igazolásokat,
  • a gyermek saját háztartásában történő ápolását, gondozását igazoló egyéb dokumentumokat.

A beküldött eredeti okmányok visszaküldésre kerülnek az igénylő részére.

Mennyi a támogatás összege?

A támogatás havi összege 50 000 forint.

A támogatás a jogosultság megállapításának kezdő hónapjára is teljes összegben jár.

Mely időponttól igényelhető a támogatás?

A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, legkorábban az öregségi nyugdíj megállapításának napjától, illetve a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

A támogatás folyósítása, bejelentési kötelezettség:

A már megállapított támogatást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja ugyanazon a törzsszámon, amelyen a jogosult öregségi nyugdíja is folyósításra kerül.

Bejelentési kötelezettség a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Postacím: 1820 Budapest) felé: az ellátásban részesülő személy minden olyan tényt, adatot, vagy körülményt - ideértve lakcíme, levelezési címe, fizetési számlája számának megváltozását is - amely az ellátásra jogosultságát, vagy az ellátás folyósítását érinti, köteles 15 napon belül bejelenteni.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben külföldre költözik, akkor megszűnik a támogatásra való jogosultság. A támogatás összege külföldre nem folyósítható.

A támogatással kapcsolatos egyéb információk:

  • A támogatás nem minősül nyugellátásnak.
  • A támogatás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontja alapján mentes a végrehajtás alól. A támogatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1.3. pontja alapján adómentes ellátásnak minősül.
  • Az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján a támogatás rendszeres pénzellátásnak minősül.

 

Jogszabályok:

A  társadalombiztosítási egyéni számla a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan tartalmazza

  • a biztosított természetes személyazonosító adatait,
  • társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ számát),
  • a biztosított után bevallott nyugdíjjárulék összegét,
  • a szolgálati idő szerzés céljából kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét és a megállapodással érintett időtartamot, valamint
  • a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét és az ellátás folyósításának időtartamát.

A kivonat tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a határozza meg, a bevallott nyugdíjjárulékra vonatkozó adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (2) bekezdésében előírt adatszolgáltatásából származnak.

Az egyéni számla adatai a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához való hozzáférés esetén az interneten is megtekinthetők. Az Ügyfélkapus regisztráció az elektronikus személyazonosító igazolvánnyal rendelkezők esetében a https://ugyfelkapu.gov.hu oldalon a „Regisztráció” / „E-személyi” gombra kattintással, minden más esetben személyesen kezdeményezhető bármely okmányirodában vagy kormányablakban, az adóhatóság kiemelt ügyfélszolgálatain, illetve egyes postai ügyfélszolgálatokon. Külföldön élő személyek az ügyfélkapus regisztrációt Magyarország külképviseletein kérelmezhetik.

A társadalombiztosítási egyéni számla megtekintésének technikai feltételei:

A rendszer használatához Microsoft Internet Explorer (7.0 vagy újabb verziójú), Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngésző javasolt.  A társadalombiztosítási egyéni számla adatait tartalmazó kivonat megtekintéséhez a mindenki számára ingyenesen letölthető és használható Adobe Reader alkalmazást kell használni.

A társadalombiztosítási egyéni számla megtekintésének menete az interneten:

A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmának megtekintéséhez a magyarorszag.hu oldalon a „Társadalombiztosítási nyugellátás” cím alatt betűrendben megjelenő listából a „Társadalombiztosítási egyéni számla” címet kell kiválasztani. Ezt követően az „Ügyintézés indítása” gombra kell kattintani.

Az ügyfélkapus viszontazonosítást követően, a TAJ szám megadásával lehet lekérdezni a társadalombiztosítási egyéni számlán nyilvántartott adatokat. A nyilvántartott adatokat tartalmazó kivonat PDF formátumban letölthető és elmenthető.

A társadalombiztosítási egyéni számla megtekintése nem elektronikus úton

A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmáról kivonat kérhető levélben a lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületétől, vagy személyesen a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán.

A kivonat kiállítása iránti eljárás illeték- és költségmentes.

A kivonat tartalma

A kivonat tartalmazza az egyéni számláján szereplő egyes jogviszonyokat 2013. január 1-től kezdődően havonkénti bontásban, valamint a biztosítási idő kezdetére, biztosítási idő végére, valamint a bevallott nyugdíjjárulékra vonatkozó adatokat.

A biztosítási jogviszonyban töltött időszakra vonatkozó adatok foglalkoztatónként kerülnek megjelenítésre, így a több sor a különböző foglalkoztatók által ugyanazon időszakra befizetett nyugdíjjárulékra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza.

A kimutatás nyugdíjjárulék oszlopa 2013. január 1. és 2020. június 30. között bevallott nyugdíjjárulékot 2020. július 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető összegét tartalmazza. A befizetett társadalombiztosítási járuléknak az 54 %-a illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 26. § (1) bekezdés).

  1. július 1-jétől a foglalkoztatási jogviszonyok esetében bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni. Ha a tárgyhónapban a biztosított részére a minimálbér 30 százalékánál alacsonyabb jövedelmet fizettek, akkor a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a kifizetett jövedelem és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözet után a járulékot megfizetni. Ilyen esetben a táblázat már a foglalkoztató által kiegészített társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részét tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatónak az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, az adóhatóság a bevallásokból az adatokat két hónap eltéréssel adja át. Az egyéni számla az adatok folyamatosan – havonta - történő átvételével minden hónapban bővül. A kivonaton további tájékoztatás található az egyéni számlára vonatkozóan.

A megállapodás alapján megszerzett szolgálati idő, valamint a befizetett nyugdíjjárulék összege, illetve a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama, valamint az ellátásból levont nyugdíjjárulék összege a tárgyévet követően egyben (tehát nem havi bontásban) kerül feltüntetésre.

A kivonat tartalmával kapcsolatos észrevételek jelzése

Amennyiben a kivonaton feltüntetett adatokkal nem ért egyet, kérjük, szíveskedjen a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szakterületéhez fordulni, illetve – ügyfélkapus regisztrációt követően – lehetőség van az adatok egyeztetését kezdeményezni az interneten, a magyarorszag.hu oldalon, adategyeztetési eljárás indításával.

A lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalok elérhetőségéről itt tájékozódhat.

Amennyiben a rendszer működésével kapcsolatosan technikai jellegű hibát észlel, úgy szíveskedjen azt jelezni a tbeszamlahd@allamkincstar.gov.hu e-mail címre.

Ki jogosult bányászok egészségkárosodási járadékára?

A bányászok egészségkárosodási járadéka olyan rendszeres pénzellátás, amely föld alatt végzett bányászati tevékenységgel összefüggésben keletkezett egészségkárosodás esetén állapítható meg, az alábbiakban részletezett jogosultsági feltételek teljesülése esetén.

A járadék annak állapítható meg, aki teljesíti az alábbi együttes feltételeket:

  • egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és
  • saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
  • nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, és
  • a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
  • a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

Járadékra továbbá jogosult az a személy is, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

  • bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,
  • bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége következtében legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,
  • december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesült, és
  • saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
  • nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben.

Hogyan kell kérelmezni a bányászok egészségkárosodási járadékát?

A járadék iránti kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervként kijelölt fővárosi, megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Budapest és Pest megye esetén Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékességgel rendelkező szerv.

A kérelem elektronikusan, személyesen, vagy postai úton is előterjeszthető.

Elektronikus úton az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személyek az e célra rendszeresített űrlap segítségével nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.

Az űrlap kinyomtatható, illetőleg kitölthető formában ITT érhető el.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, vagy a kormányablakokban lehet a kérelmet benyújtani.

A kérelem postai úton benyújtható a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve. Postacím egységesen: 1916 Budapest.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

Ha az igénylő keresőtevékenysége megszűnését megelőzően a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült:

  • az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető vélemény („Beutaló"),
  • az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés,
  • amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvos) tájékoztatója a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

Ebben az esetben az egészségkárosodási járadék iránti igényt az egészségkárosodás kialakulásához vezető bányászati tevékenységnek az időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított 24 hónapon belül lehet érvényesíteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

A határidőbe nem számít bele

  • a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.

Ha az igénylő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve azt követően rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesült, csatolni kell:

  • az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló"),
  • az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentést,
  • a bányászati jogviszony megszűnésekor kapott kedvezményre jogosító igazolást,
  • a jogosultságot igazoló egyéb rendelkezésre álló dokumentumokat.

Ebben az esetben a járadék iránti kérelmet

  • amennyiben az egészségi állapotra vonatkozó komplex felülvizsgálatot elvégezték, a felülvizsgálat során hozott döntés véglegessé válásától számított 24 hónapon belül kell benyújtani, amelynek elmulasztása jogvesztő,
  • amennyiben az egészségi állapotra vonatkozó komplex felülvizsgálatra nem került sor, időbeli korlátozás nélkül lehet benyújtani.

Mikortól állapítható meg a bányászok egészségkárosodási járadéka?

A bányászok egészségkárosodási járadékát fő szabály szerint legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani, visszamenőleges megállapításra nincs lehetőség.

Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, ha a kérelmező megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült, mivel a járadék ebben az esetben az ellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A járadék folyósítása

A kormányhivatal által megállapított járadékot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, a megállapító határozat hozzá való beérkezését követő 13 napon belül.

Bejelentési kötelezettség a megállapító szerv részére

A járadékban részesülő személynek a járadékot megállapító kormányhivatal részére 15 napon belül be kell jelentenie minden olyan tényt, adatot, illetve körülményt, amely a járadékra való jogosultságát érinti, különösen, ha:

  • három hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldi tartózkodik,
  • saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
  • részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

A járadék folyósítása mellett lehet-e keresőtevékenységet folytatni?

A járadék folyósítása alatt korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.

Mikor szűnik meg a járadékra való jogosultság?

A bányászok egészségkárosodási járadékára való jogosultság az alábbi esetekben megszűnik:

  • ha a járadékban részesülő kéri a megszüntetését,
  • ha a járadékos három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik,
  • ha az egészségkárosodásának mértéke már nem éri el a 29%-ot,
  • öregségi nyugdíjban részesül, és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
  • ha részére más rendszeres pénzellátás került megállapításra,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
  • neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

A bányászok egészségkárosodási járadékának megszüntetése szempontjából rendszeres pénzellátásnak minősül a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, a baleseti táppénz, munkanélküliség esetére járó pénzbeli ellátás, a rokkantsági járadék, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a közszolgálati járadék, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások.

Megállapítható-e újból a bányászok egészségkárosodási járadéka?

A járadék akkor állapítható meg ismételten, ha az arra jogosító feltételek – a munkaviszony megszűnésétől, illetve a komplex felülvizsgálat elvégzésétől számított 24 hónapos határidő kivételével - újra teljesülnek, például a rendszeres pénzellátás folyósítása megszűnik, vagy az egészségkárosodás mértéke ismételten eléri a 29%-ot, már nem tartózkodik külföldön, stb.

Ebben az esetben a járadék összege az időközbeni emelésekkel, kiegészítésekkel emelkedik.

Ha járadék megszüntetésére a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában, vagy az orvosi felülvizsgálat önhibából történő elmulasztása miatt került sor, a járadék a megszűnést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból.

Alkalmazott jogszabályok:

Ki jogosult az Ellátottak utazási utalványára?

Az „Ellátottak utazási utalványa" elnevezésű okiratra a 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosult

  • az öregségi nyugdíjban, vagy azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személy (a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély; egyházi jogi személytől kapott nyugdíj vagy munkaképtelenségi járadék; EGT-állam jogszabályai vagy egyezmény alkalmazásával megállapított öregségi nyugdíj),
  • özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugdíjban részesülő személy,
  • az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,
  • a rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülő személy,
  • a külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban,
  • a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,
  • a gyám és a gyámolt személy, a gondnok és a gondnokolt személy,
  • a gyermekvédelmi nevelőszülő és a gondozásában lévő ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek.

A jogosító ellátás folyósításának jogszabályban meghatározott szüneteltetése esetén is jár az utazási utalvány.

Kik használhatják megosztva az utazási utalványt?

  • a gyám és gyámolt, illetve a gondnok és a gondnokolt,
  • az utazási kedvezményre jogosult a házastársával, élettársával, feltéve, hogy a házastárs vagy az élettárs az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (a házastárs, élettárs az igényjogosulttal együtt történő utazása, illetve önálló utazása esetén is igénybe veheti a kedvezményt).

Az utazási utalvány érvényessége, adattartalma

Az Ellátottak utazási utalványát a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állítja ki. Az utalvány a kiállítás évében január 1-jétől a kiállítást követő év március 31-ig érvényes. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az utazási utalványt tárgyév március 31-ig azon jogosultak részére juttatja el, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be.

Az utazási utalvány tartalmazza a folyósítási törzsszámot, a jogosult nevét és lakcímét. Amennyiben a jogosult gyámság vagy gondnokság alatt áll, vagy nevelőszülőnél került elhelyezésre, akkor az utazási utalvány a gyám, vagy gondnok, vagy nevelőszülő részére kerül kiküldésre. Az utalványon feltüntetésre kerül a gyám illetve gondnok vagy nevelőszülő neve, és e tisztségeknek megfelelően „GY”/„GO”/”NS” rövidítés.

Mely utazásokhoz vehető igénybe az utazási utalvány által biztosított kedvezmény?

Az utazási kedvezmény hatálya Magyarország területén belföldi forgalomban, a helyi és helyközi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki.

Az utazási utalvány felhasználható vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre.

Az utazási utalvánnyal milyen kedvezmények vehetők igénybe?

A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető.

Az utalvány

  • 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,
  • 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.

A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető.

A kedvezmény egy utazáshoz csak egy jogcímen vehető igénybe.

Egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú (közvetlen vagy átszállásos) utazás akkor is, ha az több közlekedési eszközzel történik. Ez esetben az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.

Van-e lehetőség az utazási utalvány pótlására, cseréjére?

Az utalvány pótlására, cseréjére abban az esetben van lehetőség, ha

  • a jogosult az utalvány eltulajdonításának tényét rendőrségi jegyzőkönyv, bejelentés vagy feljelentés útján igazolja, vagy
  • az utalvány elháríthatatlan ok miatt megsemmisül: árvíz, földrengés, egyéb természeti katasztrófa.

Egyéb ok (pl.: névváltozás, lakcím változása, megrongálódás) miatt az utalvány cseréje a cserélni kívánt utalványnak a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő visszajuttatása esetén kérhető.

Eltulajdonított utazási utalvány pótlása

Amennyiben az utazási utalványt eltulajdonították, úgy az eltulajdonítás tényéről a jogosultnak írásban kell nyilatkoznia, melyhez csatolnia kell a megtett feljelentésről kiállított igazolást, rendőrségi jegyzőkönyvet, vagy az eljárást megszüntető határozatot. Amennyiben a rendőrségi jegyzőkönyv az utazási utalvány eltulajdonítását nem tartalmazza, az igazolást ki kell egészíttetni.

Az utazási utalvány pótlása iránti kérelemben a jogosultnak nyilatkoztatni kell arról, hogy hány esetben vette igénybe az utazási kedvezményt.

Amennyiben egy éven belül többször is eltulajdonításra kerül az utazási utalvány, úgy az összes körülményt mérlegelve, az utalványt csak rendkívül indokolt esetben pótolhatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

 Megsemmisült utazási utalvány pótlása

Ha az utazási utalvány elháríthatatlan külső ok vagy természeti csapás miatt (pl.: árvíz, lakástűz, földrengés) megsemmisült, kérelemre, illetve az utalvány megsemmisülésének igazolása alapján intézkedik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az utalvány pótlása iránt. A kérelemben a jogosultnak nyilatkoznia kell arról, hogy hány esetben vette igénybe az utazási kedvezményt.

Megrongálódott utazási utalvány pótlása

Megrongálódás esetén az utazási utalvány csak akkor pótolható, ha a megrongálódott utalványt is visszajuttatják a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Amennyiben a megrongálódott utalványból a felhasznált kedvezmények száma nem állapítható meg, úgy erre vonatkozóan az utazási utalvány pótlása iránti kérelemben nyilatkozni kell.

Utazási utalvány pótlása név vagy lakcím illetve folyósítási törzsszám változása esetén

Amennyiben név- illetőleg lakcímváltozása, esetleg megváltozott folyósítási törzsszáma miatt az utazási utalvány cseréjét igényli, úgy a kérelméhez csatolnia kell a korábban kiállított érvényes utalványt. 

Nyugdíjas bérletigazolvány kiváltásához szükséges igazolás csatolása az utazási utalványra jogosultságról

Budapesten jelenleg a nyugdíjas kedvezményes bérletigazolvány kiváltását az utazási utalványra való jogosultsághoz köti a közlekedési társaság.

Amennyiben az ügyfélnek nincs a birtokában a részére kiküldött utazási utalvány (pl.: elvesztette), és annak pótlására sem jogosult, a kedvezményes nyugdíjas bérlet vásárlásához az utazási utalványra való jogosultságot kérelemre a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolja.

Bejelentési kötelezettség

A külföldről nyugellátásban részesülő, hazatelepült magyar állampolgár köteles a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére 15 napon belül bejelenteni, ha a külföldi nyugellátásra jogosultsága megszűnik, vagy ha a nyugellátása folyósítása szünetel, továbbá ha részére – magyarországi szolgálati idő alapján – egyezményes nyugellátást állapítanak meg, valamint azt a tényt is, ha a magyarországi tartózkodási helye megszűnik.

A gyám, gondnok, nevelőszülő köteles bejelenteni, ha ezen tisztsége megszűnik.

Ügyintézés

Postai ügyintézés:

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

Budapest
1820

Személyes ügyintézés:

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálata

1139 Budapest, Váci út 73.

Jogszabályok

a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25) Korm. rendelet

Tájékoztató gyermekvédelmi nevelőszülő részére az Ellátottak utazási utalványa kiállításához

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 4.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján 2020. január 1-jétől az Ellátottak utazási utalványára (a továbbiakban: utazási utalvány) jogosult a gyermekvédelmi nevelőszülő a gondozásában lévő ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermek után.

A nevelőszülő a gondozásában lévő gyermekek után gyermekenként külön-külön utazási utalványra jogosult.

Az utazási utalványt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állítja ki. Az utalvány a kiállítás évében január 1-jétől a kiállítást követő év március 31-ig érvényes.

Első alkalommal, illetve ezt követően a gondozásába került további gyermek elhelyezése esetén az utazási utalvány kiküldése iránt kérelmet kell előterjeszteni az e célra rendszeresített, „Kérelem gyermekvédelmi nevelőszülő részére az Ellátottak utazási utalványa kiállításához” elnevezésű nyomtatványon.

A kérelemhez mellékelni kell az e célra rendszeresített, „IGAZOLÁS nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásáról” elnevezésű, a nevelőszülői hálózatot működtető által kitöltött nyomtatványt. Az igazolás hiányában a kérelem nem bírálható el.

A nevelőszülő a kérelmét előterjesztheti:

Az utazási utalvánnyal rendelkező nevelőszülő – az utazási utalványon lévő törzsszámra hivatkozással – 15 napon belül köteles bejelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy a nevelt gyermek kikerül a gondozásából, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya szünetel vagy megszűnik.

Amennyiben az utazási utalványra jogosító feltételekben nincs változás, a továbbiakban a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból intézkedik az utazási utalvány kiállítása és a nevelőszülő részére postai úton történő megküldésről, az előző évi utalvány érvényességi idejének lejártát megelőzően.

Miről kell bejelentést tenni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz?

Az ellátásban részesülő személy köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti.

Például:

  • korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság esetén, ha a kereset eléri a minimálbér 18-szorosát,
  • közszférában való foglalkoztatás,
  • lakó- vagy tartózkodási hely, illetve levelezési cím változása,
  • 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás,
  • pénzintézeti számlaszám változása,
  • névváltozás, házasságkötés,
  • iskolai tanulmányok címén folyósított árvaellátás esetén a tanulmányokat érintő változások,
  • szabadságvesztés

A bejelentést 15 napon belül kell teljesíteni az ellátás folyósítási törzsszámára való hivatkozással.

Milyen módon lehet bejelentést tenni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz?

Írásban postai úton, személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélkapcsolati Irodájában, valamint elektronikus ügyintézés keretében Ügyfélkapun keresztül (magyarorszag.hu weboldalon a „Nyugdíj, juttatás, segély” menüpont, és a „Társadalombiztosítási nyugellátás” almenü kiválasztását követően) lehet bejelentést tenni. Bejelentése postai úton történő benyújtása esetén ezt az űrlapot használja.

Az elektronikus ügyintézéshez is elérhetőek a bejelentés teljesítéséhez felhasználható űrlapok.

Hivatalunk nem fogad el szóbeli – pl. telefonon történő – bejelentést, sem a nem saját kezűleg aláírt, vagy e-mailben továbbított bejelentést. Az elektronikusan érkezett beadványok közül kizárólag az Ügyfélkapun keresztül érkező beadványok fogadhatóak el.

Címváltozás, számlaszám-változás bejelentése

 Ellátás folyósítását érintő lakcím-, tartózkodási cím, vagy levelezési cím, számlaszám változást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére, a folyósítási törzsszámra hivatkozással, az ellátásban részesülő (vagy törvényes képviselője) által saját kezűleg aláírva írásban kell bejelenteni.

Elektronikus ügyintézésre ITT van lehetőség.

A lakcím megváltozásának bejelentése akkor is szükséges, ha az ellátás kifizetése nem postai úton, hanem bankszámlára történik.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az ellátás csak olyan fizetési számlára folyósítható, amely felett a jogosultnak vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga van.

A címváltozás, számlaszám-változás bejelentésének elmulasztása az ellátás meghatározott időben történő kifizetésének elmaradását vagy késedelmét okozhatja. Amennyiben levelezési címe nem megfelelő, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldeményei illetve egyes, kormányzati tájékoztatás céljából készülő küldemények nem jutnak el Önhöz.

Közszférában való foglalkoztatás bejelentése

Azok a személyek, akik részére öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék kerül folyósításra, kötelesek bejelenteni, ha az alábbi jogviszonyban állnak: 

  • közalkalmazotti jogviszony,
  • egészségügyi szolgálati jogviszony,
  • rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
  • honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
  • kormányzati szolgálati jogviszony,
  • adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony,
  • politikai szolgálati jogviszony,
  • biztosi jogviszony,
  • köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszony,
  • bírói szolgálati viszony,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
  • ügyészségi szolgálati viszony,
  • rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, vagy
  • a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony.

A fenti jogviszonyok keretében történő foglalkoztatás időtartama alatt az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék folyósítását szüneteltetni kell.

A témában bővebb tájékoztatást ITT talál.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

Keresőtevékenység bejelentése

 Annak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban  részesül, és biztosítással járó jogviszonyban áll, (pl.: munkaviszonyban áll, egyéni vagy társas vállalkozóként folytat tevékenységet), be kell jelentenie, ha az év során a társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a kötelező legkisebb munkabér (2022-ben 200.000 Ft) havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2022-ben 3.600.000 Ft-ot.

A témában bővebb tájékoztatást ITT talál.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

90 napot meghaladó külföldi tartózkodás bejelentése

 Amennyiben a külföldi tartózkodásának tervezett időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

Névváltozás, házasságkötés bejelentése

A névváltozást az előző név közlése mellett, a változás okának megjelölésével kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

Özvegyi nyugdíj folyósítása esetén a házasságkötést haladéktalanul be kell jelenteni, mivel ez a tény a már megállapított hozzátartozói nyugellátásra való jogosultságot érintheti.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

Iskolai tanulmányok címén folyósított árvaellátás esetén a tanulmányokat érintő változások bejelentése

Iskolai tanulmányok címén folyósított árvaellátás esetén haladéktalanul be kell jelenteni, ha az árva a tanulmányait megszakította, befejezte, nem nappali rendszerű oktatás keretében vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben vesz részt, vagy tanulmányait egyéni munkarend, egyéni tanulmányi rend szerint folytatja, illetve tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetel.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

Árvaellátás folyósítása esetén egyéb változások bejelentése

Árvaellátás folyósítása esetén be kell jelenteni, ha a kiskorú árva kikerül annak a személynek (szülő, gyám, stb.) a háztartásából, akinek a kezeihez az árvaellátás folyósítása történik, az életben lévő szülő már nem tekinthető megváltozott munkaképességűnek; testvér vagy unoka részére megállapított árvaellátás esetén, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

Ellátásban részesülő elhalálozásának bejelentése

A külföldön élő jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját az elhunyt személlyel közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy 15 napon belül köteles bejelenteni.

Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség a gyámot, illetve gondnokot terheli.

Elektronikus ügyintézés keretében történő bejelentésre ITT van lehetőség.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifize­tésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető. 

Ügyintézés

Postai ügyintézés:

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

 Budapest

 1820

Személyes ügyintézés:   

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálata,

1139 Budapest, Váci út 73.

Jogszabályok

 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

A nemzeti nyugdíjügyektől eltérően a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálása során nem csak a magyar, hanem az Európai Unió szociális biztonságra vonatkozó és a kétoldalú egyezmények, megállapodások rendelkezését is alkalmazni kell.

Míg korábban a nemzetközi nyugdíjügyek jelentős részét a kétoldalú szociálpolitikai, illetve a szociális biztonsági egyezmények alapján elbírált ügyek képezték, addig az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-i csatlakozás óta a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendelkezései alapján lefolytatott eljárások teszik ki az ügyek nagyobb hányadát.

Magyarországnak a korábbi tagállamokkal és a hazánkkal egyidejűleg szintén taggá váló országokkal kötött kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményeit (magyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-csehszlovák, magyar-holland speciális kétoldalú és Szlovénia, vonatkozásában a magyar-jugoszláv egyezmény) a csatlakozástól a Közösség koordinációs rendeletei váltották fel.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az EGT három országa (Izland, Liechtenstein és Norvégia) és 2006. április 1-jétől Svájc esetében is, mivel a magyar-svájci egyezmény rendeleteit 2006-tól szintén a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendeletei váltották fel.

  1. január 1-jétől Románia és Bulgária, 2013. július 1. napjától pedig a Horvát Köztársaság is az EU tagjává vált, így ezen országok esetében is a koordinációs rendeleteket kell alkalmazni.

Uniós rendeletek vagy egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése esetén az igény a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalánál, bármely kormányablakban, vagy a kérelem elbírálására országos illetékességgel eljáró szervnél, Budapest Főváros Kormányhivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a., levelezési cím: 1916 Budapest.) terjeszthető elő az erre a célra rendszeresített magyar igénybejelentő lapon.

Abban az esetben, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, és a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73., levelezési cím: 1820 Budapest).

Nemzetközi ügynek minősül a külföldön (nem EU/EGT tagállamban, Svájcban vagy Magyarországgal szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezményt kötött országban) élő személyek által előterjesztett kérelem is, ebben az esetben azonban a kérelem elbírálása kizárólag a magyar szabályok alapján történik.

A kérelmet az erre rendszeresített igénybejelentő lapon kell, a személyi adatok és az aláírás magyar külképviseleti szerv vagy közjegyző általi hitelesítése után, Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve megfelelő esetben a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága részére kell postai úton megküldeni.

A nyugellátás iránti igények illetékes külföldi nyugdíjbiztosítási szerv felé történő továbbítása, valamint az uniós rendeletek, vagy Egyezmény alapján Magyarországon figyelembe vehető biztosítási idő igazolása  a Budapest Főváros Kormányhivatalának feladata.

Uniós rendeletek vagy egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése esetén az igény a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal járási hivatalánál, bármely kormányablakban, vagy a kérelem elbírálására országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) terjeszthető elő az erre a célra rendszeresített magyar igénybejelentő lapon.

Abban az esetben, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, és a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Az igényt az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell előterjeszteni.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapjáról.

Az igény előterjesztéséhez szükséges nyomtatványokról a koordinációs rendeletekről, illetve az adott Egyezményről szóló tájékoztatóban található részletes információ.

A kérelem benyújtásakor célszerű csatolni azokat a magyar szolgálati időre vonatkozó  dokumentumokat (például magyar munkakönyv, igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkáltatói igazolás, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkás-bizonyítvány, Magyarországon felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt  bizonyító oklevél/leckekönyv, katonakönyv), amelyek olyan magyar szolgálati időre vonatkoznak, amelyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által korábban határozattal vagy egyéb igazolással nem kerültek elismerésre.

A kérelem, a döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem, az egyéb dokumentumok benyújtásának napja egyben az eljárásban érintett minden ország esetében történő benyújtás napjának is tekintendő. Az a nyugdíjbiztosítási szerv, amelyhez az igény, a döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem, vagy egyéb dokumentumok benyújtásra került,  köteles azt haladéktalanul az eljárásban érintett ország nyugdíjbiztosítási szerve részére továbbítani.

Amennyiben a kérelmező valamely egyezményben részes ország ellátását nem kívánja igénybe venni a japán és az ausztrál egyezménnyel érintett igények kivételével, lehetősége van a kérelem benyújtásakor erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával, az ellátás megállapításának elhalasztását kérni.

Ebben az esetben az eljárás a külföldi szervvel való közreműködés kizárólag a magyar ellátás megállapításához szükséges adatok beszerzésére irányul, az ellátás megállapítására vonatkozó kérelem nem kerül továbbításra.

Ha a kérelmező élt a halasztás lehetőségével, az ellátás későbbi megállapítása érdekében új kérelmet kell előterjesztenie.

  1. január 1-jén bekövetkezett jogszabályváltozások következtében azon személy minősül a magyar jogszabályok szerinti saját jogú nyugdíjasnak, aki
  • a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban, vagy
  • az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland, Liechtenstein vagy Svájc által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás a koordinációs rendelet, illetve kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján történt, vagy
  • a Magyarországgal szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezményt kötött országok által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás, vagy a folyósítás az egyezmény alkalmazásával történt/történik. Ilyen egyezménnyel érintett országok a következők: Albán Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Indiai Köztársaság, Japán, Kanada (ideértve Québec tartományt is), Koreai Köztársaság, Koszovói Köztársaság, Macedón Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, Oroszországi Föderáció, Szerb Köztársaság, Törökország, Ukrajna.

A fenti szabályokat alkalmazva

  • saját jogú nyugdíjasnak minősül 2007. január 1-től az a személy, aki Bolgár Köztársaságtól vagy Romániától kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül,
  • saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy, aki a Koszovói Köztársaság saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül és a nyugdíj folyósítása alatt áttelepül Magyarországra,
  • nem minősül saját jogú nyugdíjasnak az a személy, aki valamely egyezménnyel érintett ország saját nemzeti jogszabálya alapján megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül (a Koszovói Köztársaság kivételével).

A fentieken túl saját jogú nyugdíjasnak minősül az is, aki a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.  [1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pont]

Amennyiben a saját jogú nyugdíjban részesülő személy továbbra is dolgozik, a saját jogú nyugdíjas státusz megszerzésének tényét köteles bejelenteni munkáltatójának, illetve vállalkozói tevékenység végzése esetén jeleznie a könyvelését végzőnek. A bejelentés elmaradása téves adó és járulékfizetést eredményezhet.

2018. december 31-ig az öregségi nyugellátás mellett fennálló minden magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a jövedelem 10%-ának megfelelő nyugdíjjárulékot kellett fizetni, amely alapján tárgyévet követően 0,5%-os nyugdíjemelés járt.

2018. december 31-ét követően öregségi nyugellátás mellett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: MT.) szerinti munkaviszonyban álló személy nyugdíjjárulék fizetésére már nem kötelezett, ezért őt a 0,5%-os emelés sem fogja megilletni.

Ha azonban az öregségi nyugdíjas nem az MT szerinti munkaviszonyban, hanem más munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, pl. megbízási jogviszony, vállalkozói jogviszony, a 10%-os nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége továbbra is fennáll, ezért ezekben az esetekben a 0,5%-os növelésre szerez jogosultságot.

Amennyiben a növelésre jogosult személy az előtt halálozik el, hogy kérte volna a növelés megállapítását, úgy hozzátartozója a hozzátartozói igény elbírálásakor azt utólag megteheti. [1997. évi LXXXI. törvény 22/A §]

A saját jogú nyugdíjas személy magyarországi munkavégzése, illetve vállalkozói tevékenysége esetén további szolgálati időt, illetve a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához jogosultsági időt már nem szerez. Éppen ezért magyarországi munkavégzés esetén különös figyelemmel kell lenni, akkor, amikor az eltérő nyugdíjkorhatárok miatt a magyar nyugdíj megállapítása nélkül valaki egy másik tagállamtól, vagy egyezménnyel érintett államtól kéri az öregségi nyugdíj megállapítását, vagy esetében a külföldi ország úgy állapít meg öregségi típusú nyugdíjat, hogy a magyar nyugdíjigénye elutasításra kerül. [1997. évi LXXXI. törvény 22/A § (2) bekezdése]

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése előírja, hogy nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

Nem szükséges hiteles fordításban benyújtani a szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények, illetve az Európai Unió szociális biztonsági rendeleteinek hatálya alá tartozó személyek esetében az egyezményes országokban, illetve az EU/EGT tagállamaiban és Svájcban, az adott ország hivatalos nyelvén kiállított okmányokat. Az eredeti nyelven benyújtott eredeti okmányok, vagy azok hivatalosan igazolt másolatainak fordításáról a nyugdíjelbíráló szerv hivatalból gondoskodik.

Amennyiben az ügyfél nem az előzőekben megjelölt országokban szerzett szolgálati időt, az ügyekben eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az alábbi típusú, angol, bolgár, cseh, francia, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb, szlovák nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától tekinthetnek el:

  • személyazonosításra és családi állapot igazolására vonatkozó okmányok (anyakönyvi kivonatok,
      névviselési, névváltoztatási okmányok),
  • lakcímet igazoló okmányok,
  • tanulmányok folytatását igazoló okmányok (leckekönyvek, diplomák, oktatási intézmények
      igazolásai),
  • kisebb terjedelmű szolgálati időt igazoló okmányok,
  • bírósági, illetve közjegyzői okiratok, gyámügyi okmányok, hagyatéki végzések.

A 2021. január 1-jét követően alkalmazandó szabályokat a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: kilépési megállapodás), valamint az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) rendezi.

A kilépési megállapodás a hatálya alá tartozó személyek számára biztosítja, hogy a társadalombiztosítási jogok és ellátások a kilépést követően változatlanul az Európai Unió tagállamai által alkalmazott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, illetve a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) alkalmazásával kerüljenek megállapításra. Ez a jog – egyebek mellett – elsősorban azokat a személyeket illeti meg, akik már a kilépést megelőző időszakban is e koordinációs rendeletek hatálya alatt szereztek szolgálati időt és egyéb társadalombiztosítási jogosultságot.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének legfontosabb társadalombiztosítási következménye, hogy a kilépési megállapodás személyi hatálya alá nem tartozó személyek esetében 2020. december 31-ét követően az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadók az egyesült királysági biztosítási idővel is érintett nyugdíjbiztosítási ügyekben.

Érinti-e a változás a 2021. január 1-jét megelőzően megállapított nyugdíjakat?

A 2021. január 1-jét megelőzően egyesült királysági szolgálati idő figyelembevételével és a koordinációs rendeletek alkalmazásával megállapított ellátások változatlan módon kerülnek folyósításra. Ez vonatkozik a Magyarországon, az Egyesült Királyságban, valamint az Európai Unióban lakó nyugdíjasokra egyaránt.

A 2020. december 31-én az Egyesült Királyságban élő személy részére folyósított magyar ellátás továbbra is folyósítható közvetlenül, abban az esetben is, ha az erre vonatkozó nyilatkozat 2020. december 31-ét követően kerül megküldésre a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

A koordinációs rendeletek alapján megállapított, 2020. december 31-én már folyósított magyar ellátást abban az esetben is lehet közvetlenül az Egyesült Királyságban élő személy részére folyósítani, ha a külföldi lakóhely létesítése 2020. december 31-ét követő időpontban történt.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése nem érinti a 2020. december 31-én Magyarországra folyósított egyesült királysági nyugellátások kifizetését sem.

A 2021. január 1-jét megelőző időponttól, egyesült királyságbeli szolgálati idő figyelembevételével és a koordinációs rendeletek alkalmazásával megállapított nyugellátásokat felülvizsgálni nem kell.

Hogyan alakult a koordinációs rendeletek alkalmazása az Egyesült Királyság kilépését követő átmeneti időszakban?

Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési megállapodás hatálybalépésének napján, azaz 2020. január 31-én megszűnt. A kilépési megállapodás alapján a kilépés napjától 2020. december 31-éig tartó, úgynevezett átmeneti időszakban a koordinációs rendeletek valamennyi nyugdíjbiztosítási hatósági eljárásban ugyanúgy alkalmazandók, mint az Egyesült Királyság kilépését megelőzően. Ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor az ellátás megállapításának kezdő napja, illetve adategyeztetési eljárás esetén az eljárás megindításának napja 2021. január 1-je előtti, a kérelem a koordinációs rendeletek alapján kerül elbírálásra, a megállapított ellátáshoz pedig valamennyi, a koordinációs rendeletek szerinti jog és kötelezettség is kapcsolódik. Például az igényelbírálás során az Egyesült Királyságban bekövetkezett tényeket és eseményeket ugyanúgy kell figyelembe venni, mintha azok Magyarországon következtek volna be. Az így megállapított ellátás közvetlenül folyósítható az Egyesült Királyság területére.

Mely személyek esetén alkalmazhatók a koordinációs rendeletek 2021. január 1-től?

Azokban az esetekben, amikor az ellátás megállapításának kezdő napja az átmeneti időszak utáni, a koordinációs rendeletek abban az esetben alkalmazandók, ha a kérelmező szociális biztonsági szempontból a kilépési megállapodás személyi hatálya alá tartozott 2020. december 31-én.

A koordinációs rendeletek – fő szabály szerint – a következő személyek esetében alkalmazhatók:

  1. magyar állampolgárok és más uniós polgárok, valamint izlandi, liechtensteini, norvégiai vagy svájci állampolgárok, akik 2021. január 1-jét megelőzően az Egyesült Királyságban biztosítási időt szereztek;
  2. egyesült királysági állampolgárok, akik Magyarországon, vagy más Európai Uniós tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban 2021. január 1-jét megelőzően biztosítási időt szereztek;
  3. egyesült királysági állampolgárok, akiknek a biztosítási jogviszonya 2020. december 31-én valamely Európai Uniós tagállam jogszabályai alapján állt fenn;
  4. magyar állampolgárok és más uniós polgárok, akiknek a biztosítási jogviszonya 2020. december 31-én az Egyesült Királyság jogszabályai alapján állt fenn;
  5. túlélő hozzátartozók, akik az a)-d) pontban felsorolt személyek után jogosultak ellátásra.

A koordinációs rendeletek a fenti esetekben valamennyi nyugdíjbiztosítási hatósági eljárásban mindig irányadóak, bármikor is kerül sor a kérelem benyújtására, 2020. december 31-ét követően. Ezekben az esetekben tehát az Egyesült Királyságban szerzett szolgálati időt az igényelbírálás során figyelembe kell venni.

Hozzátartozói nyugellátás megállapítása a koordinációs rendeletek alapján, 2021. január 1-jét követően

Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése nem érinti azokat a 2020. december 31-ét követően megállapításra kerülő hozzátartozói ellátásokat, amelyekben az elhunyt jogszerző részére a koordinációs rendeletek alapján került sor a saját jogú nyugellátás megállapítására. Ebben az esetben a hozzátartozói nyugdíjat is minden esetben a koordinációs rendeletek alapján kell megállapítani.

A hozzátartozói ellátások iránti kérelmet a koordinációs rendeletek alapján kell elbírálni minden olyan további esetben, amikor az elhunyt jogszerző 2021. január 1-jét megelőzően egyesült királysági szolgálati időt szerzett, függetlenül az elhalálozás időpontjától.

Kikre alkalmazható az együttműködési megállapodás?

Azokban az Egyesült Királyságban szerzett biztosítási idővel is érintett nyugdíjbiztosítási hatósági ügyekben, amelyekben nem a koordinációs rendeletek alapján kell eljárni, az együttműködési megállapodás szociális biztonsági koordinációról szóló jegyzőkönyvének rendelkezései lesznek az irányadók.

A kilépési megállapodás szerint a koordinációs rendeletek nem alkalmazhatók a következő személyek estében:

  1. magyar állampolgárok és más uniós polgárok, valamint izlandi, liechtensteini, norvégiai vagy svájci állampolgárok, akik 2021. január 1-jét megelőzően nem szereztek biztosítási időt az Egyesült Királyságban, és akiknek 2020. december 31-ét követően kezdődik a biztosítási jogviszonyuk az Egyesült Királyság jogszabályai alapján;
  2. egyesült királysági állampolgárok, akik Magyarországon, vagy más Európai Uniós tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban 2021. január 1-jét megelőzően nem szereztek biztosítási időt, és akiknek 2020. december 31-ét követően kezdődik a biztosítási jogviszonyuk valamely európai uniós tagállam jogszabályai alapján;
  3. túlélő hozzátartozók, akik az a)-b) pontba tartozó személyek után jogosultak ellátásra.

Ezekben az esetekben az együttműködési megállapodásban foglalt szabályok alapján kell a kérelmet elbírálni.

Az együttműködési megállapodás szociális biztonsági koordinációról szóló jegyzőkönyvének rendelkezései az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugdíjak megállapításával kapcsolatban:

  • lehetőséget ad a tények azonos figyelembe vételére és az egyenlő bánásmód biztosítására;
  • lehetőséget ad a másik országban szerzett biztosítási idő figyelembe vételére,
  • lehetőséget ad az ellátásnak a másik állam területére történő folyósítására.

Ha az elhunyt jogszerző egyesült királysági szolgálati idejének kezdete 2020. december 31-ét követő időpont, a hozzátartozói nyugellátás az együttműködési megállapodás alapján kerül megállapításra.

Igénybenyújtás 2020. december 31-ét követően

A kilépési és az együttműködési megállapodás alapján az egyesült királysági biztosítási idő alapján 2020. december 31-ét követően a nyugdíjmegállapító szervek hatáskörébe tartozó alábbi ellátások továbbra is igényelhetők:

  • öregségi nyugdíj,
  • hozzátartozói ellátás,
  • a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások,
  • korhatár előtti ellátás,
  • táncművészeti életjáradék,
  • átmeneti bányászjáradék és
  • szolgálati járandóság.

A kilépési, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltak alkalmazására az adategyeztetési eljárás keretében is lehetőség van.2020. december 31-ét követően továbbra is lehetőség van a nyugdíj kérelmek az egyesült királysági szolgálati idő figyelembevételével történő elbírálására, az igényt a kérelmező lakóhelye szerinti országban kell benyújtani.

Magyarországi lakóhely esetén:

  • öregségi nyugellátást a K51 számú,
  • baleseti járadékot a K54 számú, illetve
  • hozzátartozói nyugellátást a kérelem típusától függően a K52 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K50 számú (árvaellátás), vagy a K53 számú (szülői nyugdíj) nyomtatvány kitöltésével kell igényelni.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz csatolni kell az Egyesült Királyságban megszerzett biztosítási időre vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapján található nyomtatványtárból.

Az igény a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán, bármely kormányablakban, vagy a kérelem elbírálására országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) nyújtható be személyesen, vagy postai úton.

Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Adategyeztetési eljárás iránti kérelem a https://kiertesites.onyf.hu/ alkalmazás használatával ügyfélkapus regisztrációt követően, kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

Egyesült királyságbeli lakóhely esetén:

A nyugdíjigényt az Egyesült Királyság illetékes nyugdíjbiztosítási szervéhez kell benyújtani. A külföldi nyugdíj kérelem benyújtásának módjával, illetve a nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos esetleges kérdések esetén célszerű a lakóhely szerinti nyugdíjszervhez fordulni.

A magyarországi ellátások folyósítása az Egyesült Királyságban élő személyek részére

2021. január 1-től

Az Egyesült Királyságban élő személy részére megállapított magyar ellátások 2020. december 31-ét követően is közvetlenül kifizethetők az Egyesült Királyságban vezetett bankszámlára, függetlenül attól, hogy az ellátás megállapítására kizárólag a magyar jogszabályok, a koordinációs rendeletek, valamely szociális biztonsági egyezmény, vagy az együttműködési megállapodás alapján került sor.

A folyósításra vonatkozó részletes tudnivalókat az alábbi tájékoztató tartalmazza:

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A járulékfizetés szabályai, ha különböző országokban áll fenn egyidejűleg több biztosítási jogviszony

A járulékfizetési kötelezettségre – amennyiben a biztosítási jogviszony 2021. január 1-jét megelőzően kezdődött és még 2021. január 1-jén is fennáll, a koordinációs rendeletek szabályait kell alkalmazni, vagyis a biztosítási kötelezettség – főszabályként – abban az országban áll fenn, ahol a személy foglalkoztatottként, egyéni vagy társas vállalkozóként keresőtevékenységet folytat.

A 2020. december 31-ét követően kezdődött biztosítási jogviszonyra az együttműködési megállapodás szociális biztonságról szóló jegyzőkönyvének rendelkezései vonatkoznak, amelynek főszabálya megegyezik a koordinációs rendeletekben foglaltakkal.

A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni.

Saját jogú nyugdíjasnak minősül-e Magyarországon az, aki az Egyesült Királyságból kap öregségi nyugdíjat?

Társadalombiztosítási szempontból saját jogú nyugdíjasnak az minősül, aki megfelel a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 17. pontjában rögzített feltételeknek.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 2020. december 31-ét követően nyugdíjbiztosítási szempontból nem kell saját jogú nyugdíjasnak tekinteni azt a személyt, aki kizárólag az Egyesült Királyság jogszabályai alapján részesül öregségi nyugdíjban, és 2021. január 1-jét megelőzően nem élt a szabad mozgás és tartózkodás jogával.  Ennek megfelelően, magyarországi munkavégzés esetén társadalombiztosítási járulékfizetés terheli.

Az az egyesült királysági állampolgár azonban, aki 2020. december 31-én jogszerűen tartózkodott Magyarországon és kizárólag az Egyesült Királyság jogszabályai alapján részesül öregségi nyugdíjban, a magyar szabályok szerint 2020. december 31-ét követően is saját jogú nyugdíjasnak minősül.

Jogszabályok:

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §

Az Európai Unió tagállamaiban eltérő szabályozási elveken alapuló szociális biztonsági rendszerek léteznek, ezért a Közösség az ebből adódó esetleges hátrányok kiküszöbölésére, valamint a munkaerő szabad mozgásának szabályozására a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet alkotta. A koordinációs rendeletek alkalmazására hazánkban a csatlakozás időpontjától, vagyis 2004. május 1. napjától kerül sor.

A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet (a továbbiakban: korábbi rendeletek), valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet 2010. május 1. napjától felváltotta a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: koordinációs rendeletek). Az koordinációs rendeletek hatályba lépésével a szociális biztonsági rendszerek koordinációját évtizedek óta meghatározó, a migráns munkavállalók szociális biztonsági jogainak megszerzését és megtartását biztosító alapelvek mentén a XXI. század követelményeihez igazodó, tagállamok közötti fokozott együttműködést előíró szabályrendszer gyakorlati alkalmazása kezdődött meg. A koordináció nyugdíjbiztosítási szakterületre vonatkozó alapvető szabályai azonban nem változtak.

A rendeletek alapelvei:

- A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket a nyugdíj-megállapítás során figyelembe kell venni. A nyugdíjbiztosítási szervek a koordinációs rendeletekben meghatározott kivételektől eltekintve, a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek. Az első számítás során a nyugdíj összege kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével kerül meghatározásra (független ellátás), a második számítás során pedig az összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában (arányos vagy pro rata ellátás). A két számítást követően a kérelmező részére a kedvezőbb összegű nyugdíj kerül megállapításra.

- Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat, az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani (ellátások exportja).

- Az ellátásokra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából releváns, az EU/EGT országok területén felmerült biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén, vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

A rendeletek személyi hatálya kiterjed:

- az EU/EGT tagállamok, és Svájc állampolgáraira, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- az EU/EGT tagállamok, és Svájc területén élő menekültekre és hontalanokra; akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- harmadik országok olyan állampolgáraira, akikre a koordinációs rendeletek csupán állampolgárságuk miatt nem vonatkoznak, feltéve, hogy valamely tagállam területén jogszerűen rendelkeznek lakóhellyel, és akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;

- valamint az előzőekben említett személyek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira.

Az ellátás iránti igény előterjesztése:

A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idő igazolásával együtt, amelyben az igénylő további szolgálati/biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylő.

Magyarországi lakóhely esetén az igényt az erre rendszeresített igénybejelentő lapon, vagyis öregségi nyugdíj esetén a K51, baleseti járadék esetén a K54, özvegyi nyugdíj esetén a K52, árvaellátás esetén a K50, szülői nyugdíj esetén a K53 számú nyomtatványon, és az ahhoz esetlegesen kapcsolódó pótlapon lehet előterjeszteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra. Ebben az esetben, illetőleg, ha más tagállamban csak későbbi időponttól lenne jogosult valaki ellátásra a kérelmet ismételten be kell nyújtani.

Az ellátás kiszámításának alapelvei:

Az ellátás uniós rendelet alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint uniós rendeletek (Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

Minden tagállamtól járó ellátás külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint kerül folyósításra a jogosult részére.

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A Magyarországon élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató itt található.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A koordinációs rendeletek lehetővé teszik a már megállapított és folyósított nyugellátásoknak a koordinációs rendeletekben foglaltak alkalmazásával történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot az érintettek erre irányuló kérelme alapján végzi el a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a). A kérelmet formai kötöttség nélkül bármely nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, illetve kormányablaknál elő lehet terjeszteni. A felülvizsgálat kizárólag az arányos nyugdíjrészre vonatkozik az önálló magyar jogosultság alapján megállapított független ellátást nem érinti. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapított nyugellátás összege a korábban megállapított és folyósított nyugellátás összegénél alacsonyabb, az ellátás a korábban megállapított összegben kerül továbbfolyósításra.

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
(a továbbiakban: Tny.), valamint uniós rendeletek (
Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet) alapján történő elbírálása

Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt az uniós rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor úgynevezett kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

- Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján (a továbbiakban: önálló magyar jogosultság alapján történő számítás).

- Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt, úgy, hogy meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj (a továbbiakban: uniós rendeletek alapján történő számítás).

A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra. Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal, csak az arányos nyugdíj kiszámításra kerül sor.

Az önálló magyar jogosultsághoz szükséges feltételekről az alábbi linkeken található részletes tájékoztatás:

Tájékoztató az öregségi nyugellátásról

Tájékoztató a nők kedvezményes öregségi nyugdíjáról

Tájékoztató az özvegyi nyugdíj megállapítási feltételeiről

Tájékoztató az árvaellátás megállapítási feltételeiről

Tájékoztató a szülői nyugdíj megállapítási feltételeiről

Lehetőség van harmadik országban (az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó) szerzett szolgálati idő figyelembe vételére abban az esetben, ha Magyarországnak az adott országgal szociális biztonsági tárgyú kétoldalú egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, vagyis a nyugellátás összegét nem befolyásolja.

Ha a Magyarországon megszerzett összes szolgálati idő nem éri el az 1 évet (365 napot) akkor az összeszámítási szabály nem alkalmazható és magyar nyugellátás megállapítására nincs lehetőség.

A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek/ jövedelmek vehetők figyelembe.

Példa a jogosultság megállapításának elbírálására, valamint az ellátások kiszámítására.

 

1. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal rendelkezik:

Magyar szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
Uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző magyar szolgálati ideje elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért a Magyarországon szerzett szolgálati idő és a magyar kereset, jövedelem, valamint az uniós rendelet alapján elismerhető szolgálati idő figyelembe vételével az önálló magyar jogosultság alapján történő számítást és az uniós rendeletek alapján történő számítást is el kell végezni az alábbiak szerint.

Önálló magyar jogosultság alapján történő számítás

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
25 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
63%
A magyar nyugdíj összege: 63.000 Ft

 

Uniós rendeletek alapján történő számítás

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
30 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
68%
Az elméleti nyugdíj összege: 68.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 9125/10950=83,3%
A magyar nyugdíjrész összege: 56.644 Ft
Kerekítve 56.645 Ft

 

A fenti eredmények alapján az önálló magyar jogosultság alapján történő számítás során meghatározott összeg a magasabb, ezért ez kerül nyugdíjként megállapításra.

 

2. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal nem rendelkezik:

Magyar szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Uniós alapján elismerhető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző magyar szolgálati ideje nem elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért az a Magyarországon és az uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő figyelembe vételével kizárólag az uniós rendeletek alapján történő számítást kell elvégezni az alábbiak szerint.

Uniós rendeletek alapján történő számítás

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
30 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
68%
Az elméleti nyugdíj összege: 68.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 1825/10950=16,7%
A magyar nyugdíjrész összege: 11.356 Ft
Kerekítve 11.360 Ft

 

Tekintettel arra, hogy az önálló magyar jogosultság alapján történő számítást nem lehetett elvégezni, az uniós rendeletek alapján történő számítás során meghatározott összeg kerül nyugdíjrészként megállapításra.

 

3. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal nem rendelkezik, és az uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő beszámításával sem állapítható meg a jogosultsága, ezért harmadik országban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni.

Magyar szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Harmadik országban szerzett szolgálati idő: 20 év, vagyis 7300 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző a magyar és az uniós rendeletek alapján elismerhető szolgálati ideje nem elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, vagyis sem az önálló magyar jogosultság alapján történő számítást, sem az uniós rendeletek alapján történő számítást nem lehet elvégezni, ezért kizárólag a jogosultsághoz harmadik országban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az alábbiak szerint:

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 10 év, vagyis 3650 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe
vehető szolgálati idő:
10 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
33%
Az elméleti nyugdíj összege: 33.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 1825/3650=50%
A magyar nyugdíjrész összege: 16.500 Ft

 

 

 

Az osztrák társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Ausztria öregségi nyugdíj 2019. júlis 1.

Ausztria hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi osztrák szervet megkeresni.

Hauptverband der österreichischen sozialversicherungsträger
cím: 1030 Wien, Haidingergasse 1. Österreich
Tel.: +43 5 0766-0

https://www.gesundheitskasse.at

e-mail: presse@oegk.at 

A belga társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Belgium öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Belgium hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi belga szervet megkeresni.

Federale Pensioendienst Zuidertoren
Cím: Europaesplanade 1, B-1060 Brussel/Bruxelles,
Tel.: 1765,  00 32 78 15 1765

www.socialsecurity.be

www.sfpd.fgov.be

e-mail: a honlapon lehet közvetlenül üzenetet hagyni

A bolgár társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Bulgária öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Bulgária hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. júlis 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi bolgár szervet megkeresni.

National Social Security Institute (NSSI)
Sofia 1303, Al. Stambolijsky Bul. 62-64, Bulgaria
Tel.: 00 359 2 902 05 06, 0700 14 802
www.noi.bg

www.nnsi.bg

e-mail:noi@nssi.bg

A ciprusi társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Ciprus öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Ciprus hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi ciprusi szervet megkeresni.

Ministry of Labour, Welfare and Social Insurance
Cím: 7 Byron Ave., 1463 Lefkosia (Nicosia), Cyprus
Tel.: 00 357 22 401 741
Fax: 00 357 22 670 993

www.cyprus.gov.cy

www.mlsi.gov.cy

e-mail: administration@mlsi.gov.cy.

A cseh társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Csehország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Csehország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi cseh szervet megkeresni.

Česká Správa Sociálního Zabezpečení
Křížová 25, 225 08 Praha 5
Czech Republic


Telefon Call Centrum: 00 420 257 062 860
Központi fax: 00 420 257 063 360

www.cssz.cz

e-mail: posta@cssz.cz

A dán társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Dánia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Dánia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi dán szervet megkeresni.

Udbetaling Danmark, Udenlandsk Pension
Cím: Kongens Vænge 8
3400 Hillerød Danmark


Tel.: 00 45 7025 1881

www.borger.dk/international-pension

e-mail: 1881@borger.dk

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én európai uniós tagállami státuszát megszüntette, a kilépés rendezett formában történt meg. A kilépés ellenére a szociális biztonsági koordináció területén 2020. december 31-ig változás nem történik, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletben foglaltakat az Egyesült Királyság és az EU tagállamai  ezen időpontig továbbra is alkalmazzák.

Az Egyesült Királyság társadalombiztosítási rendszere keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Egyesült Királyság öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Egyesült Királyság hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

A dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi angol szervet megkeresni.

International Pension Centre
Cím: Mail Handling Site A, Wolverhampton, WV98 1LW United Kingdom
Tel.: 00 44 191 218 7777
Fax: 00 44 191 218 7280


www.gov.uk/international-pension-centre

e-mail: https://secure.dwp.gov.uk/ipc/personal-details

Az észt társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Észtország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Észtország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi észt szervet megkeresni.

Sotsiaalkindlustusamet (SKA)
Cím: Endla 8 , 15092 Tallinn, Estonia
Tel.: 00 372 612 1360
Fax: 00 372 640 8155

www.sotsiaalkindlustusamet.ee

e-mail: info@sotsiaalkindlustusamet.ee

A finn társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Finnország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Finnország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi finn szervet megkeresni.

Kansaneläketaitos (KELA)
Cím: P.O. Box 450, 00101 Helsinki, Nordenskiöldinkatu 12, 00250 Helsinki, Finland
Tel.: 00 358 20 434 11
Fax: 00 358 20 434 50 58
www.kela.fi
e-mail: viestinta@kela.fi

Eläketurvakeskus Pensionsskyddscentralen
posta cím: 00065 Eläketurvakeskus (utcanév ill. postafiók nélkül címzendő)
Kirjurinkatu 3, Helsinki, Itä-Pasila, Finland
Tel.: 00 358 29 411 2110
        00 358 29 411 20

www.etk.fi
www.tyoelake.fi

e-mail: asiakaspalvelu@etk.fi

A francia társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Franciaország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Franciaország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi francia szervet megkeresni.

Centre des Liaisons Européennes et Internationales de Sécurité Sociale (CLEISS)
Cím: 11, rue de la Tour des Dames, 75436 Paris Cedex:09
Tel.: 00 33 1 45 26 33 41
www.cleiss.fr
e-mail: www.cleiss.fr/presentation/contact.html

 

Azon személyek esetében, akik Magyarországon élnek, és korábban Franciaországban az általános biztosítási rendszerben szolgálati időt szereztek:
La Carsat Nord-Est
Cím: 81-83-85, Rue de Metz, 54000 Nancy
Tel.: 09 71 10 39 60
www.carsat-nordest.fr

 

Azon személyek esetében, akik a Francia Idegenlégióban 1990.01.01. előtt szolgáltak:
Ministère de la Défense et des anciens combattantsCommandement de la légion étrangère
Division des ressources Humaines de la égion étrangère
Bureau des anciens
Cím: BP 21355, 13784 Aubagne Cedex

 

Azon személyek esetében, akik a Francia Idegenlégióban 1989.12.31. után szolgáltak:
Centre Territorial d'Administration et de Comptabilité de Marseille
Cím: BP 49, 13998 Marseille armées

A görög társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Görögország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Görögország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi görög szervet megkeresni.

Social Insurance Institute (IKA)
Cím: Ag.Constantinou st. 8, 102 40 Athens, Greece
Tel.: 00 30 210 67 42 816
Fax: 00 30 210 67 41 377
www.ika.gr
e-mail: info@ika.gr

A holland társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Hollandia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Hollandia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi holland szervet megkeresni.

Sociale Verzekeringsbank (SVB)
Cím: Postbus 18602, 3501 CR Utrecht, the Netherlands
Tel..: 0475 36 8010
WhatsApp: 00 31 6 10646363
Fax: 0475 36 8809
www.svb.nl

Uitvoering Werknemersverzekeringen (UWV)
Cím: Postbus 8300, 1005 CA Amsterdam, Bos en Lommerplantsoen 1
Tel.: 00 31 88 898 20 01
www.uwv.nl
www.rijksoverheid.nl


e-mail:
uwvfpo@uwv.nl,
www.rijksoverheid.nl/contact/contactformulier

A horvát társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Horvátország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Horvátország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi horvát szervet megkeresni.

Hrvatski Zavod Za Mirovinsko Osiguranja Sredisnja Sluzba (HZMO)
Cím: 10000 Zagreb, ul. A. Mihanovića 3, Hrvatska
Tel.: 00 385 1 4595-500
Fax: 00 385 1 4595-063
www.mirovinsko.hr

Az izlandi társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Izlandi öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Izlandi hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi izlandi szervet megkeresni.

Tryggingastofnun ríkisins
Cím: Laugavegur 114, 105 Reykjavík
Tel.: 00 354 560 4400
www.tr.is
e-mail: tr@tr.is

Az ír társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Írország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Írország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi ír szervet megkeresni.

Department of Employment Affairs and Social Protection
Cím: Áras Mhic Dhiarmada, Store Street, Dublin 1, Ireland
Tel.: 00 353 1 704 3000
www.welfare.ie

A lengyel társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Lengyelország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Lengyelország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi lengyel szervet megkeresni.

Centrala Zakladu Ubezpieczen Spolecznych (ZUS) Departament Rent Zagranicznych
Cím: 01-748 Warszawa , ul. Szamocka 3-5., Polska
Tel.: + 48 22 667 2620
        + 48 22 667 2621
Fax: + 48 22 667 2625
www.zus.pl
e-mail: cot@zus.pl 

A lett társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Lettország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Lettország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi lett szervet megkeresni.

Valsts Sociãlãs Apdroŝinãŝanas Agentūra (VSSA)
Cím: Lacplesa 70a, Riga LV-1011, Latvia
Tel.: 00 670 11 838, 00 670 13 601
Fax: 00 670 11 814
www.vsaa.lv
e-mail: vsaa@vsaa.lv

A liechtensteini társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Liechtenstein öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Liechtenstein hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi liechtensteini szervet megkeresni.

Liechtensteinische AHV-IV-FAK
Cím: Gerberweg 2, 9490 Vaduz
Tel.: 00 423 238 16 16
Fax: 00 423 238 16 00
www.ahv.li
e-mail: ahv@ahv.li

A litván társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Litvánia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Litvánia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi litván szervet megkeresni.

Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba (SODRA)
Cím: Konstitucijos pr. 12, LT-09308 Vilnius, Lithuania
Tel.: 00 370 5 250 0883
Fax: 00 370 5 272 36 41
www.sodra.lt
e-mail: sodrainfo@sodra.lt

A luxemburgi társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Luxemburg öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Luxemburg hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi luxemburgi szervet megkeresni.

Office des Assurances Sociales-Etablissement d'Assurance contre la Vieillesse et l'Invalidité (AVI)
Cím: 125, route d'Esch, L-2977 Luxembourg
Tel.: 00 22 26 19 14 1
Fax: 00 22 49 53 33
www.cnap.lu

Nationale Pensionskasse
National Pension Insurance Fund (CNAP)
Cím: 1A, boulevard Prince Henri
Postacím: L-2096 Luxembourg
Tel.: 00 22 41 41 1
Fax: 00 22 41 41 6443
www.cnap.lu
e-mail: cnap-eessi@secu.lu

Caisse de Pensions des Artisans, des Commerçants et industriels (CPACI)
Cím: 36, rue Glesener, L-1631 Luxembourg
Tel.: 00 22 40 52 02 1
Fax: 00 22 40 52 02 230
www.cnap.lu

Caisse de Pension Agricole
Cím: 2, rue du Fort Wallis, L – 2969 Luxembourg
Tel.: 00 22 40 51 15 1
Fax: 00 22 48 56 85
www.cnap.lu

 

A máltai társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Málta öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Málta hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi máltai szervet megkeresni.

Dipartiment tas-sigurta’socjali/Social Security Division
Cím: 38, Ordnance Str., Valletta VLT 1021, Malta
Tel.: 00 356 2590 3157, 00 356 2590 3000, 00 356 2125 5153
Fax: 00 356 2590 3001
www.socialsecurity.gov.mt
e-mail: iru.dss@gov.mt

 

A német társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Németország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Németország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi német szervet megkeresni.

 

Deutsche Rentenversicherung Bund
Ruhr Str. 2, Berlin 10704
Tel.: 00 49 30 865 22 354, 0800 1000 480 70, 00 49 30 8650
Fax: 00 49 30 865 27 240
www.deutsche-rentenversicherung.de
e-mail: De-Mail@drv-bund.de-mail.de

Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung e.V. (DGUV)
Glinkastraile 40
10117 Berlin
Tel.: 00 49 30 288 763 800
Fax: 00 49 22 41 231 1333
www.dguv.de
e-mail: www.dguv.de/de/kontakt.jsp

Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland
Kranichfelder Strasse 3, 99097 Erfurt,
Postacím: 99005 Erfurt, Postfach 100521
Tel.: 00 49 361 4 82 0
Fax:00 49 361 4 82 22 99
www.deutsche-rentenversicherung.de/Mitteldeutschland/de/Navigation/0_Home/home_node.html

Deutsche Rentenversicherung
Knappschaft-Bahn-See
Pieperstrasse 14/28, 44789 Bochum
Tel.: 00 49 234 3040
www.deutsche-rentenversicherung.de/KnappschaftBahnSee/de/Navigation/0_Home/home_node.html
www.kbs.de
e-mail: rentenversicherung@kbs.de

BG BAU Berufsgenossenschaft der Bauwirtschaft
Bezirksverwaltung München (Tiefbau) Verbindungstelle, 81237 München
Tel.: 00 49 89 88 970, 0800 3799100,
www.bgbau.de
e-mail: www.bgbau.de/kontakt/#c5176

 

A norvég társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Norvégia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Norvégia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi norvég szervet megkeresni.

Arbeids-og velferdsetaten
Cím: Postboks 5, St Olavs Plass, 0130 Oslo
Tel: 00 47 55 55 33 33
www.nav.no
e-mail: post@nav.no

Az olasz társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Olaszország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Olaszország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi olasz szervet megkeresni.

INPS - Direzione Generale - Roma
National Institute of Social Security-General Directorate
21, Via Ciro il Grande, 00 144, Roma, Italy
Tel.: 00 39 06 59 05 34 69, 00 39 803 164
Fax: 00 39 06 59 05 49 31

www.inps.it
e-mail cím: EESSIHelpDesk@inps.it

A portugál társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Portugália öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Portugália hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített tájékoztatók alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi portugál szervet megkeresni.

Instituto de Segurança Social, IP, Unidade de Coordenação Internacional
Institute of Social Security, International Coordination Unit
Cím: Av 5 de Outubro, 175 LISBOA 1069-451
Tel.: 00 351 300 502 502, 00 351 300 511 300
Fax.: 00 351 300 510 851
www.seg-social.pt
e-mail: ISS-IInternacionais@SEG-SOCIAL.PT

A román társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Románia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Románia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi román szervet megkeresni.

Casa Națională de Pensii Publice (CNPP)
Strada Latină, nr. 8, sector 2, București 020793
Tel.: 00 40213169421,00 40213118047
Fax: 00 40213160715
www.cnpp.ro
e-mail: ambp@cnpp.ro, dre@cnpp.ro

A Magyarországon élő személyek nyugdíjügyének elbírálása 2017. november 1 -jét követően az alábbiak szerint történik:


1. Az igénylő vezetéknevének kezdőbetűje szerint A – M betűig:

Casa Judeteana de Pensii Cluj
Str. George Coșbuc. Nr 2., 400375 Cluj – Napoca 400375
Telefon: 00 40 264 431010
Fax: 00 40 264 450080
www.pensiicluj.ro
E-mail: office@pensiicluj.ro

2. Az igénylő vezetéknevének kezdőbetűje szerint N – Z betűig:

Casa Judeţeană de Pensii Mureş
Str. Tudor Vladimirescu Nr. 60., 540014 Tîrgu Mureș
Telefon / Fax: 00 40 265 311 021, 00 40 265 262 018
www.cjpmures.ro
E-mail: cjpmures@cjpmures.ro

 

A spanyol társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Spanyolország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Spanyolország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi spanyol szervet megkeresni.

INSTITUTO NACIONAL DE LA SEGURIDAD SOCIAL DIRECCION GENERAL
Cím: Calle de Padre Damián, 4, 28036 Madrid, Spain
Tel.: 00 34915688300
Fax: 00 34915611051
www.seg-social.es
e-mai: eessi.inss-sscc.internacional@seg-social.es

A svájci társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Svájc öregségi nyugdíj 2021. július 1.

Svájc hozzátartozói ellátás 2021. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2021. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi svájci szervet megkeresni.

Office Federal des Assurances Sociales (BSV)
Cím: Effingerstrasse 20, CH-3003 Bern
Tel.: 00 41 31 322 90 11
Fax: 00 41 31 322 78 80
www.bsv.admin.ch

The Central Compensation Office CCO (Die Zentrale Ausgleichsstelle ZAS)
Cím: Av. Edmond-Vaucher 18, Postfach 3000 1211 Genf 2 Schweiz
Tel.: 00 41 58 461 91 11
https://www.zas.admin.ch/zas/de/home.html

 

A svéd társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Svédország öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Svédország hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi svéd szervet megkeresni.

Försäkringskassan
Cím: Adolf Fredriks kyrkogata 8, 103 51 Stockholm, Sweden
Tel.: 00 46 771524524
Fax: 00 46101120540
www.forsakringskassan.se
e-mail: kundcenter@forsakringskassan.se

Vastra Götalands Lans Allmanna Försäkringskassan
Cím: Utlandsärenden, P.O.Box: 1164, 621 22 Visby, Sweden
Tel.: 00 46 498 200 700
Fax: 00 46 498 200 710
e-mail: international.gotland@forsakringskassan.se

 

A szlovák társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Szlovákia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Szlovákia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi szlovák szervet megkeresni.

Social Security Department of Ministry of Interior of the Slovak Republic
Postacím: Pribinova 2, Bratislava, 812 72
Tel.: 00 421 906 171 931, 00 421 2 3247 1931, 00 421 906 171 934
Fax: 00 421 90617-1197

www.minv.sk
e-mail: osz@minv.sk

A szlovén társadalombiztosítási rendszer keretében igényelhető öregségi nyugellátásokra, valamint hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket az alábbi két dokumentum tartalmazza.

Szlovénia öregségi nyugdíj 2019. július 1.

Szlovénia hozzátartozói ellátás 2019. július 1.

Tekintettel arra, hogy a dokumentumok az Európai Unió szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (Mutual Information System on Social protection, MISSOC) legutóbb 2019. július 1. napján frissített adatai alapján kerültek összeállításra, az igényelni kívánt ellátásra vonatkozó teljes, és aktuális információk beszerzése érdekében javasoljuk közvetlenül az alábbi szlovén szervet megkeresni.

Zavod Za Pokojninsko In Invalidsko Zavarovanje Slovenije (ZPIZ)
Cím: Kolodvorska ul. 15, 1518 Ljubljana, Slovenia
Tel: 00 386 1 47 45 618 604, 00 386 1 47 45 100
www.zpiz.si
e-mail: informacije@zpiz.si

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország által megkötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 2020. december 1-jétől hatályos.

Az új Egyezmény szerint, 2020. november 30-át követő időponttól a magyar és orosz szolgálati idővel érintett nyugdíjügyekben Magyarország és az Oroszországi Föderáció is megállapít és folyósít ellátást a saját területén megszerzett szolgálati idő figyelembevételével, kivéve azokban az esetekben, amikor a kérelmező Magyarországon, vagy az Oroszországi Föderációban egy évnél rövidebb szolgálati időt szerzett.

Az Egyezmény hatályba lépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában kötött államközi egyezmény (a továbbiakban: magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény) az Oroszországi Föderáció viszonylatában hatályát veszti.

A magyar ellátásra való jogosultság megállapítására vagy folyósítására hatással lévő, de az Oroszországi Föderáció területén bekövetkező tényeket és körülményeket ugyanolyan módon kell figyelembe venni, mintha azok Magyarországon következtek volna be.

Érinti-e a változás a 2020. december 1-jét megelőzően megállapított nyugdíjakat?

Magyarországi lakóhely esetén

Az Egyezmény hatálybalépését megelőzően orosz szolgálati idő figyelembevételével a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával megállapított ellátások változatlan módon folyósításra kerülnek mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy lakóhelye Magyarországon van. Ha az ellátásban részesülő személy elköltözik Magyarországról, akkor a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni, melyet követően az új Egyezmény rendelkezései szerint állapítható meg ellátás, az erre irányuló igény előterjesztését követően.

A magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján járó ellátás abban az esetben sem kerülhet újrafolyósításra, ha az érintett ismételten Magyarországon él.

Hozzátartozói nyugdíj

Az Egyezmény rendelkezik arról is, hogy a hozzátartozói ellátást, a nyugdíjas 2020. november 30-át követő elhalálozása esetén már csak az új Egyezmény szabályai szerint lehet megállapítani, abban az esetben is, ha az elhunyt a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján részesült nyugellátásban.

Minden olyan esetben azonban, amikor a nyugdíjas elhalálozása 2020. december 1-jét megelőzően történt, és az özvegyi nyugdíjat a magyar-szovjet egyezmény alapján állapították meg, az özvegyi nyugdíj feléledése esetén is ezt kell folyósítani.  

Felülvizsgálat

Az Egyezmény alapján lehetőség van a 2020. december 1-jét megelőzően megállapított ellátások felülvizsgálatára. Az erre irányuló kérelmet legkésőbb 2021. november 30-ig kell benyújtani. A felülvizsgált nyugellátás folyósításának kezdő időpontja minden esetben a kérelem benyújtását követő hónap első napja. Ha az orosz és a magyar nyugdíj együttes összege a folyósított magyar nyugdíj összegénél alacsonyabb, akkor a felülvizsgálatra nem kerül sor, a nyugdíjast megillető ellátás változatlan összegben kerül továbbfolyósításra.

Az Egyezmény alapján igényelhető,

a nyugdíjmegállapító szervek hatáskörébe tartozó ellátások

Magyarországon:

  • öregségi nyugdíj,
  • hozzátartozói nyugdíj,
  • baleseti hozzátartozói nyugellátás;
  • baleseti járadék

az Oroszországi Föderációban:

  • öregségi nyugdíj,
  • rokkantsági nyugdíj,
  • hozzátartozói nyugdíjak,
  • üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés alapján járó ellátás,
  • egyszeri nyugdíjbiztosítási kifizetés,
  • havi biztosítási kifizetés,
  • megtakarítási nyugdíj,
  • a nyugdíjmegtakarítás terhére történő kifizetés.

Az Egyezmény alapján az alábbi személyek igényelhetik a fenti ellátásokat

Magyarországon:

- állampolgárságuktól függetlenül, azok a személyek és családtagjaik, a menekültként elismert személyek és családtagjaik, akik Magyarországon és az Oroszországi Föderációban teljesítettek járulékfizetési kötelezettséget

az Oroszországi Föderációban:

- azok a magyar vagy orosz állampolgársággal rendelkező személyek és családtagjaik, a menekültként elismert személyek és családtagjaik, akik Magyarországon és az Oroszországi Föderációban teljesítettek járulékfizetési kötelezettséget.

A járulékfizetés szabályai

A járulékfizetési kötelezettség – főszabályként – abban az országban áll fenn, ahol a polgár keresőtevékenységet folytat foglalkoztatottként, egyéni vagy társas vállalkozóként.

Ennek megfelelően a Magyarországon élő orosz állampolgárok a magyar jogszabályok alapján kötelesek járulékot fizetni.

Speciális szabály vonatkozik azokra a személyekre, akik Magyarországon és az Oroszországi Föderációban egyidejűleg foglalkoztatottként, egyéni vagy társas vállalkozóként folytatnak keresőtevékenységet, esetükben a lakóhely szerinti országban kell a járulékot megfizetni.

További speciális rendelkezés vonatkozik azokra, akik Magyarországon foglalkoztatottként, az Oroszországi Föderációban pedig vállalkozóként, vagy fordítva, folytatnak egyidejűleg keresőtevékenységet, esetükben a foglalkoztatás helye szerinti országban kell a járulékot megfizetni.

A járulékfizetési kötelezettség szempontjából lényeges változás, hogy az Egyezmény hatálybalépését követően saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki az Egyezmény alkalmazásával megállapított orosz öregségi nyugdíjban, vagy kizárólag az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján megállapított öregségi nyugdíjban részesül, ezért esetükben Magyarországon folytatott keresőtevékenység esetén társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

A kiküldetésben lévő személyekre és családtagjaikra a kiküldés szerinti foglalkoztató székhelye szerinti országban áll fenn a járulékfizetési kötelezettség. A diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira és családtagjaira, a nemzetközi vasúti, közúti, légi vagy belföldi vízi személy- és teherszállítás során, valamint hajón foglalkoztatottakra a fenti rendelkezésektől eltérő szabályok vonatkoznak.

A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni.

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely vagy nem magyar, illetve nem orosz állampolgárságú személy esetén:

  • öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú,
  • baleseti járadék iránti igény esetén a K56 számú, illetve
  • hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

Az igénybejelentő lapon az egyezmények felsorolásának kiegészítésével jelezni kell, hogy a kérelem a magyar-orosz egyezmény alapján kerül benyújtásra. Ha a nyomtatványon nem szerepel a kérelmezett orosz ellátás típusa, akkor azt is rá kell vezetni. Ilyen ellátás típus lehet az egyszeri nyugdíjbiztosítási kifizetés, a havi biztosítási kifizetés, a megtakarítási nyugdíj és a nyugdíjmegtakarítás terhére történő kifizetés.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz csatolni kell az Oroszországi Föderációban megszerzett biztosítási időre vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapján található nyomtatványtárból.

Az igény a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán, bármely kormányablakban, vagy a kérelem elbírálására országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) nyújtható be személyesen, vagy postai úton.

Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Az igény benyújtásának időpontja az Oroszországi Föderációban is az nap, amikor a kérelem a magyar nyugdíjbiztosítási szervhez benyújtásra került.

A kérelmet, az igénylő által csatolt dokumentumokat, valamint a magyar jogszabályok alapján elismert szolgálati időről szóló igazolást Budapest Főváros Kormányhivatala továbbítja az oroszországi nyugdíj elbírálására illetékes Oroszországi Föderáció Nyugdíj Alapjának Penzai Kirendeltsége részére (440008, g. Penza, ul. Zaharova, d. 20.).

 

Oroszországi lakóhely estén:

 

A nyugdíjigényt az orosz nyugdíj megállapítására illetékes Oroszországi Föderáció Nyugdíj Alapjának lakóhely szerint illetékes területi kirendeltségéhez kell benyújtani.

Az orosz nyugdíj kérelem benyújtásának módjával, illetve az orosz nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos esetleges kérdések esetén célszerű a lakóhely szerinti orosz nyugdíjszervhez fordulni  

A nyugdíjigények elbírálása

 

Ha az igénylő által kérelmezett ellátásra való jogosultság a magyar szolgálati idő alapján fennáll, a nyugdíj megállapításához nem kell figyelembe venni az Oroszországi Föderáció által igazolt biztosítási időt.

Ha az ellátásra jogosultság nem állapítható meg kizárólag a magyar szolgálati idő alapján, a nyugdíj megállapításához figyelembe kell venni az Oroszországi Föderáció által igazolt, az Oroszországi Föderáció területén, illetve az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén szerzett biztosítási időt is, úgy, mintha azt a magyar jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem esnek ugyanazon időszakra.

Amennyiben a fenti rendelkezések alkalmazása mellett a kérelmező jogosultsága még mindig nem áll fenn, azokat a biztosítási időket is figyelembe kell venni, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött, és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási idők összeszámítására.

A magyar nyugdíjigény elbírálása során az alábbi harmadik országokban megszerzett biztosítási idő vehető a jogosultság megállapításhoz figyelembe:

  • valamennyi EU tagállam, illetve EGT-állam és Svájc,
  • Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Herczegovina, Észak- Macedónia, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró Köztársaság, Kanada, Koreai Köztársaság, Koszovó, India, Japán, Törökország, Szerb Köztársaság.

Az Ukrajnában, illetve a többi volt szovjet tagköztársaságból alakult országban megszerzett biztosítási időt a jogosultság megállapításához nem lehet figyelembe venni, mivel ezeket az Egyezmény kizárja.

Ha az igénylő csak a biztosítási idők összeszámításával rendelkezik a magyar nyugdíjhoz szükséges legalább 15 év szolgálati idővel, akkor a magyar és az orosz biztosítási idő alapján kell a nyugdíj összegét kiszámítani. A megállapításra kerülő nyugdíj a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek az összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg.

Ha a megszerzett biztosítási idő nem éri el az egy évet, és a biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban ez alapján ellátás megállapítására nincs lehetőség, akkor az Oroszországi Föderáció által igazolt egy évnél rövidebb időszakot magyar, míg a magyar egy évnél rövidebb időszakot orosz biztosítási időként kell figyelembe venni.

A nyugellátások folyósítása

 

A nyugellátás annak az országnak a jogszabályainak megfelelően és a hivatalos fizetőeszközében kerül kifizetésre közvetlenül a jogosult részére, amelyik azt megállapította.

A megállapított ellátást a másik ország területén élő jogosult számára is változatlan összegben folyósítják a megállapító szervek.

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A külföldön élő jogosultak magyarországi ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található Magyar Államkincstár honlapján a nemzetközi ügyintézési tájékoztatók között.

A megállapított orosz ellátásokat az Oroszországi Föderáció Nyugdíjalapja (RU-119991 Moszkva, ul. Sabolovka 4.) folyósítja.

Az orosz nyugdíjakkal kapcsolatos további információk az Oroszországi Föderáció Nyugdíjalapja honlapján találhatók.

Magyarország és az Oroszországi Föderáció által megkötött szociális biztonsági egyezmény a 2020. évi XIV. törvénnyel került kihirdetésre, és a külgazdasági és külügyminiszter 49/2020. (X. 29.) KKM közleménye alapján 2020. december 1-jétől hatályos.

Magyarország és a Török Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2015. évi XXX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-török szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külgazdasági és külügyminiszter 2018. január 25-én kelt, 4/2018. (I. 25.) KKM közleménye alapján 2018. április 1. napján lépett hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre terjed ki, amelyek:

  • Magyarországon
  • a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások (nyugdíjak, egészségbiztosítási ellátások) és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra,
  • a társadalombiztosítási nyugellátásokra,
  • az egészségbiztosítási ellátásokra és
  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira

     vonatkoznak;

  • a Török Köztársaságban pedig
  • az egy vagy több munkáltatónál szerződéssel foglalkoztatott személyek vonatkozásában a rokkantsági, az öregségi, a túlélő hozzátartozói, az üzemi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó, a munkanélküliségi biztosításra és az általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra,
  • a munkaszerződés nélkül, a saját nevében önálló vállalkozói tevékenységet végző személyek vonatkozásában a rokkantsági, az öregségi, a túlélő hozzátartozói, az üzemi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó és az általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra,
  • a közszférában foglalkoztatott személyek vonatkozásában a rokkantsági, az öregségi, a túlélő hozzátartozói és az általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra

    vonatkoznak.

 Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik korábban egyik, vagy mindkét Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy jelenleg valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoznak, valamint azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják, az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség – főszabályként – a keresőtevékenység helye szerinti állam területén áll fenn, tekintet nélkül a foglalkoztató székhelyére és a keresőtevékenységet folytató személy lakóhelyére.

Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami és közszolgálatban foglalkoztatottak, önálló vállalkozói tevékenységet végző személy ideiglenes tevékenysége, nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási vállalkozások alkalmazottai, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztendő öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény esetén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

Az igény benyújtásához a HU/TR 207 jelű nyomtatvány (Tájékoztatás a biztosított személy biztosítási múltjáról) kitöltése is szükséges, melyet személyesen történő igénybenyújtás esetén az igénybejelentés során bocsátanak az igényt előterjesztő személy rendelkezésére, nem személyesen (például postai úton) történő igénybejelentés esetén pedig az igénybejelentő lap beérkezését követően, a magyar igényelbíráló szerv postai úton küldi meg, utólagos kitöltésre.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (uniós rendeletek) vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Törökországi lakóhely estén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Ankara Sosyal Güvenlik İl Müdürlüğü (SGK Ankara)

cím: Atatürk Blv No:225 06680 Ankara, Törökország

Tel: +312-457-8100, Fax: +312-466-7157

e-mail: ankarasgim@sgk.gov.tr,

honlap: www.sgk.gen.tr

Nyugdíjigények elbírálása

Ha a Magyarországon és a Török Köztársaságban szerzett beszámítható idők nem elegendők a jogosultság megállapításához, a magyar nyugdíj megállapítása során figyelembe kell venni az EU/EGT államban vagy Svájcban, illetve az olyan államban szerzett biztosítási (és azzal egyenértékűnek tekintendő) időt is, amellyel Magyarország kétoldalú egyezményt kötött, ha erről az egyezmény másként nem rendelkezik és nem területi elven alapul.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A Magyarország és a Macedón Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2015. évi XXIII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-macedón szociális biztonsági  egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külgazdasági és külügyminiszter 37/2016. (X. 12.) KKM közleménye alapján 2015. szeptember 1. napján lépett hatályba, és felváltotta az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira, a társadalombiztosítási nyugellátásokra, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira,

Macedón Köztársaság tekintetében azon jogszabályokra, amelyek az egészségbiztosításra, egészségvédelemre, a terhesség, szülés és az anyaság esetére szóló biztosításokra (beleértve a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén járó biztosítást) valamint a nyugdíj-és rokkantsági biztosításra, (beleértve a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén járó biztosítási jogszabályokat is) vonatkozik.

 Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre , akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

Biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség keresőtevékenységet folytató személyek esetén – főszabályként – a keresőtevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, diplomáciai és konzuli képviseletek tagja).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény esetén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

Az igény benyújtásához a HU/RM-XY/PM 207 jelű nyomtatvány (Tájékoztatás a biztosított személy biztosítási múltjáról) kitöltése is szükséges.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (uniós rendeletek) vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Macedóniai lakóhely estén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Фонд на пензиското и инвалидското осигурување на Македонија

cím: Ул. 23 Октомври  бр. 11, 1000 Скопје, Македонија, e-mail: info@piom.com.mk, tel: Tel: +389 (2) 3250-100, Fax: + 389 (2) 3162-422, honlap: www.piom.com.mk

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

Általános szabály szerint mindkét az egyezménnyel érintett állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett beszámítható idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket. Ha az ellátásra való igényjogosultság fennáll, az ellátás kizárólag az adott államban érvényes jogszabályok alapján kerül megállapításra.

Az önálló magyar jogosultsághoz szükséges feltételekről az alábbi linkeken található részletes tájékoztatás:

Az öregségi nyugellátásról

A nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Az özvegyi nyugdíj megállapítási feltételei

Az árvaellátás

A szülői nyugdíj

 

Amennyiben valamelyik ország nyugdíjbiztosítási szervénél az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság szolgálati idő hiánya miatt nem áll fenn, úgy ez a nyugdíjbiztosítási szerv a két ország területén szerzett beszámítható idők figyelembevételével bírálja el a kérelmet.

Ha az igénylő/jogszerző az összeszámítást követően rendelkezik csak a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel, úgy az összeszámított beszámítható idők figyelembevételével kell az úgynevezett elméleti nyugdíj összegét kiszámítani. Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes beszámítható idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ezen összeg kerül folyósításra magyar nyugellátásként.

Számos egyezmény lehetővé teszi harmadik országban (az adott egyezmény területi hatálya alá nem tartozó) szerzett szolgálati idő figyelembe vételét abban az esetben, ha a két egyezménnyel érintett országban szerzett szolgálati idő összeszámításával sem állapítható meg a nyugellátásra való jogosultság. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, vagyis a nyugellátás összegét nem befolyásolja. Arról, hogy ezen szabályt mely egyezmények vonatkozásában lehet alkalmazni, az adott egyezményről szóló tájékoztatóban található bővebb információ.

Ha a Magyarországon megszerzett összes szolgálati idő nem éri el az 1 évet (365 napot) akkor az összeszámítási szabály nem alkalmazható és magyar nyugellátás megállapítására nincs lehetőség.

A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek/ jövedelmek vehetők figyelembe.

 

Példa a jogosultság megállapításának elbírálására, valamint az ellátások kiszámítására.

 

1. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal rendelkezik:

Magyar szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
Egyezmény alapján elismerhető szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző magyar szolgálati ideje elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért az egyezmény alapján szerzett szolgálati idő figyelembe vételére nincs szükség, tehát a magyar nyugdíj összege a Magyarországon szerzett szolgálati idő és a magyar kereset, jövedelem alapján kerül kiszámításra az alábbiak szerint.

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe vehető
szolgálati idő:
25 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
63%
A magyar nyugdíj összege: 63.000 Ft

 

 

 

 

 

2. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal nem rendelkezik:

Magyar szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Egyezmény alapján elismerhető szolgálati idő: 25 év, vagyis 9125 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző magyar szolgálati ideje nem elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért az egyezmény alapján szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni, tehát a magyar nyugdíj összege a Magyarországon és az egyezményben részes másik országban szerzett szolgálati idő és a magyar kereset, jövedelem alapján kerül kiszámításra az alábbiak szerint.

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe vehető
szolgálati idő:
30 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
68%
Az elméleti nyugdíj összege: 68.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 1825/10950=16,7%
A magyar nyugdíjrész összege: 11.356 Ft
Kerekítve 11.360 Ft

 

 

 

 

 

 

 

3. Az igénylő/jogszerző a magyar szolgálati ideje alapján önálló magyar jogosultsággal nem rendelkezik, és az egyezmény alapján szerzett szolgálati idő beszámításával sem állapítható meg a jogosultsága, ezért harmadik országban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni.

Magyar szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Egyezmény alapján elismerhető szolgálati idő: 5 év, vagyis 1825 nap
Harmadik országban szerzett szolgálati idő: 20 év, vagyis 7300 nap
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft

A fenti esetben az igénylő/jogszerző a magyar és az Egyezmény alapján szerzett szolgálati ideje nem elegendő a magyar nyugellátásra való jogosultsághoz, ezért kizárólag a jogosultsághoz harmadik országban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az alábbiak szerint:

Összes jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő: 30 év, vagyis 10950 nap
Összes mértékhez figyelembe vehető szolgálati idő: 10 év, vagyis 3650 nap

 

A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege: 100.000 Ft
A nyugellátás összegének (mértékének) megállapításához figyelembe vehető
szolgálati idő:
10 év
A figyelembe vehető szolgálati idő alapján alkalmazható szorzószám
(Tny. 2. melléklete):
33%
Az elméleti nyugdíj összege: 33.000 Ft
A magyar szolgálati időnek az összes szolgálati időhöz viszonyuló aránya: 1825/3650=50%
A magyar nyugdíjrész összege: 16.500 Ft

 

 

 

 

 

A Magyarország és az Albán Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2015. évi XVIII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-albán szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külgazdasági és külügyminiszter 16/2016.(IV.25.) KKM közleménye alapján 2016. július 1. napján lép hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, a társadalombiztosítási nyugellátásokra, a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira. 

Az Albán Köztársaság tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a kötelező társadalombiztosítási és egészségbiztosítási ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, a kötelező társadalombiztosítási rendszer ellátásai tekintetében a munkavállalók pénzbeli betegségi ellátásaira, a munkavállalók, önálló vállalkozók és munkáltatók pénzbeli anyasági ellátásaira, a munkavállalók munkahelyi balesettel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos pénzbeli ellátásaira, a munkavállalók, önálló vállalkozók és munkáltatók öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásaira, a kötelező egészségbiztosítási ágazat ellátásaira vonatkoznak.  

 Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy hatálya alá tartoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

Biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a keresőtevékenységet folytató személyek esetén – főszabályként – a keresőtevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, közszolgálati tisztviselők, hajón és egyéb vízi járművön szolgálatot teljesítő személyek, diplomáciai és konzuli képviseletek tagja).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény esetén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

Az igény benyújtásához az ONYF 3515-333 számú (Pótlap albániai nyugellátás/baleseti járadék igényléséhez) pótlap, valamint a HU/AL 207 jelű nyomtatvány (Tájékoztatás a biztosított személy biztosítási múltjáról) kitöltése is szükséges.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (uniós rendeletek) vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Albániai lakóhely estén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Instituti i Sigurimeve Shoqërore (cím: Rruga e Durrësit, nr.83, 1001 Tiranë, Albánia,

e-mail: issh@issh.gov.al, honlap: www.issh.gov.al)

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

 

A Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2015. évi XXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-amerikai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 29/2016. (VIII. 12.) KKM közleménye alapján 2016. szeptember hónap 1. napjától hatályos.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország vonatkozásában a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás, és munkanélküliség) eseten járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról, és a társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló jogszabályokra,

Az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában azon jogszabályokra, amelyek a szövetségi öregségi, hozzátartozói és rokkantsági biztosítási programot szabályozzák:

- a Szociális Biztonságról szóló Törvény II. Címe és az ehhez kapcsolódó rendeletek, az említett Cím 226, 226A és 228 szakaszainak és az ezen szakaszokhoz kapcsolódó rendeletek kivételével, valamint

- az 1986-os Adózás Rendjéről szóló Törvény 2. és 21. fejezetei és az ezen fejezetekhez kapcsolódó rendeletek;

A tárgyi hatályra vonatkozó további részletező rendelkezések az Egyezmény 2. cikkében találhatóak.

Az Egyezmény alkalmazása során öregségi és hozzátartozói nyugellátás megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya arra a személyre terjed ki, aki Magyarország vagy az Amerikai Egyesült Államok jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező erről kifejezetten nyilatkozott.

Magyarországi lakóhely esetén:

A magyar öregségi nyugdíj iránti igényt a K57 számú nyomtatványon lehet előterjeszteni. A magyar baleseti járadék iránti igényt a K56 számú nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A magyar hozzátartozói ellátás iránti igényt a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), illetve a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Amerikai lakóhely esetén:

Az Amerikai Egyesült Államokban élő személyek a magyar öregségi nyugdíj iránti igényüket az USA-HU202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig az USA-HU203 számú nyomtatvány kitöltésével terjeszthetik elő az illetékes amerikai nyugdíjbiztosítási szervnél, mely az igényt a Budapest Főváros Kormányhivatala (1081 Budapset, Fiumei út 19/a.) részére továbbítja, az Egyezmény alapján az Amerikai Egyesült Államokban figyelembe vehető, biztosítási idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási idő”-n az alábbi időszakokat kell érteni:

járulékfizetési időszak vagy,

az a munkavállalásból, illetve önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel fedett időszak, amelyet azon jogszabályok, amelyek alapján ezen időszakokat megszerezték, biztosítási időként határoznak meg vagy ilyennek ismernek el,

vagy bármely hasonló időszak, amelyet ezen jogszabályok alapján a biztosítási idővel egyenértékűnek kell elismerni.

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

Ügyintézési tájékoztató

Igénybenyújtás

Magyarországi lakóhely esetén - az ügy típusától függően - az ügyfélnek az ONYF. 3515-504 B (öregségi nyugdíjigény), az ONYF. 3515-507 B (özvegyi nyugdíjigény), az ONYF. 3515-508 B (árvaellátás iránti igény) vagy az ONYF. 3515-509 B (szülői nyugdíjigény) nyomtatványt kell kitöltetnie aláírásával ellátnia.  A felsorolt nyomtatványok megtalálhatók az alábbi linken: https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp a „Nemzetközi/Kétoldalú egy.” menüpontban, jelölésük a honlapon: K57, K58, K55, illetve K59.

Amerikai Egyesült Államokbeli lakóhely esetén a magyarországi nyugdíj iránti igénynek az Amerikai Egyesült Államok területéről történő benyújtására kétféle lehetőség van.

  1. Öregségi nyugdíjigény esetén a mellékelt USA/HU 202 (magyarországi öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges igénybejelentő lap, az Amerikai Egyesült Államokban élő személy részére), hozzátartozói nyugdíjigény esetén pedig a mellékelt USA/HU 203 (magyarországi hozzátartozói nyugdíj igényléséhez szükséges igénybejelentő lap, az Amerikai Egyesült Államokban élő személy részére) nyomtatványt kell kitöltenie és aláírnia az igénylőnek, majd a magyarországi szolgálati idejére vonatkozó dokumentumainak (vagy azok hiteles másolatainak) egyidejű csatolásával meg kell küldenie az alábbi szerv részére:

Social Security Administration (SSA) OEIO, DIO-Totalization, cím: P.o. Box 17769 Baltimore, MD 21235-7769 USA, honlap: https://www.ssa.gov.

A felsorolt nyomtatványok megtalálhatók honlapunk „Nyomtatványok” menüpont, „További nemzetközi nyomtatványok” almenüpont, „magyar-amerikai nyomtatványok” almenüpontban. Amennyiben a magyarországi szolgálati idejére vonatkozó dokumentumokkal nem rendelkezik, fokozott figyelmet kell fordítani a 7-11. részek  (az USA/HU 203 nyomtatvány esetén a 4-8. részek) kitöltésére.

Ez az igénybenyújtási mód felel meg a hivatalos eljárásnak. Ebben az esetben az SSA OEIO, DIO-Totalization továbbítja a nyugdíjigényt Budapest Főváros Kormányhivatalának (a nemzetközi nyugdíjigények elbírálásáért felelős, magyar nyugdíjbiztosítási szervnek, melynek címe: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a, postacím: 1916 Budapest), egyúttal megküldi a magyar igényelbíráláshoz szükséges, általa szolgáltatandó adatokat is.

  1. Magyarország valamely, az Amerikai Egyesült Államokban található konzulátusán történő igénybenyújtáshoz - az ügy típusától függően - az ügyfélnek az ONYF. 3515-504 B (öregségi nyugdíjigény), az ONYF. 3515-507 B (özvegyi nyugdíjigény), az ONYF. 3515-508 B (árvaellátás iránti igény) vagy az ONYF. 3515-509 B (szülői nyugdíjigény) nyomtatványt kell kitöltetnie aláírásával ellátnia.

 A felsorolt nyomtatványok megtalálhatók az alábbi linken: https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp a Nemzetközi/Kétoldalú egy. menüpontban, jelölésük a honlapon: K57, K58, K55, illetve K59. A kitöltött, aláírt nyomtatványt a konzulátusra kell bevinni, és az aláírást, valamint a magyarországi szolgálati időre vonatkozó dokumentumok másolatait hitelesíttetni. Ez az igénybenyújtási mód nem felel meg a hivatalos eljárásnak, az igénybelbírálási folyamatot meghosszabbíthatja, mivel ez esetben a konzulátusnak kell megküldenie az igényt a fentiekben említett kormányhivatal felé és az igénnyel együtt a magyar igényelbíráláshoz szükséges, az SSA OEIO, DIO-Totalization által megküldendő adatok nem kerülnek egyidejűleg továbbításra. Felhívom szíves figyelmét arra is, hogy ebben az esetben az igénybejelentő lapot és a csatolt egyéb dokumentumok másolatait konzuli hitelesítéssel kell ellátni, amelynek anyagi vonzata is van.

A magyar nyugellátás folyósítása

  1. A magyar nyugellátás folyósításához a K57, K58, K55, illetve K59 jelű nyomtatványon történő igénybejelentés esetén a nyomtatvány „Az ellátás folyósításához szükséges adatok” megnevezésű pontjának megfelelő részét kell pontosan kitölteni.
  2. A magyar nyugellátás Amerikai Egyesült Államokban vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő folyósításához az USA/HU 202 nyomtatványon történő igénybejelentés esetén a 12.3 pontban, az USA/HU 203 nyomtatványon történő igénybejelentés esetén a 15.3 pontban szereplő kérdéseket kell pontosan megválaszolni.
  3. A már korábban megállapított és folyósított magyar nyugellátás Amerikai Egyesült Államokban vezetett bankszámlára történő utalását (tehát a folyósítás módosítását) honlapunk „Nyomtatványok” menüpont, „További nyomtatványok” almenüpont, „nyugdíjfolyósítás” almenüpontjában található, „NYILATKOZAT AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSÁHOZ (a külföldön élő vagy tartózkodó ellátottak részére)” elnevezésű, magyar nyelvű (3970-003/4 számú) vagy honlapunk „Nyomtatványok” menüpont,  „További nemzetközi nyomtatványok” almenüpont, „nyomtatványok külföldön élők részére” almenüpontjában található, „Statement of benefit payment” elnevezésű, magyar-angol nyelvű (3970-079/3 számú) nyomtatvány kitöltésével kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérni.
    A nyomtatványon minden esetben fel kell tüntetni az ellátásra jogosult folyósítási törzsszámát, teljes nevét, lakcímét, (cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott gondnokolt esetén a gondnok nevét és címét, tartásdíj folyósítása esetén a tartásdíjra jogosult személy nevét és címét), továbbá a 4.) pontban szereplő kérdéseket kell megválaszolni.

Tekintettel arra, hogy a nyomtatványok adattartalmának bővítése jelenleg folyamatban van, a 4.) pontban szereplő kérdéseken túlmenően, egy külön kísérőlevélben célszerű az alábbi adatokat is feltüntetni:

  • a számla típusa:  csekk   vagy   megtakarítási  
  • pénzforgalmi szolgáltató bankazonosító kódja (rtn):      
                     
     
  • számlaszám (dan):        
                                     
                                   

Az Amerikai Egyesült Államokban vezetett fizetési számlára (bankszámlára) történő utalás esetén az utalás költségét az ellátásban részesülőnek kell viselnie.

Az Ausztrália és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2011. évi CXVII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 39/2012. (VIII. 14.) KüM közleménye alapján 2012. október 1. napján lépett hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi és hozzátartozói, míg Ausztrália vonatkozásában kizárólag öregségi nyugellátás megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akikre egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, bármely olyan személyre, aki Ausztráliában állandó lakóhellyel rendelkezik vagy rendelkezett, valamint más személyekre (hozzátartozók) olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok szerint jogokat származtatnak a fentebb meghatározott személyektől.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az ausztrál nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványokon (AUS 140 2. rész és Mod. (IA)) kell benyújtani. Amennyiben a Magyarországon élő igénylő az ausztrál nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar ellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül öregségi nyugdíj esetén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell töltenie.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Ausztráliai lakóhely esetén:

Az Ausztráliában élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú nyugellátás iránti igényüket az AUS/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig az AUS/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes ausztrál nyugdíjbiztosítási szervnél (Department of Human Services, International Services, GPO Box 273, Hobart, Tasmania, Australia 7001), mely az igényt a Budapset Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) részére továbbítja, az Egyezmény alapján Ausztráliában figyelembe vehető, beszámítható idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „beszámítható időszakok”-on Magyarország tekintetében a szolgálati időt (a magyar jogszabályok szerint meghatározott, járulékfizetéssel fedezett időszakokat és a járulékfizetéssel nem fedezett, de szolgálati időnek tekintendő egyéb időket), Ausztrália tekintetében viszont kizárólag az ausztrál szociális biztonsági törvény által meghatározott helybenlakási (tehát nem a járulékfizetéssel fedezett) időszakokat kell érteni.

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

 

A Magyarország és Bosznia és Hercegovina között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2009. évi II. törvénnyel kihirdetésre került a magyar–boszniai–hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 18/2009. (IV. 28.) KüM határozata alapján 2009. augusztus 1. napján lépett hatályba, és felváltotta az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény nyugdíjágazatot érintő tárgyi hatálya az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói ellátásokra és a baleseti járadékra terjed ki.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén – főszabályként – a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (állami alkalmazottak, kiküldetés, önálló tevékenységet végzők, légi- közúti- és vasúti közlekedés, hajózás, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Boszniai és hercegovinai lakóhely estén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Zajednica Penzijsko Invalidsko Osiguranja Bosne I Hercegovine (SIZ)           
Cím: Zivka Josila Br. 2, BH - 71000 Sarajevo,       
71000 Sarajevo, Azize Sacirbegovic 2        
Bosnia-Hercegovina
www.fbihvlada.gov.ba
e-mail: info@fbihvlada.gov.ba

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről

 

 

India és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2010. évi XXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 12/2013. (IV. 24.) KüM közleménye alapján 2013. április 1. napján lépett hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi és hozzátartozói, míg India vonatkozásában öregségi, hozzátartozói és rokkantsági nyugellátás megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akikre egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, valamint más személyekre (hozzátartozók) olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok szerint jogokat származtatnak a fentebb meghatározott személyektől.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet folytató személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az indiai nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványokon (IN/HU 1: igénybejelentő lap az Indiai Nyugdíjalap saját jogú ellátásához, IN/HU2: igénybejelentő lap az Indiai Nyugdíjalap hozzátartozói ellátásához, IN/HU3: igénybejelentő lap felmondás esetén járó indiai ellátás iránt az Alkalmazottak Nyugdíjrendszere 1995. alapján, IN/HU4: igénybejelentő lap indiai öregségi, hozzátartozói vagy teljes állandó rokkantsági nyugdíjhoz, IN/HU 5: igénybejelentő lap indiai hozzátartozói biztosítási ellátáshoz) kell benyújtani. Amennyiben a Magyarországon élő igénylő az indiai nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar ellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül öregségi nyugdíj esetén a K57 számú , baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell töltenie.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Indiai lakóhely esetén:

Az Indiában élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú nyugellátás iránti igényüket a HU/IN 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig az HU/IN 203 számú nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes indiai nyugdíjbiztosítási szervnél (Employees' Provident Fund Organization Head Office, 14, Bhikaiji Cama Place, New Delhi 110066, India ), mely az igényt a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) részére továbbítja, az Egyezmény alapján Indiában figyelembe vehető, beszámítható idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási időszak”-on mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerinti járulékfizetési időszakot, vagy az egyes államok jogszabályai szerint egyenértékűnek elfogadott bármilyen időszakot (Magyarország vonatkozásában a szolgálati időként figyelembe vehető időket) kell érteni.

Az Egyezmény lehetővé teszi olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok összeszámítását is, amely államhoz mindkét Szerződő Államot az időszakok összeszámításáról is rendelkező szociális biztonsági jogi eszközök kötnek.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Tájékoztató az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről

 

A Magyarország és Japán között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CLII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 31.) KüM közleménye alapján 2014. január hónap 1. napján lép hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak,

Japán tekintetében főszabály szerint az egészségbiztosítási rendszerre, valamint az alábbi nyugdíjrendszerekre:

- Nemzeti Nyugdíj (kivéve a Nemzeti Nyugdíjalapot),
- Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot),
- Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja,
- Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja
  (kivéve a helyi képviselőtestület tagjainak nyugdíjrendszerét).

A tárgyi hatályra vonatkozó további részletező rendelkezések az Egyezmény 2. cikkében találhatóak.

Az Egyezmény alkalmazása során öregségi és hozzátartozói nyugellátás megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya arra a személyre terjed ki, aki Magyarország vagy Japán jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező erről kifejezetten nyilatkozott.

Magyarországi lakóhely esetén:

A magyar öregségi nyugdíj iránti igényt a K57 számú nyomtatványon, a japán öregségi nyugdíj iránti igényt pedig a HU-JP1 nyomtatványon lehet előterjeszteni. (A HU-JP nyomtatványon lehet előterjeszteni az Egyezmény hatálya alá nem tartozó japán rokkantsági nyugdíj iránti igényt is, azonban az ehhez kapcsolódó eljárás a megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik).

A magyar baleseti járadék iránti igényt a K56 számú nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A magyar hozzátartozói ellátás iránti igényt a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), illetve a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványon, a japán hozzátartozói ellátás iránti igényt pedig a HU-JP2 nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A japán biztosítási időket tartalmazó igazolás iránti kérelmet a HU-JP4 nyomtatványon lehet előterjeszteni

A magyar és a japán ellátás iránti igény egyidejűleg is előterjeszthető.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Japán lakóhely esetén:

A japánban élő személyek a magyar öregségi nyugdíj iránti igényüket a JP/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a JP/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével terjeszthetik elő az illetékes japán nyugdíjbiztosítási szervnél (Japan Pension Service, International Services, cím: 3-5-24 Takaido-nishi, Suginami-ku, Tokyo, 168-8505, Japan), mely az igényt a Budapest Főváros Kormányhivatala (1081 Budapset, Fiumei út 19/a.) részére továbbítja, az Egyezmény alapján Japánban figyelembe vehető, biztosítási idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási idő”-n Magyarország tekintetében a szolgálati időt (a magyar jogszabályok szerint meghatározott, járulékfizetéssel fedezett időszakokat és a járulékfizetéssel nem fedezett, de szolgálati időnek tekintendő egyéb időket), Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint meghatározott japán nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más időszakot (kivéve az ellátásra való jogosultságot a fenti jogszabályok szerint megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe) kell érteni.

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

 

Tájékoztató az 1959. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között, állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában, Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött, 1958. július 1. napjától hatályos egyezményről (a továbbiakban: Egyezmény).

Területi hatály

Az Egyezményt Magyarországon kívül Koszovó vonatkozásában kell alkalmazni.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény nyugdíjágazatot érintő tárgyi hatálya az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói ellátásokra és a baleseti járadékra terjed ki.

Személyi hatály

Az egyezmény személyi hatálya a Szerződő Felek azon állampolgáraira, és e személyek azon hozzátartozóira terjed ki állampolgárságuktól függetlenül, akik egyik vagy másik, illetve mindkét Szerződő Fél területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként vagy kisiparosként (egyéni/társas vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik Szerződő Fél területén van.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség azon államban áll fenn, amelynek területén az adott személy a társadalombiztosítási szempontból döntő tevékenységet folytatja. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, közlekedési és szállítási vállalatok dolgozói, ide értve a légi közlekedés, hajózás, postai dolgozók, a két ország közötti forgalom ellenőrzését ellátó dolgozók, a diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény, hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Koszovói lakóhely esetén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Ministria e Punës dhe Mirëqenies Sociale
Departmenti i Administratës Pensionale të Kosovë
Cím: Rr. Pashko Vasa/Baraka Nr. 1.
10000 Prishtinë, Kosovë
Tel: 00 38-211-663

Nyugdíjjogosultság elbírálása 

Mindkét szerződő ország saját belső szabályai alapján bírálja el a nyugdíjkérelmet a két szerződő állam területén szerzett szolgálati idők összeszámításával. Az igénylő azonban kérheti a másik szerződő fél területén szerzett szolgálati idő beszámításának mellőzését. 

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

A fenti linken ismertetettektől eltérően ezen Egyezmény alkalmazásakor főszabályként a mindkét országban szerzett szolgálati idők összeszámításával meg kell határozni azt az elméleti nyugdíjösszeget, amely a jogosultat akkor illetné meg, ha az összes szolgálati időt a magyar szabályok szerint szerezte volna. Az így kiszámított nyugdíj azon része kerül nyugdíjrészként megállapításra és folyósításra, amely a Magyarországon szerzett és a mindkét szerződő ország területén szerzett összes szolgálati idő arányának megfelel. Ezt az arányosítást a külföldi nyugdíjrész kiszámításánál is el kell végezni. 

Ha az igénylő a másik szerződő országban szerzett szolgálati idő beszámításának mellőzését kérte, a magyar szabályok szerint a magyar szolgálati idő figyelembevételével kell a nyugellátás összegét kiszámítani. Ez utóbbi esetben a nyugdíj megosztására nem kerül sor.

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

Szerbia vonatkozásában 2014. december 1-jétől, a Macedón Köztársaság vonatkozásában 2015. szeptember 1-jétől a magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt felváltotta a magyar-szerb és a magyar-macedón szociális biztonsági egyezmény.

A Magyarország és Kanada között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2003. évi LXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely 2003. október 1. napján lépett hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi nyugdíj és hozzátartozói ellátás, Kanada vonatkozásában az Öregségi Biztonsági törvényben (Old Age Security Act) és a hatálya alá tartozó rendeletekben, valamint a Kanadai Nyugdíjrendszer (Canada Pension Plan) és a hatálya alá tartozó rendeletekben meghatározott ellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén – főszabályként – a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alól kivett személyek körét is (állami alkalmazottak, kiküldetés, önálló tevékenységet végzők), valamint tartalmazza bizonyos tartózkodási időszakok meghatározását Kanada jogszabályai tekintetében.

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

A kanadai nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványokon (GE/CAN 1: kanadai sajátjogú és hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem, vagy a GE/CAN 3: kanadai gyermekellátás iránti kérelem) nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a Magyarországon élő igénylő a kanadai nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar ellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül öregségi nyugdíj esetén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell töltenie.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Kanadai lakóhely esetén:

A Kanadában élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú nyugellátás iránti igényüket a CA/HU 1.1, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a CA/HU 1.2 számú nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes kanadai nyugdíjbiztosítási szervnél (International Operations – AB Service Canada P.O. Boksz 2710, Main Station Edmonton, Alberta T5J 4C2 Canada).

Nyugdíjigények elbírálása

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

A fenti linken ismertetettektől eltérően ezen Egyezmény alkalmazásakor amennyiben magyar részről a nyugdíjjogosultság elismeréséhez szükséges a két országban szerzett beszámítható idők egybeszámítása, úgy öregségi nyugdíjjogosultság esetén először a kanadai fél részéről a Kanadai Nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó rendelet alapján igazolt időket, ha pedig ezzel sincs meg a jogosultság, akkor az Öregségi Biztonsági Törvény hatálya alá tartozó rendelet alapján igazolt időket lehet figyelembe venni.

Hozzátartozói igényeknél, ha a jogszerző elhalálozása az irányadó öregségi korhatár betöltése után következett be, az öregségi nyugdíjjogosultság esetén, ha az elhalálozás az öregségi korhatár betöltése előtt következett be, a rokkantsági nyugdíjjogosultság esetén irányadó szabályok szerint kell a szolgálati idők összeszámítását elvégezni. 

Az Egyezmény lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A Koreai Köztársaság és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2006. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely 2007. március 1. napján lépett hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi nyugdíj és hozzátartozói ellátás, Korea vonatkozásában a nemzeti nyugdíjtörvényben meghatározott ellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is a magyar vagy a koreai fél joghatósága alá tartoztak, illetve tartoznak, valamint e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradott családtagjaira, akik az adott ország hatályos jogszabályai szerint annak minősülnek.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, köztisztviselők, közalkalmazottak, hajózó személyzet, stb.).

Azokra, akik mindkét ország területén jövedelemszerző tevékenységet folytatnak és lakóhelyük ezek egyikének területén van, annak az országnak a biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai érvényesek, ahol a lakóhelye található.

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Koreai nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványokon (HUN-KOR 2) kell benyújtani. Amennyiben a Magyarországon élő igénylő a koreai nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar ellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül öregségi nyugdíj esetén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell töltenie.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Koreai lakóhely esetén:

A Koreában élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket az KOR-HUN 2 nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes koreai nyugdíjbiztosítási szervnél (National Pension Service (NPS) International Center - 22nd Fl., 173 Toegyero, - Namsan Square Bldg., Chungmuro 3-ga - Jung-gu, 04544 Seoul, Korea), mely az igényt a Budapest Főváros Kormányhivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) részére továbbítja, az Egyezmény alapján Koreában figyelembe vehető, beszámítható idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

A koreai jogszabály előírása, miszerint rokkantsági vagy hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a biztosítási esemény (megrokkanás, halál) bekövetkezésének időpontjában az igénylő/jogszerző biztosított volt. Teljesítettnek tekinthető ez a feltétel akkor is, ha az igénylő/jogszerző ebben az időpontban Magyarországon áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

A koreai biztosítás hatály alatt szerzett időkre a koreai nyugdíjbiztosítási szerv alkalmazza azon rendelkezéseit, amelyek járulékfizetése elmulasztása esetén korlátozzák a rokkantsági nyugdíjra vagy hozzátartozói ellátásra való jogosultak jogait.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A Moldovai Köztársaság és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CCXXXIII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-moldovai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külgazdasági és külügyminiszter 7/2014. (IX. 15.) KKM közleménye alapján 2014. november 1. napján lép hatályba.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó törvényekre és rendeletekre (öregségi, és hozzátartozói nyugellátás).

A Moldovai Köztársaság tekintetében az állami társadalombiztosítási törvény által szabályozott területekre:

- a biztosítási kötelezettségre és a társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetendő járulékokra,
- a korbetöltött öregségi nyugdíjra,
- a nem baleset okozta rokkantsági nyugdíjra,
- a hozzátartozói nyugdíjra,
- munkahelyi balesetre vagy foglalkozási megbetegedésre.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoznak vagy tartoztak, valamint azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat a fentebb meghatározott személyektől származtatják az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

A moldovai nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványokon (HU/MD 202, HU/MD 203) kell benyújtani. Amennyiben a Magyarországon élő igénylő a moldovai nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar ellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül öregségi nyugdíj esetén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell töltenie.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (uniós rendeletek) vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Moldovai lakóhely esetén:

A Moldovai Köztársaságban élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú nyugellátás iránti igényüket az MD/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig az MD/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes moldovai nyugdíjbiztosítási szervnél (Casa Naţională de Asigurări Sociale a Republicii Moldova str. Gheorghe Tudor Nr. 3, MD-2028, Chişinău Republica Moldova), mely az igényt a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) részére továbbítja, az Egyezmény alapján a Moldovai Köztársaságban figyelembe vehető, beszámítható idők egyidejű igazolásával.

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „biztosítási idő”-n a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső olyan időket kell érteni, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A külügyminiszter 18/2012 (III. 30.) számú KüM közleménye alapján 2012. június 1. napjától hatályos a 2011. évi CXVIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Mongólia között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről, valamint a 29/1974. (VII. 10.) MT rendelet által kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között az 1972. évi december hó 20. napján Budapesten aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény megszüntetéséről szóló magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi nyugdíj és hozzátartozói ellátás, Mongólia vonatkozásában társadalombiztosítási nyugellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akik korábban, vagy jelenleg valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoznak vagy tartoztak, valamint e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottaira, akik az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint annak minősülnek.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A kérelem benyújtása

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Mongóliai lakóhely esetén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Government Implementing Agency State Social Insurance, General Office
Cím: Ulanbataar-211238, Chingeltei District, Baga toiruu 13/1, Mongolia
Tel: 00 976 11 321162
Fax: 00 976 11 321162
e-mail: undeg@ndaatgal.mn
www.ndaatgal.mn

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A Magyarország és Montenegró Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2008. évi LXXII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 6/2009. (I. 10.) KüM határozata alapján 2009. április 1. napján lépett hatályba, és felváltotta az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény nyugdíjágazatot érintő tárgyi hatálya az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói ellátásokra és a baleseti járadékra terjed ki.

Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén – főszabályként – a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (állami alkalmazottak, kiküldetés, önálló tevékenységet végzők, légi- közúti- és vasúti közlekedés, hajózás, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni, melyhez az M43 számú (magyar-montenegrói egyezmény alapján nyugellátást igénylők számára) pótlapot is csatolni kell.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Montenegrói lakóhely esetén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Republicki Fond Penzijskog I Invalidskog Osigugrajna CRNE GORE (PIA)
Cím: Podgorica, ul. Bulevar Ivana Crnojevića 2, YU-81010 Montenegro
Tel.: 00 381 83 244 374, 00 381 83 244 733
00 381 81 245 795, 00 381 81 245 729
www.rfondpio.cg.yu
e-mail: rfondpio@rfondpio.cg.yu
e-mail: ercpio@rfondpio.cg.yu

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A Magyarország Kormánya és Québec Kormánya között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2006. évi XVII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-québeci szociális biztonságról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), amely a külügyminiszter 15/2006. (VI. 30.) KüM határozata alapján 2006. július 1. napján lépett hatályba.

Tárgyi hatály

A Megállapodás alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi nyugdíj és hozzátartozói ellátás, Québec vonatkozásában a Québec nyugdíjrendszerére vonatkozó québeci jogszabályokban meghatározott ellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

A Megállapodás személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén – főszabályként – a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. A Megállapodás meghatározza az általános szabály alól kivett személyek körét is (állami alkalmazottak, kiküldetés, önálló tevékenységet végzők, a nemzetközi szállítmányozó alkalmazásában álló hajózó személyzet).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

A québeci nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványon (HU/QUÉ 3: québeci sajátjogú és hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem) kell benyújtani. Amennyiben a Magyarországon élő igénylő a québeci nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar ellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül öregségi nyugdíj esetén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény estén a K56 számú, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell töltenie.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet, vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Québec tartomány területén lakóhellyel rendelkező esetén:

A Québec tartomány területén élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú nyugellátás iránti igényüket a QUÉ/HU 1.1, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a QUÉ/HU 1.2 számú nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes québeci nyugdíjbiztosítási szervnél (Régie des rentes du Québec 2600, boul. Laurier local 650 Québec G1V 4T3 Canada).

Nyugdíjigények elbírálása

Az ellátás Megállapodás alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján történő elbírálása

A fenti linken ismertetettektől eltérően ezen Megállapodás alkalmazásakor amennyiben magyar részről a nyugdíjjogosultság elismeréséhez szükséges a mindkét nyugdíjbiztosításban szerzett beszámítható idők egybeszámítása, úgy öregségi nyugdíjjogosultság esetén először a québeci nyugdíjrendszerre vonatkozó jogszabályok értelmében elismert szolgálati idő összeszámítására kerül sor, ha pedig ezzel sincs meg a jogosultság, akkor a Québec területére vonatkozó Öregségi Biztonsági törvény szerint elismert tartózkodási időszakot is figyelembe kell venni, amennyiben az nem esik egybe a québeci nyugdíjjogszabályok szerint megszerzett szolgálati idővel.

Hozzátartozói nyugdíjigények esetén a szolgálati idő összeszámítása, abban az esetben, ha a jogszerző a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően hunyt el, az öregségi nyugdíjjogosultság szerinti szabályok alapján, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően hunyt el a rokkantsági nyugdíjjogosultság vizsgálatára vonatkozó szabályok alapján történik.

A Megállapodás lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

A Magyarország és a Szerb Köztársaság között folytatott tárgyalások eredményeképpen  a 2013. évi CCXXXIV. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-szerb szociális biztonsági  egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külgazdasági és külügyminiszter 14/2014. (XI. 13.) KKM közleménye alapján  2014. december 1. napján lép hatályba, és felváltotta az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira, a társadalombiztosítási nyugellátásokra, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, munkanélküli ellátások keretén belül: az álláskeresési járadékra, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre vonatkoznak,

Szerb Köztársaság tekintetében azon jogszabályokra amelyek az egészségbiztosításra, egészségvédelemre és az anyaságra, a munkahelyi balesetekre és foglalkozási betegségekre, a nyugdíj-és rokkantsági biztosításra, valamint a munkanélküliség esetével kapcsolatos biztosításra vonatkoznak.

 Személyi hatály

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre , akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

Biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén – főszabályként – a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, légiközlekedésben foglalkoztatott személyek, diplomáciai és konzuli képviseletek tagja).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

Az Egyezmény alapján előterjesztett öregségi nyugellátás iránti igény estén a K57 számú, baleseti járadék iránti igény esetén a K56 számú, illetve hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően a K58 számú (özvegyi nyugdíj), vagy a K55 számú (árvaellátás), vagy a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt kell kitölteni. Az igény benyújtásához az ONYF 3515-332 számú (Pótlap a szerb öregségi nyugdíj vagy korhatár előtti öregségi nyugdíj iránti igény előterjesztéséhez) pótlap kitöltése is szükséges.

A Magyarországon előterjesztendő igény bejelentésének módjáról részletes tájékoztatás található az alábbi linken.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (uniós rendeletek) vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentése

Szerbiai lakóhely estén:

Az igénybejelentéssel kapcsolatos kérdések esetén az alábbi szervet javasoljuk megkeresni:

Republički fond za penzijsko i invalidsko osiguranje
Cím: Dr. Aleksandra Kostica 9.
11 000 Belgrad
SZERBIA
www.pio.rs
e-mail: proffice@pio.rs

Nyugdíjigények elbírálása

Az Egyezmény lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. 

Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

Az ellátás Egyezmény alapján történő megállapításának módjáról részletes tájékoztató található az alábbi linken

A magyar nyugellátás iránti igényeknek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján történő elbírálása

Nyugellátások folyósítása

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar  Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

A külföldön élő jogosultak ellátásainak lehetséges folyósítási módozatairól részletes tájékoztató található az alábbi linken.

Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségei

Tájékoztató - az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezményről (a továbbiakban: Egyezmény)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság az Egyezmény vonatkozásában nem tekintik magukat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának, és nem alkalmazzák az Egyezményt, ezért az Egyezmény alkalmazására kizárólag Ukrajna vonatkozásában van jogi lehetőség.

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország által megkötött szociális biztonsági egyezmény 2020. december 1-jétől hatályos, ezért ettől az időponttól a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény az Orosz Föderáció tekintetében hatályát veszti.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során  Magyarország és Ukrajna  vonatkozásában öregségi és hozzátartozói nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugdíj, korhatár előtti ellátások, baleseti járadék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, valamint betegségi, anyasági ellátások, valamint a családtámogatási ellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény alkalmazásának feltétele magyar,vagy ukrán állampolgárság.

Az egyezmény személyi hatálya a Szerződő Felek azon állampolgáraira, és e személyek azon hozzátartozóira terjed ki állampolgárságuktól függetlenül, akik:

  • egyik vagy másik, illetve mindkét Szerződő Fél területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként vagy kisiparosként (egyéni/társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és
  • lakóhelyük egyik vagy másik Szerződő Fél területén van.

 A biztosítási kötelezettség szabályai 

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

A Budapest Főváros Kormányhivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a), vagy a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nyújtható be a kérelem.

Az öregségi nyugellátás iránti igény a K57 számú nyomtatványon terjeszthető elő, az igény benyújtásához az M21 számú pótlap kitöltése is szükséges.

A baleseti járadék iránti igényt a K56 számú igénybejelentő lapon lehet előterjeszteni.

A hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően K58 számú (özvegyi nyugdíj), a K55 számú (árvaellátás), illetve a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell tölteni, az igény benyújtásához az M23 számú pótlap kitöltése is szükséges.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg célszerű csatolni az alábbi okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát:

- állampolgárságot, magyarországi lakóhelyet igazoló okmányt,
- szovjet munkakönyvet,
- szovjet nyugdíj folyósításának megszűnéséről kiállított igazolást
  (nyugdíjas áttelepült személy esetén),
- szovjet nyugdíjas igazolványt (nyugdíjasként áttelepült személy esetén),
- hozzátartozói nyugdíj esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá
- özvegyi nyugdíjigényhez a házassági anyakönyvi kivonatot,
- árvaellátáshoz
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint
- szükség esetén az iskolalátogatási igazolást is csatolni kell.

(Az idegen nyelvű iratok fordításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv gondoskodik.) 

A nyugdíjigényt a Budapest Főváros Kormányhivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.

Nyugdíjigények elbírálása

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (így korhatár betöltéséhez kötött nyugellátás attól az időponttól állapítható meg, amikor a kérelmező a magyar öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte).

Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni - a tartózkodási hellyel ellentétben - ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik.

Mivel az Egyezmény 9. cikke jogosultsági feltételként rögzíti a nyugellátást megállapító és folyósító országban történő letelepedést és életvitelszerű tartózkodást, az ellátások magyarországi megállapítása és folyósítása során szükséges a letelepedés/életvitelszerű magyarországi tartózkodás folyamatos fennállásának vizsgálata.

Az egyezmény szerint a harmadik állam területén szerzett szolgálati (biztosítási) idők beszámításának kérdésében mindkét Szerződő Fél a saját jogszabályai szerint jár el.

A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének meghatározása

Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.

Ha a kérelmező az áttelepülést követően dolgozott, akkor csak a magyar keresetek, jövedelmek vehetők számításba. Ha a kérelmező a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezik, a vonatkozó magyar szabályok az irányadók, és szükség esetén a hiányzó napokra a minimálbért kell figyelembe venni.

Nyugdíjasként áttelepülő személy részére történő megállapítás

A magyar nyugdíjbiztosítás a nyugellátást legkorábban az áttelepülést követő hónap első napjától állapíthatja meg, a szovjet nyugdíj megállapítása időpontjában érvényben volt magyar jogszabályok alapján. Az egyezmény előírása szerint a jogosultságot fennállónak kell tekinteni, ha a fogadó állam jogszabályai azonos nemű ellátást biztosítanak. E rendelkezés azonban csak részben vonatkozik az öregségi nyugdíjra, mivel az csak a magyar szabályok szerinti öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésétől folyósítható.

Az egykori Szovjetunió területén szerzett szolgálati idők igazolása

Az illetékes ukrán szerv igazolása alapján lehet a szolgálati időt figyelembe venni.

Korkedvezményes időként az az idő vehető figyelembe, amely a magyar szabályok szerint is korkedvezményre jogosító időnek minősül.

Az igazolás beszerzéséről a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból gondoskodnak. 

A baleseti ellátások megállapítása

Az a szerződő fél állapítja meg és folyósítja a baleseti ellátásokat, amelynek a területén a jogosult lakóhellyel rendelkezik. 

Külföldön történő letelepedés esetén az egyezmény alapján megállapított nyugdíjra jogosult- e a nyugdíjas?

A külföldre történő letelepedés esetén a nyugellátás folyósítását meg kell szüntetni, mivel a magyar nyugdíjbiztosítás által megállapított nyugellátásra a nyugdíjas addig jogosult, amíg a lakóhelye Magyarország területén van.  

A 90 napon túli külföldi tartózkodást és a külföldre történő áttelepülést a folyósító szerv felé a nyugdíjas köteles bejelenteni.

Nyugellátások folyósítása

A megállapított ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy illeszkedve a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Egyszerűsítési Programjához, az ügyfélbarát közigazgatási rendszer kialakításának folyamatában tett újabb lépésünk eredményeként a honlapunkon elérhető Nyomtatványtár 2014. június 16. napjától kibővült a nemzetközi érintettségű ügyekben kötelezően használandó azon nyomtatványokkal, amelyek az ellátások iránti igények előterjesztéséhez szükségesek.

Hasonlóan a nemzeti ügyek intézéséhez szükséges nyomtatványokhoz, a nemzetközi űrlapokat is úgy alakítottuk ki, hogy azokat a kinyomtatást követően kézzel, vagy a honlapról letöltve számítógéppel is ki lehessen tölteni.

A kibővítés napjától nemzetközi érintettségű ügyekben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a baleseti járadék, valamint a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) iránti igényeket a Nyomtatványtár megfelelő nemzetközi nyomtatványának kitöltésével lehet előterjeszteni.

A Nyomtatványtár nemzetközi menüpontja az alábbi három részre tagozódik:

  • az első rész a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet alapján történő igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat és pótlapokat tartalmazza.
  • A második részben találhatóak a szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett ügyekhez rendszeresített igénybejelentő lapok és pótlapok. Szíves figyelmükbe ajánljuk, hogy ezen ügyekben az igénybejelentés külföldre történő továbbításához esetlegesen szükséges további nyomtatványokról honlapunkon az „Ügyintézés” → „Nemzetközi ügyintézési tájékoztatók” → „Kétoldalú egyezmények” menüpontban az adott országra vonatkozó tájékoztató anyagban található részletes információ.
  • A harmadik rész a külföldön (nem EU/EGT tagállamban, Svájcban, vagy Magyarországgal szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezményt kötött országban) élő személyek magyar ellátás iránti igénybejelentéséhez szükséges nyomtatványokat tartalmazza.

Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló – többször módosított – 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (Staff Regulations, azaz Személyzeti Szabályzat, a továbbiakban: SR.) szabályozza az európai uniós tisztviselők által korábban szerzett nyugdíjjogoknak a tagállami nyugdíjrendszerből az európai uniós tisztviselői nyugdíjrendszerbe történő átváltását és átutalását, valamint a közösségi tisztviselői pályát követően az uniós nyugdíjrendszerből a nyugdíjjogok tőkeértékének a hazai nyugdíjrendszerbe való visszafogadását (nyugdíjtranszfer).

A nyugdíjtranszfer gyakorlati megvalósításának jogszabályi feltételeit Magyarországon az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló – 2012. szeptember 1. napjától hatályos – 2012. évi CXII. törvény teremtette meg. A részletes végrehajtási szabályokat a 219/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet tartalmazza.

E törvény alapján lehetővé válik az EU intézményeiben kinevezett tisztviselők átlépése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerbe, illetőleg a magyar nyugdíjrendszerben szerzett nyugdíjjogosultságukat az uniós tisztviselői nyugdíjrendszerbe utaltathatják.

Az érintett által nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás csak egy-egy alkalommal kérhető. Az átutalást követően, visszautalás hiányában az adott személy – az átutalással érintett időszakokra vonatkozóan – hazánkban öregségi nyugdíjra és magán-nyugdíjpénztári szolgáltatásra nem jogosult, és utána hozzátartozói nyugellátás és magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás sem állapítható meg.


  1. Nyugdíjbiztosítási átutalás

Nem kérhető nyugdíjbiztosítási átutalás, ha

- az uniós tisztviselő részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak, vagy

- az uniós tisztviselő után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti hozzátartozói nyugellátást állapítottak meg vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének meghatározása során meg kell állapítani a majdani nyugdíjjogosultság elbírálásánál figyelembe vehető szolgálati időt és a kereset, jövedelem összegét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott szabályok szerint.

Szolgálati időként és keresetként, jövedelemként nem vehető figyelembe az az idő, illetve kereset, jövedelem, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem állt fenn.

A figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, azonban a 2013. január 1-jét megelőző időszakra csak a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegig.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét Budapest Főváros Kormányhivatala állapítja meg.

A magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás összege az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájának – a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában fennálló – egyenlege.  

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalást a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalást a magánnyugdíjpénztár terhére, forintban kell teljesíteni.


  1. Nyugdíjbiztosítási visszautalás

A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként az uniós intézmény által igazolt időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap csak egyszeresen (egy nap szolgálati időként) vehető figyelembe. Ha az adott évben az uniós intézmény által levont járuléknak az uniós intézmény által igazolt szolgálati időre számított havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabérre számított, magánnyugdíj-pénztári tagsággal nem rendelkezők számára előírt nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.

Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozóját illeti meg, azonban ezt választása szerint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítésként, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájára kell átutalni.

Ha az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozó nem nyilatkozott az őt megillető összeg felhasználásáról, Budapest Főváros Kormányhivatala 90 napos határidő előírásával felhívja ennek pótlására (vagyis önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vagy nyugdíj-előtakarékossági számlavezetőnél való tagság létesítésére hívja fel a jogosultat). Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó a felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

A visszautalás során, az uniós szerv adatszolgáltatását alapul véve, a majdani nyugdíjigény elbírálása során figyelembe vehető szolgálati időt és keresetet, jövedelmet, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozót megillető összeget Budapest Főváros Kormányhivatala állapítja meg, és erről határozatban rendelkezik.


III. A kérelem benyújtása

A nyugdíjbiztosítási járulékok átutalására, illetve az európai uniós nyugdíjjogosultság visszautalására irányuló kérelmet az SR. hatálya alá tartozó uniós szervnél kell benyújtani, amely a kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatala részére továbbítja. Az igény Magyarországra érkezését követően, az igényelbíráláshoz szükséges, az igénylő által kitöltendő adatlapot Budapest Főváros Kormányhivatala küldi meg. A kitöltött adatlapot a kézhezvételétől számított huszonöt napon belül kell aláírva visszaküldeni. Az adatlap elektronikusan is benyújtható a magyarorszag.hu kormányzati portálon.

Az adatlap beszerezhető a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain, Budapest Főváros Kormányhivatala nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán, vagy a Magyar Államkincstár honlapján a Nyomtatványtár menüből