dokumentum

Fontosabb jogszabályok listája

Ha további jogszabályok érdeklik, elugorhat a Nemzeti Jogszabálytár oldalára.

 

Kiadványok

A Kiadványok menüpont alatt etöltheti kiadványainkat.

 

Statisztikák

A Statisztikák menüpont alatt letöltheti statisztikáinkat.

 

 

 

 

 

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év,

g) az 55 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 20 év

szolgálati időt szerzett.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

 

Fontosabb jogszabályok listája


Ha további jogszabályok érdeklik, elugorhat a Nemzeti Jogszabálytár oldalára.

Kiadványok


A Kiadványok menüpont alatt letöltheti kiadványainkat.

Statisztikák


A Statisztikák menüpont alatt letöltheti statisztikáinkat.

 

 

 

 

A nyomtatványok nagy részét hálózati űrlapokon keresztül is ki lehet tölteni. Kérjük, látogasson el a Nyomtaványtárba, ahol kiválaszthatja és kitöltheti a megfelelő nyomtatványt. Ha papír alapú nyomtatványra van szüksége, erről az oldalról töltheti le. Válasszon a nyomtatványtípusok közül, töltse le a kiválaszott nyomtatványt, nyomtassa ki, majd küldje el a megadott címre. (A nyomtatványok pdf-formátumban készültek el, olvasásukhoz, nyomtatásukhoz szükséges egy megfelelő alkalmazás. Ha nincs ilyen a gépén, a portál technikai eszközök menüpontjáról elindulva beszerezheti a szükséges programot.)

 

 

Letölthető nyomtatványok
 

nyugdíjigénylés  |  nyugdíjfolyósítás  | adatszolgáltatás  | megállapodás  | nemzetközi  | polgármesteri

bodymenu

 

Nyugdíjigénylés

 

 

 

Tájékoztató a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatok közléséről

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. A fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a 2009. évet követő időszakra vonatkozó, a nyugdíjmegállapítást közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatokat NAV adatok hiánya esetén közvetlenül a nyilvántartásra kötelezettől szerzik be.

A 2010., a 2011. és a 2012. évi adatok közléséhez az ONYF az informatikai támogatást biztosítja, és honlapján elérhetővé teszi (Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Program), vagyis a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátáshoz kért adatok a már megszokott módon, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő megküldésére is lehetőség van.

A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás papíralapon történő teljesítésére a Biztosítási Idő és Kereseti/Jövedelem Igazolást itt töltheti le. A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére az ügyszámra hivatkozással kell visszaküldeni.

További kérdésre az adatszolgáltatást kérő nyugdíjelbíráló szerv munkatársai a megkeresésen szereplő elérhetőségen tájékoztatást nyújtanak (elérhetőségek, ügyfélfogadási idő).

 

A Nyomtatványtár az ügyek intézésehez rendszeresített és kötelezően használandó nyomtatványokat tartalmazza. A Nyomtatványtárban található nyomtatványokat úgy alakítottuk ki, hogy a honlapról letöltve számítógéppel is ki lehessen tölteni. Amennyiben nem kívánja számítógéppel kitölteni, úgy megteheti azt is, hogy kinyomtatja az űrlapot, és kézzel tölti ki.
Azok a nyomtatványok, melyek nem szerepelnek a Nyomtatványtárban felsoroltak között, megtalálhatók a További nyomtatványok menüpont alatt.

Ugrás a Nyomtatványtárra

Tisztelt Látogatónk!

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy az igények, kérelmek elbírálására - néhány speciális esettől eltekintve - a lakóhely szerint illetékes járási/fővárosi kerületi nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel.

Az általános szabályoktól eltérően kormányrendeletben meghatározott ügyekben nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal (a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével), az Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága, és az Magyar Államkincstár Társadalombiztosítás és Családtámogatás jár el. A különböző ügyfajtákban ténylegesen eljáró szervekről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatásköréről, illetékességéről szóló cikk tartalmaz bővebb tájékoztatást.

A lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv címét és elérhetőségét az Ügyintézés/elérhetőségek menüpont alatt keresheti meg.

Kérjük, hogy a saját érdekében is ügyeljen az illetékes igazgatási szerv kiválasztására és a pontos címzésre.

 

Magyar Államkincstár - Társadalombiztosítás és Családtámogatás  

 

Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2011

 

ONYF 2011. évi évkönyv
(Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2011. évi évkönyve)

 

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők állománystatisztikai adatai - 2012. január - emelés után

(A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.)

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Statisztikai Évkönyve 2010

 

Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2010

 

ONYF 2010. évi évkönyv

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2010. évi évkönyve

 

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők állománystatisztikai adatai - 2011.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.

 

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Statisztikai Évkönyve 2009

 

Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2009

 

ONYF 2009. évi évkönyv

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2009. évi évkönyve

 

 

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.


 

 

 

 

 

 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.


 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2008. évi Évkönyve


 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.


 


 

Jogi kiadványok
TB Tanácsadó szakkönyvek - évenkénti kiadásban ... TB Tanácsadó ... Nyugdíjbiztosítási Közlöny ... Amit a nyugdíj ügyintézésről tudni kell.

 

 

 

 

 

  1. július 26 - ától nem kell megszüntetni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez. A 2018. évi XL. törvény 2018. július 26 - tól hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján csak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem álló személynek állapítható meg az ellátás.

Azokban az esetekben, amikor a nyugellátás illetve a korhatár előtti ellátások megállapításának kezdő napja 2018. július 25. utáni, az ellátás megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Ennek megfelelően az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítására az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén akkor is sor kerül, ha a kérelmező foglalkoztatási jellegű jogviszonya, vagy megbízási jogviszonya nem szűnt meg.

A korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék valamint a táncművészeti életjáradék igénylése esetén, az ellátás megállapítására akkor is sor kerül, ha a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszony fennáll, vagyis

  • ha a kérelmező munkaviszonya, foglalkoztatási jellegű jogviszonya, vagy megbízási jogviszonya nem került megszüntetésre,
  • ha az egyéni vállalkozói jogviszony nem kerül szüneteltetésre,
  • ha társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés nem kerül megszüntetésre.

Azokban az esetekben, amikor a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás megállapításának a kezdő napja 2018. július 26. előtti, az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, tehát az ellátás csak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem álló igénylő számára állapítható meg.

Ez azt jelenti, hogy a fenti időpontot megelőzően az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi résznyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja megállapításához, az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése mellett továbbra is szükséges a munkaviszony, egyéb foglalkoztatási jogviszony, megbízási jogviszony megszüntetése, továbbá  korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, valamint a táncművészeti életjáradék megállapításához a munkaviszony megszüntetése, az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése, társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés megszüntetése.

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:

Magyar Államkincstár Központ
Székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: info@allamkincstar.gov.hu
Telefonszámai: +36/1-452-2900; +36/20-881-9530; +36/30-344-0040; +36/70-460-9000
Honlap: http://www.allamkincstar.gov.hu/
Elektronikus elérhetőség: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elerhetosegek/e-mail/
Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai Bálint
Postacíme: 1909 Budapest
E-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40.§ a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.

A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként eljáró járási hivatalok, valamint a VIII. Kerületi Hivatal,
  • a Magyar Államkincstár Központ,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.

A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?

A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére. Kérelemre induló hatósági eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.

Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?

 A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

  1. természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
  2. családi állapot, állampolgárság,
  3. lakóhely (tartózkodási hely),
  4. foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
  5. a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
  6. a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
  7. a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
  8. a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
  9. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
  10. a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
  11. a kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
  12. a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).

A Magyar Államkincstár az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.

A jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.

A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.

Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?

Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.

A Tny. 96. § (3) bekezdésében meghatározott egyes adatok igénylésére jogosult szervek:

  • állami adóhatóság, önkormányzati adóhatóság,
  • munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv, mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
  • egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek),
  • fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai, cégbíróságok,
  • menekültügyi hatóság,
  • egészségügyi államigazgatási szerv,
  • állami szakképzési és felnőttképzési szerv,
  • a Honvédelmi Minisztérium központi pénzügyi szerve.

A nyilvántartott adatok teljes körének megismerésére jogosult szervek:

  • bíróság,
  • ügyészség,
  • a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,
  • nemzetbiztonsági szolgálatok,
  • adóhatóság,
  • munkaügyi és szociális igazgatási szervek.

A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetnek adatot a nyugdíjbiztosítási szervektől. [Tny. 96. § (4) bekezdés]

A Tny. 96. § (1a) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek kormányzati tájékoztatás céljából is kezelhetik a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban az ellátásban, juttatásban részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított ellátásra, a nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal részére átadható adatok körét a Tbj. 42. § (1) bekezdése és 43. § (2a) bekezdése tartalmazza. 

A felsoroltaktól eltérő, más szerv számára a nyugdíjbiztosítási szervek csak akkor továbbítják az adatait, ha ahhoz Ön előzetesen, írásban hozzájárul [Tny. 96. § (6) bekezdés], vagy jogszabály azt kötelezően előírja.

Az adatok kezelésének időtartama:

A biztosítottra, illetőleg az ellátásra jogosultra vonatkozó adatok kezelése csak korlátozottan történhet

  • a biztosított, volt biztosított, illetve a jogosult halálát követő 5 év elteltével,
  • hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén ennek megszűnését követő 15 év elteltével, de legkésőbb a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy halálát követő 5 év elteltével.

. A korlátozás csak ellátás megállapítása, folyósítása vagy ellenőrzése céljából, indokolt esetben oldható fel. A 20 éve folyamatosan korlátozottan kezelt adatokat törlésre kerülnek.

Az adatok kezelésének korlátozása, illetőleg az adatok törlése csak a Magyar Államkincstár központi intézkedésével történhet.

Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?

A Tny. 96. § (7)–(8) bekezdésének rendelkezései alapján Ön, vagy képviselője a társadalombiztosítási nyilvántartásba betekinthet, a nyilvántartott személyes adatairól felvilágosítást, az adatkezelésről tájékoztatást kérhet. Ennek érdekében forduljon ahhoz a nyugdíjbiztosítási szervhez, amelyhez az igénybejelentését eljuttatta, illetve amely az ügyében eljárást folytat.

  1. Tájékoztatáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a nyugdíjbiztosítási szervektől – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.

Megjegyzendő, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.

  1. Az adatok megismeréséhez való jog (ú.n. „hozzáférési jog”)

Ön jogosult a nyugdíjbiztosítási szervektől tájékoztatást kérni a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.

  1. Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jogok

Joga van a nyugdíjbiztosítási szervek által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) tartalmazza.]

A nyugdíjbiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok és a folyósított nyugellátásra való jogosultságot érintő adatok, továbbá az egyéb, jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése nem kérhető.

  1. Tiltakozáshoz való jog

E jog alapján az Ön tiltakozása esetén a nyugdíjbiztosítási szerv az Ön személyes adatait kizárólag a hatósági feladatai ellátásához, illetve az egyéb kötelező adatkezeléshez szükséges mértékben kezelheti tovább. A kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A nyugdíjbiztosítási szerv az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a Magyar Államkincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.

Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

Amennyiben Ön él fenti jogaival, a nyugdíjbiztosítási szerv a kérelmét annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti Önt. A kérelem elutasításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja Önt. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, hogyan fordulhat ügyével a bírósághoz, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Személyes adatainak kezelésére vonatkozó panaszával általánosságban a Magyar Államkincstárhoz, mint nyugdíjbiztosítási szervhez (1081 Budapest Fiumei út 19/a.), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22c.) fordulhat, vagy ha személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Magyar Államkincstár ellen az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt.

Tisztelt Ügyfeleink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. január 1-jétől

  • a nyugdíjbiztosítási ügyekkel, valamint
  • a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos

követelések kezelése a Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztály  feladatkörébe tartozik.

Kérjük, hogy tartozásuk rendezése érdekében 2017. január 1. napját követően, amennyiben befizetésüket átutalással kívánják rendezni, az alább megjelölt számlaszámokra történő utalással, a követelést megalapozó fizetésre kötelező határozat számára, és a kötelezett nevére hivatkozással szíveskedjenek teljesíteni.

nyugdíjbiztosítási követelés esetében

10032000-00337012-00000024

megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos követelés esetében

10032000-00337012-00000031

Amennyiben tartozásukat készpénz-átutalási megbízás útján kívánják rendezni, úgy kérjük, hogy kizárólag a fenti számlaszámok valamelyikével jelölt átutalási megbízásokat szíveskedjenek igénybe venni, amely a megyei kormányhivatalok feladatellátásra kijelölt járási hivatalinál szerezhetők be.

Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztály