Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség. Kivételes nyugellátás (árvaellátás) engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Kinek engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátás állapítható meg.

Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez?

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás?

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

A kivételes nyugellátást kérelemre megszüntethető-e?

Igen, a kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni.

Milyen esetekben lehet az elbírálás során a szükséges szolgálati idő felétől eltekinteni?

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

Kinek nem engedélyezhető kivételes nyugellátás?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás annak, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. § (1) bekezdés i/ pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az idős korúak járadékát - részesül, továbbá  aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy az Szt.  57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K15 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról ( http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja, illetőleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által előírt tartozás esetén a tartozás mérséklése, elengedése, valamint részletfizetés, fizetési halasztás (együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezése iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Központhoz kell benyújtani (postacím: ONYF Központ 1916 Budapest).

Amennyiben a tartozást járási hivatal vagy kormányhivatal írta elő, a tartozás mérséklésére, elengedésére és a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A kérelmet az illetékes kormányhivatal elnevezését feltüntetve a 1916 Budapest postacímre kell benyújtani.

A kérelem a www.onyf.hu honlapról a nyomtatványok / további nyomtatványok / méltányosság menüből érhető el „Adatlap tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény iránti kérelemhez” címen.

A tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemre induló méltányossági eljárás illetékköteles.

Illetékfizetési kötelezettség teljesítése:

1.) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni (az adatlapon kijelölt helyre kell ragasztani).

Eljárási illeték külföldi bankszámláról – az eljárás megindítását megelőzően – a NAV Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlájára, a HU97-10032000-01076064-00000000 IBAN (nemzetközi) bankszámlaszámra történő átutalással fizethető meg.

Az átutalás közleményében a törzsszámot, valamint az ügyfél adóazonosító jelét, adóazonosító jel hiányában a személyes adatait (név, születési idő, születési hely, anyja neve) fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a befizető személye azonosítható legyen.

Az átutalás tényét bizonyító iratot a tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelemhez kell mellékelni.

 

2.) Kormányhivatal vagy járási hivatal által előírt követelésekkel kapcsolatos ügyekben illetékbélyeg nem alkalmazható, az illetéket

  1. az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
  2. amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, bankkártyával vagy házipénztárban készpénzzel, vagy
  3. az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével

kell megfizetni a Kincstár által vezetett 10032000-01012107 számú Eljárási illetékbevételi számla javára.

Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.).

Ki részesülhet egyszeri segélyben?

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

  a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

  a 85.000 forintot, ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély és mennyi lehet az összege?

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K17 számú űrlap – egyszeri segély igényléséhez) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról ( http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

 

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?

A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K16 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez, illetve a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyilatkozat/pótlap kitöltésével ) nyújtható be.

A nyomtatványt pontosan kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátás (árvaellátás) esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához kell benyújtani.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról ( http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása a 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy részére engedélyezhető.

 Milyen időtartamra hosszabbítható meg kivételes méltányosságból az árvaellátás?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

Milyen módon lehet az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítását kérelmezni?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítására az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K29 számú űrlap – árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához) nyújtható be. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról (http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Hol nyújtható be árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelem?

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása iránti kérelmet pontosan kitöltve és aláírva  az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjához, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Megilletik-e a kivételes méltányosságból folyósított árvaellátásban részesülőt a korábbi kedvezmények?  

 A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 

168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet